péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. aquifolium (Prush) Nutt. ! kerti mahónia;mahonie. E–Am, Ms–N. Díszcserje (Bk),egyébként a területen ritka. Nt. örökzöld (T),örökződ (Kb). Sz–n név nélkül.MAIANTHEMUM Web. (Liliaceae)M. bifolium (L.) F.W. Schm. ! árnyékvirág;lăcrămiţă. Eua, H. .Árnyas erdőkben, bükkösökben(Gyv–Kk).MAJORANA Boehm. (Lamiaceae)*M. hortensis Mnch. ! = Origanum majoranaL.; majoránna; măghiran. Délnyugat-Ázsia,H. (66 ábra) A Mediterraneumban honosodottmeg, onnan került hozzánk. Kiskertekben éscserepes díszként szórványos, maga a növényma már ritkább (Gyv, Kk, Ş), de emléke mégeleven. Nt. majorána (B, Va), majoránna (E,F. It, J, Jt, Kb, K, Ki, Kk, Kp, Mé, Mf, Ml,Mó, Nd, Nk, Np, Szu, T, Tl, Zs), marojána(Kszt–Zt, Mk, Ny), marajána (Sz), marujánaMb) || Ro. măgherán. A legtöbb pontról eltűnt,máshol eltűnőfélben van. Elterjedését l.Szabó–Péntek 1980 – 1. térvázlatán. Nr. Használjákfűszernövényként. – Herbájából teátfőznek szívasztma esetén. Vö. Kóczián et al.1977. – Gyakori motívum írásos hímzésen. Vö.Péntek 1979.MALACHIUM l. MyosotonMALOPE L. (Malvaceae)*M. trifida Cav. ! tölcséresmályva. Med (Spanyolországés É–Afrika), Th. Díszvirág, aterületen ritka. Nt. jappánmájva (Ny) || Ro.floáre de nálbă (Dr). – Nd-on név nélkül, Mf(temető).MALUS Mill. (Rosaceae)*M. domestica Borkh.! = M. pumila Mill.p.p.; nemes almafa; măr. Eu (Kozm), Mg–Ms.Gyümölcsösökben közönséges és igen változatos.Nt. àlma(fa). Tájfajták: ananászrenet (Bh);aranykòrmos (Va), aranykúrmos (Kf, Mó);aranypál (V); aranypármen (Bh, F, Kp, Mk,Ml), aranypármint (Ny), aranypármi (It, Kf,Szu); aranypepin (Mv: KalTsz); aranyrenet(Bh, Sz); árpánérő nyáron érő, piros alma(Kb); Bánfipál (Mk, Ny); batùl (B, Bh, Bt,P, K, Kb, Kd, Kf, Kk, Kp, Mó, Mé, Mk, Ml,Mó, Sz, Szu, T, V, Va), batùr (It, Ny); belföldi(Ny), bèlföl (Gyv, Kd); borízű (B, Kb, T);bürüzdi korán érő, apró (Mé); cigányàlma pirosbelű (Bh, It); cigánypiros (Bh, Kk, Kp); citromàlma(Bh, It, Kb, Kf, Mé, Mk, Ml, Sz, Szu, Va);csipkeàlma csíkos (Kp); daruàlma zöld, petytyes;a sarjúban érlelték; nagy torzsája volt(Ny); édes alma (Bt, Kb, Mé), ides alma (T);eperalma piros, kis fehér pettyekkel (Bh, Mv);fehírtök (Ny); fűzídes (Kk); jeges àlma nagy,ízetlen, levesnek való (Gyv, Kk, Mv, Ny);jonatán (T), jonathán (Bh, Sz, Va), jónatán(B, Ml), jónatány (Kb), jónathán (Bl, Kk, Mé,Mk), jónathány (It, K, Kd, Szu, Zs), jónáthány(Ny); kanadaji alma (Bh); kaszás alma (Középlak:KalTsz); kormos alma (Bh, K, Mk, T,Va); kolozsvári kicsit hosszúkás, zöldessárga(Mó); kúti (Kk); lëjánycsëcsü hosszúkás, őszszelérő (Kd); londonpepin (Bh, Ny), londonpepiny(It), londonipepiny (K), londonpeti (Mk,Va); mucskos (Mó); muskutáj (V); nagyídes(Kk); narancsàlma (Kk); nyári alma (B, Kf,Mé, Mk, Sz, T, V, Zs); párizsalma. (Bh); pestialma (Mv: KalTsz); pirosbélü (Ny); pónyik(B, Bh, Bt, It, K, Kb, Kd, Kf, Kk, Kp, Mé,Mk, Mó, Sz, Szu, T, V, Va); sóvári (B, Bh, F,It, Kb, Kk, Kp, Mk, Sz, Szu, T, Va), sóùvári(Kf, Ny); szennyes àlma barna, pettyes (Bh,Va); tányéràlma (B), tánygyéràlma (Kf, Mé);taplósides (Kk: KalTsz); tincses alma gerezdesvonalai vannak (Mé); tótelki piros, nyári alma(Sz); törökbálint (Bh, It, Kp, Sz, Va); tulipánpirosalma (Mv: KalTsz); urmós alma (Mv:KalTsz); vàjalma (Mk); vajasídes (Kk); zörgősàlma zörög a magja, mikor megérik (Kp) ||Ro. măr. Tájfajták: batúl (Be, Bi, Dr, N, St);onatán (Be, Bi, Dr, Mi, K, St); póńici (Mi, N);şovár (Be, Bi, K, St); mére auríi (Dr); mérebercéńe (Bi, N); mére córmoşe (Bi); mére d'eaur (N); mére d'e váră (Bi, St); mére dúlce(Dr); mére lămîoáse (Dr); mére róşi d'e Cluj(Dr); mére domńéşti (Bi); pármeńe (Bi). Nr.Aszalják is. – Levesnek (almásítel – vö. Jankó1891. 79; KalTsz), befőttnek, kompótnak,pálinkának használják. – A későn érőket utóérleléssel(sarjú közé téve) érlelik. – Az almafataplójának, az almafagombának a főzetét bőrfestésrehasználják (vö. Péntek 1979). – Hasmenésellen almát reszelnek a kisgyereknek. –Az almahéj teáját gyomorbaj ellen használják(Nk). – Rothadt almával vagy almatorzsávalkenik a szemölcsöt. – Más eljárás szemölcseltüntetésére: négybe vágnak egy olyan almát,amelynek a szára is megvan, és a négy részmindegyikével külön-külön jól bedörzsölik aszemölcsöt, majd az almaroncsalékot a csepegőalá ássák. Azt tartják, hogy amikor az elásottalma elrothad, a szemölcs is leesik. Vö. Kovács1976. – Az alma vagdalásos motívum hímzésenés díszvarrás szűcshímzésen. Az almásírásos, az almafás vagdalásos minta. Vö. Péntek1979.*M. pumila Mill. ! = Pyrus pumila hort.(C. Koch) var. niedzwetzkyana (Diek.) C.K.Schneid.; piros díszalma. Eua, Ms. Dísz- ésalanyfa (Bh).253