péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Álarcos bogáncs társulás (Carduetum personatae). Álarcos bogáncsáltal uralt foltokat mint önálló társulást először Gh. Dihoru, majd I. Morariujelzett az országból (Dihoru 1975). Az uralkodó faj romterületekjellemző növénye, mi is különösen az egeresi és a gyalui, valamint azalmási vár falai mellett találtuk.Magas kúpvirág-erdei szálkaperje társulás (Rudbeckio-Brachypodietum).A magas kúpvirág észak-amerikai eredetű, hazájában is patakokmentén, erdőszéleken nő. A területre dísznövényként került, de kivadult,és eredeti termőhelyeihez hasonló helyzetbe illeszkedett a társulásokba.Erős kumarintartalmú, magaskórós zárt állományaiban ezzel ésárnyékoló hatásával pusztítja a konkurrens fajokat. A sztánai állomásmellett az Árokaljáról jelzett állományokhoz (Szabó 1971) hasonló erdeiszegélytársulást figyeltünk meg. A Kis-Szamos mentén és a Kapus-patakfüzeseiben is felbukkan szórványosan a kúpvirág, de többnyire nemtársulásképző.Varádics-fekete üröm társulás (Tanaceto-Artemisietum vulgare).Füzesek mentén, martokon, élősövényekben, utak mentén, elhanyagoltudvarokon gyakori ez a viszonylag melegkedvelő és szárazságtűrő fajegyüttes,melyben leggyakrabban a fekete üröm az uralkodó (artemisietosum).A varádics elsősorban a patak menti ligetekben ― pl. Nagykapushatárában ― válik társuralkodóvá (tanacetosum); ezekben a cönózisokatgyakran a vadpeszternák is ellepi (pastinacetosum). A társulásuralkodó fajait a népi életben többféleképpen hasznosítják.Bojtorján-peszterce társulás (Arctio-Ballotetum nigrae). A falusi élősövényekbenjellegzetes és általánosan elterjedt. Benne hol a bojtorjánfajok(Arctium tomentosum, A. lappa stb.) uralkodnak, hol a peszterce(Ballota nigra). Társuralkodóként gyakran jelentkeznek ernyős fajok,mint pl. az erdei turbolya (Anthriscus sylvestris). A bojtorjánfajokatgyógynövényként értékelik, egyébként a társulás gazdaságilag jelentéktelen.Lórom-csípős csalán társulás (Rumici-Urticetum). Kerítések menténáltalánosan elterjedt szegélytársulás.Foltos bürök társulás (Conietum maculati). A foltos bürök a varádics-feketeüröm társulásban éppen úgy elszaporodhat, mint a bojtorján-pesztercetársulásban, és önálló egységnek is tekinthető. A foltosbürök igen mérgező, és mivel könnyen összetéveszthető a gyermekcsemegekéntkedvelt barabollyal, a társulás különösen a gyerekekre veszedelmes.Gyalogbodza társulás (Sambucetum ebuli). Utak mentén, árkokbanvagy legelőkön szórványos, pl. Mihályfalva, Szomordok határában.Ördögcérna társulás (Lycietum halimifolii). Az ördögcérna mint behurcolt,a múlt század folyamán meghonosodott faj jellegzetes határéstulajdonjelző növény, állományait szinte minden faluban azonosítanilehetett. Zöld takarmányként használják.Japán keserűfű társulás (Polygonetum cuspidati ass. prov.). A japánkeserűfű Erdély északi részén, különösen Nagybánya környékén alkotönálló társulást. A területen Valkó, Bogártelke és Sárd határában a patakpartokonfigyeltük meg.68