péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

PANICUM L. (Poaceae)( + ) *P. miliaceum L. ! termesztett köles; mei.Kz-Ázsia – India, másodlagosan Kozm, Th.Egykor nagyban termesztették. Az egyetlenelőkerült magpróba (Nk) eredete bizonytalan,lehet piaci is. Nt. köles | fuszujkacifrázó tréfás,alkalmi név (K) || Ro. me. Nr. Ml-n 1910–igtermesztették, a Kőhegyi szántón; Bt-n azI. világháborúig kukoricával megőrölve töltöttkáposztába; N-on 1945–ig, levesnek főzték.– Jankó János fontos eledelként említia köleskását tejben (Jankó 1891. 79). – Helynévadóelem Gym, Jt, Nk, Bh, It, Zs, B ésKözéplak határában. Vö. Péntek–Szabó 1980.157.PAPAVER L. (Papaveraceae)*P. bracteatum L. ! keleti mák; mac roşude grădină. Elő-Ázsia, H. Kiskerti díszvirág,szórványos. Nt. díszmák (Kp) | mákvirág (Kk) |pipacs (E, Kb) || Ro. mac (Gyv, N).*P. orientale L. ! török mák; mac turcesc.Elő-Ázsia, H. Kiskertekben, mint az előbbi,de ritkább. Nt. díszmák (V) | pipacs (Nd).P. rhoeas L. ! pipacs; mac roşu. Eua–Med(másodlagosan kozmopolita), Th. Gabonavetésekbenközönséges. Nt. (büdösrózsa) (Kk) |cigánypicsa (Mó, Np) | cigánypinarózsa (Nd) |mák (Va) | mákrózsa (Szászlóna: Györffy 1935) |mákvirág (Ml) malomrózsa (Zs) | nagy csókavirág(Kvár: Györffy 1935) | olárózsa (Kf) |pinarózsa (It) | pinavirág (Tl) | pipacs (B, Bh,Gym, Gyv, J, Jt, K, Kk, Kf, Kk, Kszt–Zt, Mb,Mé, Mf, Mk, Mó, Mv, Nk, Np, Ny, Szu, T,Tl, V, Va) | tyúksegg (Szászfenes: Györffy1935) | vadmák (Gy, Ny, V) | vadmákvirág(Kd) || Ro. buruană puturoasă (Gym) | mac(Bi, C) | mac bolúnd (Mi, P, Sd) | mac roşu(Ct, Gym) | mac sălbát'ec (A, B, Be, Dr, Fi,Gyv, Kk, St, Sz) | mácu cîmpulu (Gym) |mácu cuculu(P) | pízda ţigăncii (Be, Dr, Gy,N, P, St, Sz) | trósca unguróiu (Bi). – Va-onvirágként pipacs, miután elhullatta sziromleveleit:mák. Nr. Általában a neve miattsem szeretik. St-n kinevettek egy topai születésűasszonyt és a máshonnan odakerült papot,mert nem ismervén a nevét, szedték a virágot.– Hímzés díszítőmotívumaként is ismert. Vö.Péntek 1979.*P somniferum L. ! termesztett mák; macde grădină. Elő-Ázsia (Med), Th. Kiskertekbengyakori élelmiszernövény. Telt virágú változatadísznövény: f. flore pleno (hort.) (Federmohn):Nt. borzas mák (T) | diszmák (J) |mákrózsa (Kp) | tőtött pipacs (Kb); – convar.nigrum (Hayne) Alef.; fekete kerti mák– magvai feketék. Többnyire a provar. dehiscens– ez elszóródó magvakról szinte gyomkéntszaporodik; – convar. orientale Danert.;ritka, világos magvú, a bibekaréjok lekerekítettek,ép szélűek; – convar. rotundilobumDanert – mint az előbbi, de a magvak szürkéskékek,közönséges; convar. somniferum: abibekaréj fogasszélű vagy élelt, magvai fehéresek(a területen nem találtuk). – Kereskedelmiforgalomból a következő fajták kerültekújabban a területre: „Cluj A”, „Olanda 245”,„Start,” „Goluboj jubilenij”. Nt. mák (ez többnyirea convar. nigrum !). Tájfajták; kék mákzárt, bő termő (Mó, Szu); piros virágu (Kd,T); szürke virágu (T) || Ro. mac. Nr. Gubóját,haját (Papaveris caput) megfőzik teának, cukorralízesítve adják csecsemőknek; gyerekeknek,betegeknek nyugtatónak, altatónak. Ismerikkáros voltát. Vö. Kóczián et al. 1977. –A mák gyakori motívum vagdalásos hímzéseken.Vö. Péntek 1979. – Helynévadó elemGym-on (már a XVIII. században), Kszt–Zt-n és Sz-n. Vö. Péntek–Szabó 1980. 158.PARIS L. (Liliacae)P. quadrifolia L. ! farkasszőlő; dalac. Eua,G. Üde talajú lomberdőkben szórványos: Kf,Sz, A–D és máshol is: Gym (Chircă–Coldea1967); Kszt–Zt – Mt. Horoiţa (Cs. Káptalan1971), Dl. Bogdana (Csűrös – in Abieto-Fagetum, Dentario-Fagetum). Nt. Ro. mătrăgúnă(D).PARNASSIA L. (Saxifragaceae)P. palustris L.; fehérmájvirág; şopîrlaiţaalbă. Cp, H. Mocsaras, hűvös helyeken szórványos;tőzeglápokban (Cţ – Dl. Negru: Lupşa1971; Gym – Kovács–Coldea 1967).PARTHENOCISSUS (Vitaceae)*P. inserta (Kern.) Fritsch ! = P. quinquefoliaauct., P. vitacea (Knerr) A.S. Hitchc.;ötlevelű vadszőlő; viţă de vie din Canada.É-Am, Ms (kapaszkodó). Élősövényekben, árterekben,patak menti bokrosokban gyakori.Nt. vadszőlő (Gym, Kf, Mf, Mó, Nk, T, Va),vadszöllő (E, Sz, Szu) || Ro. ghíe bolúndă (Mi).Ml-n cserépben tartják. Nr. Levelét kelésreteszik, gennyelszívó. Vö. Kovács 1976.*P. tricuspidata (Sieb. et Zucc.) Planch. !japán vadszőlő; viţă de Canada. Kína, Japán(kúszó). Házfalakon: Bh.PASSIFLORA L. (Passifloraceae)*P. coerulea L. ! golgotavirág; ceasornic.D-Am (Brazília), N (kapaszkodó). Típusosalakban 5–7 karéjos levelekkel, de hibridekis, így pl. a 3 karéjos levelű P. x alatocoerulea= P. pfordtii hort. Nt. futó (Gyv) | gòlgota(J) | gòlgotavirág (Bt, E, Gym, Gyv, Kk, Nd,Nk, Sz) | Krisztus koszoruja (Ml) || Ro. cunúnadómnulu Hristós (Sd) | floárea golgóţii(Kk) | golgótă (Mi, N, St, Sz, Ş). Nd-ra Gyv-rőlkerült, N-ra a Küküllő mentéről. Nr. Terminológiájais jelzi a vele kapcsolatos vallásiasszociációkat. Szent virágnak tartják, az ahiedelem róla, hogy a Krisztus keresztje alattvolt. Általában inkább a hivők kedvelik. El-262