lagokon, ruderális körülmények között, kiskertekbenközönséges.V. prostrata L.; lecsepült veronika; coadamielului. Eua, H. Száraz gyepekben szórványos:Kf, Gym (Kovács–Coldea 1967).V. scutellata L.; szuronylevelű veronika.Eua–Med, HH. Nedves réteken: V (Fl. VII,538).V. serpyllifolia L.; kakukkveronika; şopîrliţă.Cp, H. Nyirkos, többnyire sovány talajongyakori (pl. Kf).V. spicata L. ! = Pseudolysimachion spicatum(L.) Opiz.; macskafarkú veronika; băieţei.Eua, H. Száraz gyepekben, erdőszéleken gyakori;Bh (Czucza ap. Csűrös), Gym (Kovács –Coldea 1967).V. teucrium L. = V. pseudochamaedrys Jacq.;gamandorveronika; şopîrliţă. Eua, H. Réteken,gyümölcsösökben, bokros helyeken gyakori.V. triphyllos L.; ujjaslevelű veronika. Eua,Th. Művelt talajon és ruderális környezetben,pl. Gy és Szászlóna között (CLA. Nyárády A.1961; l. még Fl. VII, 557).V. urticifolia Jacq. = V. latifolia act.;csalánlevelű veronika; iarba şarpelui. Eu, H.Üde talajú árnyas erdőszéleken gyakori (Pányiki-szoros).VIBURNUM L. (Caprifoliaceae)V. lantana L. ! ostorménfa; dîrmoz. Eua,Ms. Bokros helyeken gyakori. Nt. barátsza(Mó) | barátszar (Szu: Györffy 1935) | farkascseresnye(Mf, Mó) | gusfa (Kb, Szu) | korbácsnyélfa(Mé, V) | ostorménfa (Mó) | ostòrminya(Nd) | ostornyélfa (T) | szentfa (B) | Szent-ilonaszőlő (Va) || Ro. adîrmóg (St), adîrmóc (B).Nr. Termése édes, ették a gyerekek, amikormegfeketedett. – Gúzsnak használták kötözésre.Jó ostornyélnek (Szu). – Kuruzsolnak vele,hogy ne menjen el a teje a tehénnek (B). –Szerencsét hoz, szent fa (B).V. opulus L. ! kányabangita; călin. Eua, Ms.Ligetes, bokros helyeken gyakori, néhol közönséges(pl. Kf–Ordományos). Nt. gána(Mv: Kóczián et al. 1977) | kutyavërësszőlő(Mb) | vadlabdarózsa (Szu) || Ro. călin (Fi) |lémnu cîńelu (Er) | pelín (D). Nr. Kb 50évvel ezelőtt egy gyerek meghalt, mert jóllakotta bogyójával. – A leveles ágat főzik megteának tüdőasztma, szívtágulás ellen. Nyugtató,enyhe görcsoldó hatása van. – A gálnafőként földrajzi nevekben őrződött meg, ez agyakori névadó elem közszóként háttérbe szorult.Vö. Péntek–Szabó 1980. 146–7. – *Provar.roseum (L.) = var. sterile DC.; labdarózsa.Kiskertekben gyakori díszcserje. Nt. labdarózsa(E, Gy, K, Kb, Kszt–Zt, Mf, Ml, Szu, Zs;Bonchida, Szászfenes: Györffy 1935), labdarózsa(Jt, Mk, Mó, Mv), laptarózsa (Mb, Ny,Va), loptarózsa (B, It, J, Kf, Kp, Mé, Nd, Sz,T, Zs) || Ro. labdarója (Topa), loptо̨rója (B) |lăptúţă (C) | lăpţi (St) | lemn alb (Mi).VICIA L. (Fabaceae)A népi növényismeret a vad fajokat nem különítiel következetesen. Nt. borsó (Kk, Mé,Mó, Nd, T), borsó (T) | csicsiri (Gym) | csicseriborsó (V), csicsiribòrsó (Kp, Mv, Zs) | vadbòrsó(B, Bh, J, Kk, Mé, Mf, Ml, Nd, Szu, T,Va), vadborsóu (Jt, K, Kf, Mó, Mv, Ny, Sz,Zs) | vadlencse (Kszt–Zt) || Ro. ghizdé (D) |mázăre bolúndă (Sd) | mázăre sălbát'ecă (Cţ,Sz) | măzăríche (A, Be, Bi, D, Dr, Gym, Kk,Mi, Nş, P, Sd) | măzăriche d'e hóldă (St) |răgădáe (Bl). Nr. Ha a küpüje ( = hüvelye)tele van maggal, azt mondták, jó termés lesz(Kf). – Nagyon fényes a magja. Amikor kenyeret,kalácsot sütnek a kemencében, szoktakegy kis madárformát is készíteni. Ennek tesznekszemet a csicsiriborsóból (Gym)V. angustifolia L. ! = V. sativa agg.: szűklevelűbükköny; măzăriche. Eua–Med, Th.Vetésekben, mezsgyékben, sövényekben, többnyirea var. segatalis (Thuill.) Ser. in DC.:Dr, | és másutt is gyakori.V. cassubica L.; vitézbükköny. Eua, Th.A terület északnyugati peremén: a B, Kp, C,Mé vonaltól északra (vö. még Nyárády 1941.330: Mé határában a Választóhegy DK-i napsütéseslejtőjén).V. cracca L. ! kaszanyűgbükköny; măzăriche.Eua, Th. Kaszálókon, vetésekben, élősövényekben,bokros helyeken közönséges. Nt. csergővirág(Mv) | kikbòrsó (Gyv) | ragadáj (It) |vadbòrsó (Mé, T), vadbòrsó (Ny) | vadlencse(Mf, Tl), vadlencse (Mb) || Ro. ghizdé (Gym).V. dumetorum L.; cserebükköny; măzăriche.Eua, Th. Napsütötte, bokros helyeken gyakori:Gy, Gyv, Kk, Nk, Sz, Zs.