péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

szal a leggazdagabb, ilyenkor tömegesen virít a szellőrózsa, a kakasmandikó,a májvirág, csillagvirág, tüdőfű, tavaszi lednek és a keltike.A bükkösöktől a kevert gyertyános-bükkösökön át a gyepek felévezető szukcessziós sorozat különböző állomásait több helyen is jól meglehet figyelni. Így például Körösfő határában, a Borzika nevű helyenaz ősbükkös maradványaként a hetvenes években még álló hagyásfákhelyén ma gyertyános cseperedik fel. Az inaktelki völgyben már a hagyásfákis eltűntek, és egy-két bükkcserje mellett már csak jellegzeteskísérő növények (Spanicula europaea, Astrantia major) jelzik a bükköshelyét. A társulást jórészt legelő és szántóföld, kisebb részben a bükkösmaradványnövényeket őrző kecskerágós-bodzás (Euonymo-Sambucetum)váltotta fel.A Sárvásártól Kisbácsig húzódó gerinc mentén még számos erdőfoltőrzi a bükkösöket vagy bükkösmaradványokat. Igen szépek például aRészeg-tető felé vezető gerinc hagyásfái, vagy a tető alatt az északioldalon a meszes szurdokerdőkre jellemző társulástöredékek, melyekbenaz uralkodó bükk és gyertyán mellett jellemző a mezei és a hegyi juhar,a fákra magasan felkúszó iszalag (Clematis vitalba) és repkény (Hederahelix), a cserjeszintben bőven növekedő mogyoró, a párás sziklazugokbanaz ikrás fogasír (Dentaria glandulosa) gazdag állományai, a gímharaszt(Phyllitis scolopendrium), az erdei holdviola (Lunaria rediviva), az enyveszsálya (Salvia glutinosa), az évelő szélfű (Mercurialis perennis), kövi bodorka(Asplenium ruta-muraria), törékeny hólyagharaszt (Cystopterisfragilis), a békabogyó (Actea spicata), hogy csak néhány ritkább, jellegzetesebbfajt említsünk. Ezek mellett nyilván ott vannak a társulás jellegzetesés közönséges kísérőfajai is. A Részeg-tető déli oldalán, az Ordományosbana bükkös a melegkedvelő meszes bükkösök, a Cephalathero-Fagetum jellegzetességeit mutatja: megjelennek benne a szép orchideafélék,a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium = C. alba) és akisasszonypapucs (Cypripedium calceolus) is. Tovább a gerincen Jegenyeés Nádas felé szagos mügés (Asperula odorata) bükkös szálerdő, az inaktelkivölgyben és a Ceketetőn vagy Gyerővásárhely és Gesztrágy között,Mákó felé gombernyős és iszalagos (Spanicula, Clematis) gyertyánosbükkös, a Hója erdőben ugyanott bőséges cseregalagonyás (Crataegusoxyacantha) állományokkal. A daróci sűrű friss irtásai mellett a hetvenesévek derekán még állt a 20―25 m magas és 20―60 cm mellátmérőjű,kb. 60 százalékban bükkből, 30 százalékban kocsánytalan tölgyből, 10százalékban gyertyánból álló szálerdő. Ehhez az erdővonulathoz tartozika Nádasdaróc és Mákó között elterülő Lüget csigakeles, árnyékvirágos,kakasmandikós gyertyános bükköse, melyben a két fafaj foltonként felváltvauralkodó.Ott, ahol a gyakori vágásfordulók vagy talán jórészt a legeltetéshatására, illetőleg sajátos ökológiai viszonyok között (mint például aGyerőffy-szöktető előtt, Mákó felé a szárazabb, melegebb és széljárta49