péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

MYRISTICA L. (Myristicaceae)● + M. fragrans Houtt. ! valódi muskátdió,szerecsendió; nucşoară. Maluku-szigetekről származófűszernövény, kereskedelemből vásárolták;ma nem árusítják nálunk. Nt. szerecsenydijó(B, F, Kk, Sz, Va), szerecsëndijó (K).Nr. F-on tésztába tették.NNARCISSUS L. (Amaryllidaceae)*N. poeticus L. ! nárcisz; coprine. Med, G.Évelő hagymás dísznövény, kiskertekben közönséges,telt virágú változata (f. pleno) semritka (Mk). Nt. fehér hòrgasrózsa (Va) | fehérmárcijus (Mé, Nd, Szu), fejér márcijus (Ml),fehír márcijus (F, Jt, Kb, Kf, Mk, Mv, Ny),fej]r márcijus (Gym, Gyv, Kk) | fejér nárcisz(T) | hòrgasrózsa (K, Kp), hòrgasrózsa (Sz) |kúdusláb (E, It, J, Mó, T) | márcijus (B, Kb,Kszt–Zt, Mf, Mk, Ml, T, V) | nárcisz (Bh,E), nácisz (Kb), nárcis (Szu) || Ro. a turcésc(Be) | aúş (St) | ceápa álbă (B) | cocoşé (N) |códuşlab (E) | cotcorozăle (Topa) | găluşt'e albe(Albac) | jerunchéşi (Mi) | lăscúţă (Sd, Ş) |márţiiuş alb (Gym, Gyv, Kk) | narcís (Be),narcísă (Bi), narcíse (Sz) | roşcúţá (C), roşcúţe(E) | unguró (Berind). Vadon nő Ş-on La Sălíşt'enevű helyen, Mi-en Dobrinel, Popăscu, ValeaŞardului nevű helyeken. – E-re hagymát hoztaka mezőről. Nr. A horgasrózsa írás hímzésmotívumkéntis előfordul. Vö. Péntek 1979.*N. pseudonarcissus L. ! sárga (csupros)nárcisz; zarnacadele. Ny–Eu, G. Dísznövény,a kiskertekben szórványos. Nt. dupla nárcisz(Kb) | koraji márcijus (J) | tölcsérs nárcisz(T) | márcijus (E, It, J, K, Kszt–Zt, Mk,Sz) | sárga hòrgasrózsa (B, Va) | sárga márcijus(F, Gym, Gyv, Jt, Kf, Kk, Mé, Mf, Mk,Ml, Mv, Nd, Ny, Szu) || Ro. ceápa gálbenă(B) | găluşt'e gálbene (Albac) | márţiuş gálbăn(Gym), márţiuş gálben (Gyv, Kk).(*)N. stellaris Haw. (N. poeticus agg.) ! =N. radiifolius Salisb. = N. angustifolius Curt.;mezei vadnárcisz; coprine. Kz–(DK)–Eu, G.Mezei virág, a területen ritka, de mindenüttszámon tartják. Néhol kiskertbe is ültetik (Ş).Nt. kúdusláb (J, Mó, Nd, T) || Ro. cocoşed'e cîmp (Nş) | jerunchéşi (Mi). – A Kúduslábríta daróciaké volt Somtelke mellett.NARDUS L. (Poaceae)N. stricta L. ! szőrfű; tăpoşica. Eua, H. Havasiréteken, helyenként tömeges (társulásalkotó):Sátorhegy, Dongói-plató, Ct – Cţ, Gym,másutt szórványos: Kf, Ny, Ş (l. még: Chircă –Coldea 1967, Kovács–Coldea 1967). Nt. disznósèrte(Va) | sejemfű (Tl) | szőrfű (Bh, Kf,Mb, Mé, Mf, Nk) || Ro. păru pórcului (Be, Bi,Bl, C, Dr, Fi, Mi, Sd, St).258NEOTTIA L.C. Rich. (Orchidaceae)N. nidus-avis (L.) L.C. Rich. ! madárfészekkosbor; trînji. Eua (Pont–Kont), G. Meszestalajú vegyeserdőkben szórványosan: Kf, Sz(Ríszeg, Ordományos), | (Nyárády A. 1967),Gyv–P (Nyárády A. mts. 1966).NEPETA L. (Tamiaceae)N. cataria L.; illatos macskamenta; cătuşnică.Eua, H. Erdőszéleken, élősövényekbenszórványos: Gorbó, Kb. Nt. mífű (V).N. pannonica L. ! bugás macskamenta; poalaSfîntei Marii. Eua, H. Erdőszéleken, bokroshelyeken, élősövényekben, utak mentén gyakori.NERIUM L. (Apocynaceae)*N. oleander E. ! oleander, leánder; leandru.Med, Ms. Iráni eredetű, a Földközi-tenger menténterjedt, nálunk többnyire cseberben nevelt(nyáron szabadban, télen szobában), mérgeződísznövény (szívre ható glikozidokat tartalmaz).Nt. olander (Bh, Ml, Mó), ólëándër (Jt,Kf), olëjánder (Kb), olëjandër (Ny), oliánder(E, Kp, Sz, V, Va, Zs), oliándr (Nk, V), oliándër(Gy, J, Kszt–Zt, Mb, Mk), olijándr (Szu),oliendèr (B). lëándèr (T) || Ro. oliándăr (C),uliánder (Sz) | oleándru (Mi) | leándru (Dr) |ráchítă (Sd) | răchíta doámnei (Gym). Nr. Aleveléből főzött teát, ill. a gyökerét használtákabortív szerként (ezek a kísérletek végzeteskövetkezményekkel jártak!). – A levelét egérméregnekis használták (Sz). – Csomafáján alevelét szeszes italba tették, hogy leszoktassáka férfiakat az alkoholról. Majdnem halált okozottez a kísérlet. Vö. Kóczián et al. 1977.NICOTIANA L. (Solanaceae)*N. alata Link et Otto ! dohányvirág; reginanopţii. D–Am, Th. Közönséges kiskerti, házmelletti díszvirág. Nt. dohányvirág (mindenüttismert, a Nm-n gyakoribb) || Ro. bună-dimińeáţa(St) [ dóhańvirag (Gyv) | rejína nópţii(Be, Bi, Cţ, Gym, Mi, N). Nd-ról eltűnt. –Mé-n értéktelen virágnak tartják.*N. rustica L. ! kapadohány; mahorcă, tutunturcesc. Am, Th. Általánosan ismert, mamár csak ritkán termesztik, ill. tartják magrólszóródó példányait (Ct). Nt. dohány (Bh, Bt,J, Kf, Mb, Ml, Sz, T, Tl), dohán (V) | kapado-