(* + )V. faba L. ! = Faba vulgaris L.; lóbab;bob. Eua–Pont, Th. A területen egykor termesztették,ma már csak az emléke él. A60–as években fogták újból termesztésbe amezőgazdasági intézet földjein, igy Gy határábanis. Nt. bab (Bt, It, J, Kb, Kd, Mb,Mf, Ml, Mó) | [lóbab] (Bh) || Ro. bob (Dr,Mi, N, St). Nr. A 30–as évekig volt a legtöbbfaluban, It-n később tűnt el, a II. világháborúután, Bh-on a 40–es évek elejéig termesztették.– Megsütötték, úgy ették (Dr, Kb).Főve ették, főzelékként is, fakalánnyal (It).– Libákat töltöttek vele (Kd). – Földrajzinévként viszonylag későn és ritkán jelentkezikKp, Nk, Ny határában. Vö. Péntek 1978;Péntek–Szabó 1980. 156.V. grandiflora Scop.; szennyes bükköny.Eua, Th. Gabonaföldeken, utak mentén, sövényekbenszórványosan: Bh (Csűrös); – ssp.sordida (W. et K.) em. hoc loco: Gyv, Mé,Forgácstelek; Bh, Ct, Nădăşel (Fl. V, 391).V. hirsuta (L.) S.F. Gray! borzas bükköny;cosiţă. Eua–Med, Th. Közönséges vetési gyom.V. pannonica Cr. ! magyar bükköny; borceag.Eua–Med, Th. Gabonavetésekben, mezofilés mezoxerofil kaszálókban gyakori, néhol302
tömeges: Kf, a Ríszeg alatti földeken; Bh(Czucza ap. Csűrös); Szászlóna, J (CLA.Nyárády A. 1949, 1967). Nt. vadborsóvirág(Mf: Györffy 1935).V. sativa L. ! takarmánybükköny; măzăriche.Eua–Med, Th. Takarmány keveréknektermesztik; közönséges gyom is; – var. sativa:nagy virágú, közönséges forma. Nt. csicsëriborsó(Mb) | sasköröm (Kd). Lefogta a búzát,a füvet.V. sepium L.; sövénybükköny; măzăroi sălbatic.Eua, H. Erdőszéleken, tisztásokon, bokrokközött, élősövényekben gyakori. GymChircă–Coldea 1967), Gyv–P (Nyárády A.mts. 1966), Mé. – Bükkönykeverékben termesztettékis, jó mézelő.V. sylvatica L.; ligeti bükköny. Eua, Th.Üde talajú, árnyas erdőkben, erdőszélekengyakori: A, Kk, M, Nk, Sz, V stb.V. tenuifolia Roth ! keskenylevelű bükköny;măzăriche. Eua, Th, Erdőszéleken, élösövényekben,bokros mezsgyékben gyakori: Bh,Gyv; Sz (Pl. V, 378). Nt. Ro. parcétă? (P).V. tetrasperma (L.) Schreb. non Mnch.;négymagvú bükköny. Eua–Med, Th. Vetésekben,mezsgyékben, sövényekben, irtott területenközönséges gyom.V. villosa Roth; szöszös bükköny; măzăriche.Eua, Th. Gyomként és takarmánykeverékekbentermesztik is (bükkönykeverék);var. villosa (gyakori); var. gordonii (Rouy)Săvul (Szamos parton: Fl. V, 365); var. (provar.)culta (A. et G.) em. hoc loco (Kk–Triticum monococcummal, Nk).VINCA L. (Apocynaceae)V. herbacea W. et K. ! pusztai meténg;saschiu. E–Eu – Pont, H–Ch. Napos domboldalakonszórványos: Gyv–Nk, Nădăşel (Fl.VIII, 483). Nt. téliződ (Bh, J).(*)V. minor L. ! télizöld meténg; merişor,saschiu; ném. Efeu. Eu, H–Ch. Erdőkben,bokrosokban, kiskertekben, temetőkben (pl.Bh, E és másutt) gyakori; Sp, Tl (Fl. VIII,484). Nt. éfa (Szászfenes: Györffy 1935; vö.ném. Efeu) | örökződ (Kb) | puszpánt (Mf, Tl) |szászfű (Szu, V; Szászfenes) | szászó (Gyv,It, Kp, Mb, Mó, Nd, Zs), szászó (K, Sz, Zs),szásszó (E, Mk), szárszó (Ny), szászòj (Kk) |téliződ (B, Kk, Ml, Ny, Szu, T) || Ro. sasă(A, Bi, C, Cţ, D, Fi, Kk, Mi, Sd, St), sarsă(Be, Dr, Gyv, Nş). Nr. Sírokon gyakori (It).