péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

– A töklevél üreges szárából a gyerekek sípotkészítettek, tökfingót (Kk). Vö. Faragó 1946.61. – Írásos hímzésmotívumként is ismert.Vö. Péntek 1979.*C ficifolia Bouché! = C. melanosperma A.Br; téli v. laskatök, istengyalulta tök, bostancu seminţe negre. Kz–Am., H (nálunk Th).Főzeléknövény, a területen ritka. Nt. dobruzskajitök (Kk).*C. maxima Duch. ! sütőtök, döblec; dovleacturcesc. Kz-Amerika (elsődleges génközpont),India (másodlagos génközpont), Th. Kiskertekbengyakori; – convar. semíturbana Soóet ecoronata Soó. Nt. döblec (B, Bt, F, It, J,Kd, Kk, Mb, Mé, Mf, Ml, Mó, Sz, T, V, Va),döblc (Np) | sütőtök (Bh, Mb, Mv, Ny, Szu),sütőtök (K, Kf) || Ro. dublíţ (D) | ludă (Fi,Mi), ludă (Topa). – B-ban 20–15 darabottermesztettek házanként. Nr. Hajdan jelentősebbszerepe volt az étkezésben, nemcsak sülveették, mint napjainkban, hanem főve is, tejben(Jankó János is említi: Jankó 1891. 79).Mv-n most is főzik: előbb megtakarítják, aztánmegvágják apróra, megfőzik, leszűrik, borsozzák,sózzák; úgy fogyasztják, mint krumplipürét.– A tökmagból olajat préseltek (júfă),azzal keverték a puliszkát (Bi). – convar.turbaniformis (Roem.) Soó. Nt. törökkonty (Szu).*C. pepo L. ! disznótök, úritök; bostan. Kz-Am, DNy-Ázsiában másodlagos, Th. Kiskertekbengyakori, leginkább a convar. pepo sensuGrebenščikov. – Convar. pepo sensu Grebenščikov.Nt. disznótök (Bh, Bt, Kk, Mb, Mv,Np), disztótök (Kf) | takarmánytök (J, K, Mf,Mó, Ny) | tök (B, K, Mé) )| Ro. bostán (Dr,Fi) | hîrbán (A, Bi, C, Mi, N) | hirbóni (P).Ezt is, akárcsak az előbbit, rendszerint a kukoricaközött termesztik. – convar. oblonga Ser.Nt. főzötök || Ro. dovlecé. – convar. microcarpinaGrebenščikov. Nt. dísztök (E, It, Kszt-Zt, Mó, Ny, Sz, T, V, Zs); provar. pomiformis:Nt. alma alaku dísztök (E, Kb, T) | sártök(Va); provar. pyriformis: Nt. körti alakudísztök (E, Kb, Kszt–Zt, Mó, Sz, T, Zs);provar. verrucosa: Nt. höpörcsös sártök (Va) |gyöngyös dísztök (E, T) | makk alakú disztök(E, T) || Ro. hărbănáş cu créste (Mi).CUSCUTA L. (Cuscutaceae) ! Nt. aranka (B,Bh, Gy, Gym, Gyv, J. Jt, Kd, Kf, Kszt–Zt,Mb, Mé, Mf, Mk, Mó, Nd, Sz, Szu, T, Tl, Zs),arank (Kp, Nk, V)|| aranyka (Kk, Ny, Va) |(fecskefonàl) (Gyv, It, K, Kp, Mb, Va) || Ro.întorţél (Be), întorţélu (Gyv), întorţăl (B, Bi.Dr,N, P) | órọncọ (Gym), horóncă (Kk) | horoáncă(C, Mi), hăráncă (St) | rîe (A, D, Fi) | rocoínă(D) | hîră (Bl). – A népi terminológianem különbözteti meg a Cuscuta-fajokat.C. campestris Yunck; nagy aranka; cuscutămare. E –Am, Th. Füves területeken.C. epithymum (L.) Murr.; kakukkfűfojtóaranka; torţel. Eua, Th. Kaszálókon, mezsgyéken.C. europaea L.; közönséges aranka; torţel.Eua–Med, Th. Élősködő, magaskórós gyomtársulásokbanközönséges: Gyv, Jt, Ş (Fl.VII, 170 – var. europaea f. someşana Buia– Gy).C. lupuliformis Krock. – komlóképű aranka.Eua, Th. Bánffyhunyadi-medence, szórványosan(Csűrös).C. trifolii Babingt.; herefojtó aranka; gălbează.Eua (Kozm), Th. Pillangósokon és máslágyszárúakon élősködik; gyakori.CYCLAMEN L. (Primulaceae)*C. europaeum L. ! kúnrépa; pîinea porcului.Alp – Kárp – Kauk., G. Erdélyből csakmint behurcolt, termesztésből elvadult növénytjelezték. A területről példányt nemláttunk, sztánai adatközlőnk adatát nem tudtukellenőrizni Nt. ciklament (Sz). – A Zichybarlangtólhozták volna Sz-ra Szentimreiék.*C. persicum Mill (recte C. x hybridum hort.)szobai ciklámen. Kis-Ázsia, G–H. Cserepesdísznövény, városi virágházakból, szórványosan.Nt. ciklámen (J, Kk, Ml, T), ciklámn(Szu), ciklámën (K, Kf), ciklamen (Gym, V),ciklament (Kb), ciklámnt (Tl). Nr. Keresztelőbeszokták vinni: lánynak pirosat, fiúnak fehéret;névnapra asszonynak színeset, férfinak fehéret(J).CYDONIA Mill. (Rosaceae)*C. oblonga Mill. ! = C. vulgaris Pers.; birs;gutui. Quitte. Elő-Ázsia, Ms. – convar. oblonga= var. pyriformis (Dierb.) F. Zimm.;birskörte. A területen példányt nem találtunk,de ismert. Nt. bírskörti (Bh, Kb, Kp, T), bískörti(It, K, Kk, Ny) || Ro. gutú It-n aHasznosban, a régi házhelyen. – Mi-n ritka,Bi-n van, mindkét változat. – Convar. maliformis(Mill.) Schneid; birsalma. Kertekben,élösövényekben gyakori, de nem közönséges.Nt. bírsalma, bisalma (Szászfenes: Györffy1935). – Kerítésben nő (Va, Zs).CYMBALARIA Medik. (Scrophulariaceae)*C. muralis M. et Sch. ! = Linaria cymbalaria(L.) Mill.; pintyő; floarea miresei. Med.H. Cserepes dísznövényként szórványosan termesztik.Csucsán a Boncza–Goga kastélyparkjában a kőfalakon tömeges, innen is terjedt;Bh, Nd. Nt. zsidószakál (Sz).CYNANCHUM l. VincetoxicumCYNOGLOSSUM L. (Boraginaceae)C. officinale L. ! közönséges kutyanyelvű fű;limba cîinelui, arăţel. Eua, TH. Gyakori, ruderálisgyomnövény.CYNOSURUS L. (Poaceae)C. cristatus L. ! cincor; piertănariţă. Eua, H.Mezofil gyepekben közönséges, néhol tömeges.225