péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

kább az emberi tevékenység zavaró hatásától mentes havasi vegetációváltozásainak a követésére alkalmazható). Ez azonban nem elegendő azantropogén hatások pontos rekonstruálására. Azoknak az antropogén hatásoknaka rögzítésére, amelyeket Észak-Európa növényzetében pollenanalitikaimódszerekkel követni lehet, Kalotaszeg palinológiai adatai nemalkalmasak. Ezen a területen eddig csak egy (Nyárády A. et al. 1966),közvetlen közelében pedig ugyancsak egy nagyobb tőzegláp beható vizsgálatatörtént meg (Lupşa 1971). Egyik elemzés sem tűzte ki célul azutóbbi ezer esztendőben beállott változások rögzítését.A termesztéstörténeti növényföldrajzi vizsgálatok közelebb vannaka tőlünk követett eljáráshoz: az egykori emberi településeken és azokközelében található kultúr- és vadnövénymaradványokat használják felkövetkeztetések levonására. Ez a megközelítés nálunk egészen az új kőkorszakig,mintegy hét-kilencezer esztendeig követheti visszafelé az emberitelepülések környezetében kialakult termesztett és gyomnövényzetváltozásait. Az adatsorok természetszerűleg nagyon hézagosak, a jó megtartásúnövényi maradványok ritka kivételek, és egy-egy kisebb területről,pl. Kalotaszegről az utóbbi évszázadokból egyetlen kultúrnövénymaradvány-meghatározássem ismeretes.Mi abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy rendelkezésünkreállt ennek a tájegységnek a történeti és mai földrajzi neveit feldolgozóadattár (KHn). Ennek a kiadványnak a növényvilággal kapcsolatos földrajzinév-anyagátdolgoztuk fel részletesen 1980-ban megjelent tanulmányunkban(Péntek―Szabó 1980). Ebben a dolgozatban az eddigi vegetációtörténetikutatásoktól eltérő megközelítéssel kísérleteztünk. Kiindulópontunka tájegység mai és történeti földrajzinév-anyaga, a mai növényföldrajzikép ismerete és a mai népi növényismeret volt. Ebből ahárom ismert elemből próbáltunk meg következtetni néhány ismeretlenre:az egykori növényföldrajzi viszonyokra, a természetes növénytakaróbanés a növénytermesztésben beállott változásokra, a növényzetnek aföldrajzi névadásban játszott egykori és mai szerepére, a földrajzi nevekneka természetes környezet módosulásával kapcsolatos és attól függetlenváltozásaira stb. Megkíséreltük a történeti növényföldrajz szemszögébőlis kiértékelni a földrajzi nevekben megőrzött növénytakaróvalkapcsolatos emlékeket és ezek segítségével is felmérni az emberi közösségekés a növénytakaró fejlődése, átalakulása közötti összefüggéseket.Az ember természetmódosító tevékenysége ― melynek ma is tanúi,haszonélvezői és esetenként szenvedő részesei vagyunk ― ezen a területenis évezredek óta folyik. A mai helyzet teljes megértéséhez ismernikellene a kiindulási állapotot és legalább nagyvonalakban a folyamatokirányát és ütemét. Mivel a környezet elemeinek tudatos elkülönítése amegnevezésekben jelentkezik először, a többségükben évszázadokkal ezelőttlétrejött földrajzi nevek egy korábbi ökológiai, tájképi állapot adatsorakéntis felfoghatók. Ennek a módszernek a gyakorlati kidolgozását,a lehetőségek és korlátok számbavételét, valamint a teljes feldolgozottadattárat az előbbiekben idézett dolgozatunk tartalmazza.A geobotanikai szakirodalomban szokatlan, de lényegében nem újez a megközelítés. Elvi alapja az, hogy az ökoszisztéma részeként élőés cselekvő hagyományos paraszti közösség általában csak a valóbanfunkcionálisan is elkülönülő lényeges ökológiai, vegetációs egységeket34