– Sd-on az erdőben szedték, eladták Szentpálon.– Korona van belőle a templomban(Mb). – Szedték gyógynövényként; koszorúnakis (It). – A vőlegény kalapjára koszorútkötöttek belőle (Be, Bi). – Ha fiatal lányvagy legény halt meg, szászfűből kötöttekkoszorút. Az erdőről szedték. Piros csipkétés pattogatott kakast fűztek füzérnek, azttették a szászfűből készített koszorúra (V). –Egeres határában helynévadó elem. Vö. Péntek–Szabó1980. 149.VINCETOXICUM Wolf (Asclepiadaceae)(= Cynanchum p.p.)V. hirundinaria Med. ! = V. officinale Moench.= Cynanchum vincetoxieum (L.) Pers.;rnéreggyilok vadpaprika; iarba fiarelor. Eua–Med, H. Napsütötte erdőszéleken, erdőkben,bokrosokban: Gyv, Ş. Nt. vadpaprika (Mk) ||Ro. păsúla şárpelu (Bl). – Gyökerét eladták,gyógyításra (?) (Bl).VIOLA L. (Violaceae)Nt. iboja | vijola (Mó) || Ro. ciocănáş (P) |toporáş (Be, C, Kk) | vioreá (Bi, Mi, P, Sd,St), vioréle (Bl, Dr, Gym, Nş).V. ambigua W. et K.; csuklyás ibolya.Eu–Med, H. Napos domboldalakon, meszestalajon gyakori: Gyv, It, J, Kb, Kf, Sz, Zs.V. arvensis Murr. ! mezei árvácska; treifraţi pătaţi. Eua, Th. Művelt területekenközönséges gyom, alakköre igen változatos:f. gracilescens Jord. (C); var. et f. agrestis(Jord.) R. et F. (Mi: Fl. III, 617) stb. Nt.vadárvácska (Mb) | vadcsászárszakál (Kf, Kk,Mó, Nk, Sz, T, TI) || Ro. păpúcu doámne(C, Gym) | vioréle sălbátice (Gyv).V. canina L. ! sovány ibolya; viorele sălbatice.Cp, H. Sovány talajú gyepekben,bokros területen.V. collina Bess.; dombi ibolya. Eua, H.Száraz gyepekben, meszes talajon: Kszt, Mt.Horaiţa (Cs. Káptalan 1971).*V. cornuta L. ! szarvas ibolya. Pireneusok,H. Ritka dísznövény: E, Kk, Mf. Nt. iboja(Kk, Mf).V. declinata W. et K.; alhavasi árvácska;unghia păsării. Kárp, H. Sziklás, köves helyeken,ritka: Tl (CEA. Pázmány 1961); D, Cţ(Csűrös).V. hirta L.; borzas ibolya; viorea nemirositoare.Eua, H. Bokros helyeken, gyepekbenközönséges.(*)V. joói Janka = V. macroceras Ldb. ssp.joói (Janka) Kupfer; Joó ibolyája; tămîioara.End, H. Meszes, omlásos oldalakon gyakori:A, Bi, C, E, P, Gym, Gyv, It, J, Kb, Kf,Kk, Mé, Mf, Mó, St (Dl. Mare, de a szövetkezetkertjében dísznövényként is!), V, Zs.Nt. Ro. vioréle (St).V. mirabilis E.; csodás ibolya; viorele. Eua,H. Lomberdőkben (Carpino-Fagetum, Querco-Carpinetum) és irtásréteken gyakori (Kf–Csűrös).V. montana L. = V. canina L. ssp. montana(L.) Hartm.; hegyi ibolya. Eu, H. Sovány,hegyi gyepekben: Cţ (vö. még: Fl. III, 586).(*)V. odorata L. ! illatos ibolya; viorea. Eu–Med, H. Gyepekben, erdőszéleken, élősövényekmentén, kertekben: Bh, Kf, Sz. Nt.fehér iboja (T) ] iboja (Tl) | jószagu iboja (Tl) ||Ro. vioréle (Dr).V. rivinlana Rchb.; nagyvirágú ibolya. Eu,H. Erdőkben; az erdei ibolyánál nagyobbvirágú; nem ritka: Bi, Kf, Kszt, V.303
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236:
Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238:
jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240:
víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242:
A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244:
virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246:
A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248:
A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250:
acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252:
AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254:
kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256:
hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258:
Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260:
tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262:
ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264:
szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266:
B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268:
C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270:
ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272:
pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274:
coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276:
COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278:
a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280:
- A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282:
DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284:
DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286:
E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288:
*E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290:
eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292:
G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294:
GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296:
H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298:
HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300:
Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302:
1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304:
Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338: gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340: illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342: hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344: Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346: SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348: Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350: THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352: (*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354: ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355: ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 359 and 360: tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362: (Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364: 2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366: erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368: cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370: dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372: fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374: gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376: juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378: kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380: leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382: moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384: pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386: ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388: százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390: töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392: vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394: ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396: crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398: lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400: ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402: piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404: stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406: RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,