péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

darabot, a szuszékot bükkfából ácsolták. Tartóssága, keménysége miattkedvelték a vackorfát és a kőrist (Fraxinus): széket, gyalupadot készítettekbelőle. A nyárfa is elég erős, ha megszárítják, asztalt lehet faragnibelőle (Cţ).NÖVÉNYI ESZKÖZÖK ― NÖVÉNYI TÁRGYAKA famegmunkáláshoz nem elég a fafajok egymástól való elkülönítése,hanem külön-külön is alaposan kell ismerni mindegyik faj tulajdonságait.Saját, ezzel kapcsolatos élményeinket is kifejezik Dr. KósKároly következő szavai: „Csodálatos a nép anyagismerete és gyakorlatiérzéke, amellyel e fafajták különféle ― kemény, puha, súlyos,könnyű, szívós, rugalmas, gyantás, szálkás, egynemű, vízben elálló, torhabelű, üveges, valamint a színes, csíkos, sima kérgű, hámlékony, egyenes,ágas-bogas, görbe növésű és más ― tulajdonságait céljaira kihasználja“(Dr. Kós 1979. 18). A famegmunkálás archaikusabb formáibanaz élőfa ismerete a fontosabb, hiszen a kiválasztás a döntő, maga a megmunkálás,alakítás a fa anyagához, formájához igazodik. Azok, akik mesterségszerűenűzik a fafaragást, asztalosságot, már szinte jobban ismerika megmunkált fát, mint az élőt, a fafajokat is jobban meg tudjákkülönböztetni a szálai, mint a kérge vagy a koronája alapján.A falusi ember talán legfontosabb szerszáma, a szekér szinte teljesegészében fából készül, de majd minden része más és más fából. Ajáromnak erősnek és könnyűnek kell lennie. Az ökörjárom nehezebbgyertyánfából készül (Cţ), egyébként a juhar és a nyír a legalkalmasabberre a célra. Járompálcaként néhol még előfordul a somfa. A szekérrúdrendszerint nyírfa, ritkábban nyárfa vagy a nehéz, de jóval erősebbkőris (Ml). Magyarbikalon adatközlőnk berkenyéből (Sorbus) faragta arúdfőt. A rúdszárny szintén nyírfából készül. A nyújtó anyaga a gyertyánfa,a tengelyé a bükkfa. A kerékfal szintén bükkfából van (A. D),a küllők akácból (Bi), a kerékagy kőrisből (Mb) vagy akácból (Bi). Aszekérlajtorját szintén nyírfából állítják össze (V), az aljdeszkát nyárfábólhasítják (Kf). A szénaszállításhoz használt oldalrúd lucfenyő vagynyírfa, a nyárs gyertyánfa (Gy). A nyomórúd szintén többnyire fenyőfavagy nyírfa.A faeke készítéséhez is többféle fából válogattak: ,,gerendelynek ésköldöknek szívós kőrisfát, talpnak is kemény kőris- vagy tölgyfát, szarvnakkönnyű, megfelelő görbületű nyírfát, kormánydeszkának pedigugyancsak nyírfát, de még inkább a nedves sártól föl nem szálkásodóbükkfát” használtak (Dr. Kós 1979. 137―8).Lovak hajtására való ostornyelet rendszerint nyírfából vágtak. Bivalyés más szarvasmarha hajtására legjobb a somfa ostornyél volt, demegfelelt a galagonya (Crataegus: Dr) vagy az ostorménfa (Viburnum,lantana: Szu) is. Kelecelen a kecskerágó (Euonymus) kérgéből ostort isfontak. A pásztorbot is somfa volt, ritkábban berkenye (V) vagy tölgy,bunkóját a gyökeres tőből alakítják ki (vö. Dr. Kós 1979. 20).A leggyakoribb földművesszerszámok közül a kaszanyél juharfábólkészül (A, Kb, Mó), ritkábban hársfából (Mb), nyárfából (V) vagy éppenégerből (V), a villa nyírfából (Ml) vagy juharfából (D). A gereblye161