péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

S. dulcamara L. ! ebszőlö csucsor; lăs icior.Cp–Med, Ms–H–Ch. Sziklás talajú lomberdőkben,patak menti ligetekben, élősövényekben:Cr, B, It, a Mogyoróskútnál, Bh –a nagyváradi út mentén az árokban (Czuczaap. Csűrös), Mi.● (*)S. melongena L.; tojásgyümölcs; pătlăgelevinete. India, Th. Közismert, de termesztésbennem találtuk; a piacokra az országmás vidékeiről hozzák. Nt. vinetta (B, Kk, Mó,Sz, Va), vinëtta (Bt, It, J, K, Kd, Kf, Mv,Ny) || Ro. vínete.S. nigrum L. ! fekete ebszőlő; zîrnă. Kozm,Th. Szemetes helyeken gyakori: A, D (var.nigrum f. repandum Opiz. !). Nt. ebszőlő (Szászfenes:Györffy 1935) || Ro. lápt'ele cîńelu(Fi). Nr. Kelésre teszik a levelét (B).*S. tuberosum L. ! burgonya, krumpli; cartof. Kz, D-Am, G. Közönséges termesztett,számos fajtában. Nt. barabòj (Np) | bojóka (Bt,It, J, Kk, Nd, Nk, T), bojóka (Gyv, Jt, K,Kd, Kf, Mó, Mv, Ny, S)| bugyóka (Zs) |fődimogyoró (S) | mogyoró (Bh, P, Mb), mogyoró(Sz), magyaró (Mé, V) | pijó (Mv) |pityirkó (Kp) | pityóka (B, Kb, Kp, Mé, Mf,Mv, Np, Szu, Tl, Va). Tájfajták: bab Gülbaba(It); csegezi (Mó); cserepeshaju bojóka(Kk); dongaji sárgabojóka (Kk); Ella (B, Bt,J, Kk, Mé, Szu, T, V, Va), Ëlla (It, K, Kd,Kf, Mv, Ny); fontos pityóka (Kp); Gülbaba(B, Bt, J, K, Kf, Kk, Mv, Np, V), < Külbaba>(Kd, Mé, Mv, Sz); hópehej (Mó), hópehèj(Kf, Mv); hòpej (Kp), hópèj (Ny);kifli (Bt, It, J, Kd, Ny, T); kík bojóka (Ny);Nániék féle (Mó); nyári rózsa (Bt, Mó, Ny,T, V); rózsa (B, F, It, J, Kf, Mé, T, V),rózsa (Mv, Ny); sárga bojóka (It, Kd, Ny);takarmánybojóka (Kf, Kk); takarmánymogyoró,(Sz); Titóé féle korán terem; Jugoszláviábólvaló (Va); vásárheji piros új, Németországbólvaló (Kk); veres bojóka (J), vërësbojóka (Ny) || Ro. [cartóf] (Ct) | ciulíńe (E) |crúmple (Bi), cúmpre (N) | goáţe (Bi, D, St) |páră, pére (A, Be, Ct, Mi, P, St) | păr d'epămînt, pére d'e pămînt (N, P) | piciócă, picióci(Bi, Bl, Dr, Fi). Tájfajták: borşéńe Ella(A); cîrlíbe Gülbaba (A); pére álbe (Mi, P);pére de váră (P). Nr. D-n burgonyából termeszteneka legtöbbet, Kolozsvárra is sokatvisznek a piacra. – Nagy szerepe van az étkezésben.Jankó is mint fontos ételt említi apityókalét (Jankó 1891. 79); gyakran főznekbojókatokányt, bojókanudlit (vö. KalTsz). – Agyerekek bojókapuskát készítenek lúdtolluból,fából. – A népi gyógyászatban is gyakranfolyamodnak a burgonyához. A nyers, reszeltkrumplit teszik sebre; lázcsillapítóként talpra,tenyérre; fülfájás ellen; daganatra. –,,Nyersbojókát megreszeltek, azt töttík a fejikre” fejfájásellen (Nk). – Tüdőgyulladás ellen reszelve,tormával a tüdőtájékra helyezik. –Fekély ellen isszák a levét. – Főzik korpával,290akáclevéllel hasmenés ellen állatnak. Vö. Kovács1976; Kóczián et al. 1977; – A múltszázad közepétől helynévadó elem. Vö. Péntek –Szabó 1980. 157–8. – Szóföldrajzára nézvel. Murádin 1975; Szabó–Péntek 1981. – Anövény összefoglaló néprajzi monográfiája:Kósa 1980.SOLIDAGO L. (Asteraceae)*S. canadensis L. ! kanadai aranyvessző;sînzeană de grădină. É-Am, H. Termesztettdísznövény; elvadul, különösen temetőkben:F Bh, E, Gyv, Sz, Zs (f. teratologica), demásutt is. Nt. mimòza (Kb, Ny, Szu).*S. gigantea Ait. incl. var. serotina (O.Kuntze) Cronq. = S. serotina Ait; kopasz aranyvessző.É-Am, H. Szórványosan termesztettés kivadul: Cţ, E, Kk.S. virgaurea L. ! erdei aranyvessző; splinuţă.Cp, H. Irtott területeken gyakori, sziklás, erdőshelyeken szórványos, néhol tömeges (azssp. virgaurea: C, P, Sz stb.).SONCHUS L. (Asteraecae)Nt. bíkavirág (V) | madárkík (Mv) | nyúlsaláta(Gyv, Mé, Szu, Tl, V), nyúlsajáta (Gym,It, Kd, Kf, Nk) | tejesbùrján (Mb, Szu, T),tejesbúrjány (B, J, Np, Sz, V, Va), tejesburujány(Kszt–Zt) | tejesfű (Bh) || Ro. lăptúgă(A, Gyv) | susá(Bi, BI, C, Ct, D, Dr, Fi,Gym, Kk, N, P, St). Nr. A disznónak szedik.– A nevek többnyire minden Sonchus-fajravonatkoznak, a következőkben megadott népifajnevek bizonytalanok!S. arvensis L. ! mezei csorbóka; susai decîmp. Eua–Med, H (G). Közönséges szántóföldi,kerti gyom. Nt. tejesbúrján (Kk, Mé),tejesbúrjány (It, Mk, Mó, Nk, Sz, Va) | tejesfű(Kk) | vékonyszáru tejesbùrjány (It, Mk, Mó,Kk, Sz, Va) | tejesfű (Kk) | vékonyszáru tejesbúrján(T). Nr. Szedték a disznónak.S. asper (L.) Hill.; szúrós csorbóka; susai.Kozm, Th. Kiskertekben, szántókon, utakmentén közönséges a következővel együtt. Nt.kövér tejesbúrjány (V) | vastagszáru tejesbúrján(T).S. oleraceus (L.) Gou. ! szelíd csorbóka;susai. Kozm, Th. Kiskertekben, művelt területekenközönséges gyom. Nt. nyúlsaláta (Nd,Szu; Szászlóna), nyúlsajáta (Nk) \ tejesbúrjány(Nd).S. palustris l. (= S. paluster L.); mocsáricsorbóka; susai mare. Eua–Pont, H. Mocsarashelyeken, ritka: Sz – az állomás alattiforrásos helyeken; Gy, a Szamos partján(Fl. X, 161).SOPHORA L. (Fabaceae)*S. japonica L. ! japánakác; soforă. K-Ázsia(Kína–Japán), Mg. Díszfa, szórvánvos: Bh,Kb.