péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix-femina (L.) Roth. ! erdei hölgyharaszt;spinarea lupului. Cosm H. Űde erdőkbenközönséges. Nt. aprólevelü fàrkascserge(Nk) | ördögborda (Szászfenes: Györffy 1935) |páfrány (Tl). Nr. Tl-n és Nk-on az erdőrőlhozták be a kertbe.ATRAGENE l. CelmatisATRIPLEX L. (Chenopodiaceae)A. acuminata W. et K. (= A. nitens Schk.);fényes laboda; lobodă de drumuri. Euc, Th.Magaskórós gyom; szemetes helyeken szórványosan(Gy; Kb – Fl. I, 542).*A. hortensis L. ! kerti laboda; lobodă degrădină. Kz–Eu, Th. Kiskertekben nem ritka;nem vetik, az elszóródó magvakból kel ésritkítják. Sárgás (f. hortensis – Mf, D) éspirosas (f. rubra (Crantz) Roth – C, Cţ stb.)levelű alakban termesztik. A kerti labodanálunk reliktáris kultúrnövény, európai termesztésevisszaszorult (Zeven 1975). Nt. kertilaboda (Sz) | spenót (Bh) | sárgaspenót (Mf) ||Ro. lóbodă mńére. Nr. Palacsintához, csorbáhozfelhasználják (Ct).A. patula L.; terebélyes laboda; lobodă. Cp,Th. Közönséges útmenti, kerti és szántóföldigyom (D; Kb; Tl – Fl. I, 548).ATROPA L. (Solanaceae)A. bella-donna L. ! maszlagos nadragulya;mătrăgună, cireaşă lupului. Eua, H. Erdős,irtásos helyeken fordul elő, nem gyakori. Nt.farkascseresnye (Mf) | matraguna (Kk, Mf, Mv,Ny, Sz, Tl, Kvár) | nadraguja (Bh, Kvár) ||Ro. mătrăgúnă. – Tudják, hogy mérgező:a szomszéd tyúkjait mérgezik vele (általános). –Megették néha gyerekek is, egy-két naprabetegek voltak tőle (Cţ). Nádason emlékeznekvalakire, aki evett belőle, és bolondságokatcsinált tőle. Nr. Az alkohol részegítő hatásánakfokozására élvezeti szerként használják:„pálinkába teszik lakodalomkor, hogy bolonduljanakmeg” (Mv). – Magzatelhajtásra agyökeret felhelyezték a méhszájba (Gym).Nagyon veszélyes! Vö. Kóczián et al. 1977. –Tl-n az volt a hiedelem, hogy meztelenül kellszednie a fiúnak v. a lánynak, mert akkormegkapja a társát.AUBRETIA Adans. (Brassicaceae)Aubretia cultorum hort. = A. deltoidea DC.p.p. = Alyssum deltoideum L. – pázsitviola.Med (Balk), H. Díszvirág, a területen ritka,cserépben nevelt (E gyártelep).AVENA L. (Poaceae)A. fatua L. ! vadzab; odos. Eua (Kozm),Th. Közönséges, tömeges és további terjedésbenlévő szántóföldi gyom. A havasalji falvakban(Gyv, Kszt–Zt és máshol is) gyakranteljesen ellepi a kultúrát, és ezt a fajt silózzákbe. Nt. lapis zab (J) | vadóc (Kd, Kszt-Zt,Mv) | vadzab (B, Bh, Kd, Kf, Kk, Mb, Mé,Mk, Mó, Nd, Nk, Np, Sz, Szu, T, V, Va, Zs) |zabfű (K) || Ro. odós.*A. sativa L. s. str. ! (abrak)zab; ovăz. Med.Th. Takarmánynövény számos helyi és nemesítettfajtával. Nt. zab | bükköny, bükken (Bt)a zölden takarmánynak lekaszált zab. Tájfajták:csüngős zab (Mk), dijadal zab (T), csokros,zászlós zab (Bh) || Ro. ovăz, ovăs. Tájfajták:ovăz turcésc (Be), ovăs turcésc (D). Nr.A népi gyógyászatban különféle teakeverékekbenhasználatos: vöröshagymával és köménynyel(Bh); vöröshagymával, akácvirággal, bodzavirággalés kukoricával (Gym); köménnyel,bodzavirággal izzasztó (Mv); hagymával, bodzavirággalhűlés ellen (It); hagymával: a fövéskezdetekor egy akkora kenyérhéjjal fedik be,hogy teljesen elzárja az edény nyílását. – Azabszemből főzött tea vizelet hajtó, vizeletfertőtlenítő(Mv); köhögéscsillapító, köptetőhatása is van. – Megpörkölve korpával együttadják szarvasmarhának, disznónak hasmenésellen. Vö. Kovács 1976; Kóczián et al. 1977. –A szalmáját takarmánynak használják, rázottkéntis, szénával keverve. Kenderfonal sárgításáraa szapulócseber aljába zabszalmát tesznek.AVENOCHLOA l. HelictotrichonBBALDINGERA l. PhalarisBALLOTA L. (Lamiaceae)B. nigra L. ! fekete peszterce, cătuşe. Eua–Med, H. Utak, élősövények mentén, szemeteshelyeken közönséges a ssp. nigra (= ssp. ruderalis(Schwarz) Briq; It – CLA).BARBAREA Bckm. (Brassicaceae)B. vulgaris R. Br. ! közönséges borbálafű;bărbuşoară. Eua–Cp (Kozm), Th–TH. Hordaléktalajon;Bh szórványos (Gy, N – Csűrös.BATRACHIUM l. RanunculusBEGONIA L. (Begoniaceae)*B. maculata Raddi! foltos begónia: begoniepestriţă. DAm., H. Brazíliai eredetű; szobaicserepes dísznövény.207