SEMPERVIVUM L. (Crassulaceae)S. marmoreum Griseb. ! = S. schlehanii Schottpirosló kövirózsa; borşişor. Balk–Kz–Eu,H. Sziklás helyeken, de kőfalakra is ültetik.Levele szőrösödő. Gyalui-havasok A – D, Kk –P; Kszt – Zt – Mt. Horaiţa (Cs. Káptalan1971).*S. tectorum L. ! fedéli kövirózsa; urechelniţă.Alp–Pyr, H. Ny- és D-európai növény,romániai előfordulása – vadon – kétes (vö. Favergeret Zesiger 1964; Flora Europaea I,353–5; Răvăruţ 1956, Fl. IV, 78–80). A házakkörül dísznövényként termesztett példányokehhez a fajhoz tartoznak. Nt. fílfű (B, Bh, Gy,It, K, Mb, Mé, Mó, Ny, Sz, Tl, Zs), fűlfű (B,E, Szu) | küvirózsa (Kszt–Zt) || Ro. ceápaciórii (P) || prescureáa (Bi, Dr, Fi). Nr. Vankint a kőfalakon, a temetőben is, bent fazékban,tálban tartják, hogy kéznél legyen fülfájáskor.Sírokra is ültették; rendszerint szalmás házvagy ól tetején tartották (az a hiedelem, hogyvéd a villámcsapástól). – Fülfájáskor megtörik,kiszorítják a levét (néha olajjal keverik), ésezt a fájós fülbe csepegtetik. Némely helyekenegy levélkéjét dugták a fülbe egy cérnávalmegkötve.SENECIO L. (Asteraceae)S. aquaticus agg. (incl. S. aquaticus Hill.,S. erraticus Bertol., S. barbareifolius Krock.);vízi aggófű. Eu, Th–TH. Nedves helyeken,erdei utak mentén.*S. cruentus (Mass.) DC. = Cineraria cruentaMass., C. hybrida Will.; cinerária; cinerarie.Kanári-szigetek, Th (H). Cserepes, üvegházbantermesztett tavaszi dísznövény; alkalmilagvásárolják: Bh, Kb, Kk, Nk.S. erucifolius L.; soksallangú aggófű; bătătarnica.Eua, H. Bokros helyeken, szórványos:Gyv–Mó közötti gerincen, Nk, Mv. Nt. sárgavirág(Nk).S. fluviatilis Walle.; patakparti aggófű.Eu–Med, H. Szamos-part Gy-nál, ritka (Fl.IX, 568).S. integrifolius (L.) Clairv. = S. campestrisDC.; mezei aggófű. Eua, H. Ligetes helyeken,szórványos: J (CLA. Nyárády A. 1967), E,Sz, Zs, Magyarnádas (Fl. IX, 529).S. jacobaea L.; jakabnapi aggófű; petimbroasă.Eua–Med, H. Kertekben, sövények,utak mentén, ligetes helyeken gyakori: Mi,Nk, (CLA), Kf (Csűrös), Gym (Kovács–Coldea1967).*S. mikanoides Otto ! = Mikania scandenshort.; szobaborostyán. D-Afrika, H. Cserépben,ládában erkélyen tartott, házban teleltetettlevéldísz; a gyógyszerészek révén patikaidísznövényként került a területre. Ritka. Nt.lefutó (Va). Ml-n, B-n is van, a nevét nem ismerik.S. nemorensis agg.: S. fuchsii C.C. Gmel.;hegyvidéki aggófű; amărătăciune. Ec–Balk,H. Vizek mentén szórványosan, néhol tömegesen(Kapus, Kalota völgye); – S. nemorensisL.; berki aggófű. Eua, H. Mint az előbbi, deritkább (Be, K).S. papposus (Rchb.) Less.; hegyi aggófű.Ec–Balk, H. Ritka: Mé (var. integerrimus(Schur) Cuf. – Fl. IX, 538).S. rupestris (rupester) W. et K. = S. nebrodensisauct.; szirti aggófű; spălăcioasă. Alp–Kárp–Balk, Th–TH–H. A terület déli peremén,sziklákon, szórványosan: Bl, Gy, Kk,P; Kk–P (CLA. Pázmány 1962).S. sylvaticus L.; erdei aggófű. Eu, Ny-Ázsia,Th. Erdős helyeken szórványosan: Gy, KbKk–P (Fl. IX, 545).S. viscosus L.; enyves aggófű. Eu–Kauk,Th. Sziklás helyeken, vasúti töltés menténszórványosan: A, Bl, C, Gym, N, Nk, P; Sz(Fl. IX, 546). A Fl. IX, 587 jelzi a terület határáróla S. viscosus x S. rupester hibridet(S. x subnebrodensis Simk.) is.S. vulgaris L.; közönséges aggófű; cruciuliţă.Eua–Med, Th–TH. Kerítések, utakmentén, kapásokban közönséges, áttelelő gyomSERRATULA L. (Asteraceae)S. radiata (W. et K.) M.B.; sugaras zsoltina.Eua–Med, H. Száraz gyepekben gyakori;Gyv, Kb, M; Sz (Fl. IX, 776); Gym(Kovács–Coldea 1967).S. tinctoria L. ! festő zsoltina; gălbinare.Eua, H. Bokros helyeken, erdőszéleken gyakori:Kszt–Zt, Dl. Bogdana (Dentario-Fagetum – Csűrös); Gym (Chircă –Coldea 1967) .SESELI L. (Apiaceae)S. annuum L. = S. coloratum Ehrh.; homokigurgolya; cosicel. Eua, Th–TH. Gyepekbenközönséges: Gyv–Mó, Gyerőfi-szöktető; E – P(CLA. Nyárády A. 1955).S. devenyense Simk. = S. osseum Cr. = S.beckii Seefr.; szürke gurgolya. Kz–Eu, H.Száraz gyepekben gyakori: F, Gyv–Mó, It,J, Zs; Alsófüld; Sz (Fl. VI, 500; CLA. NyárádyA. 1955).S. gracile W. et K.; karcsú gurgolya. Balk(szubendemikus), H. Meszes, omlásos oldalakon,nem ritka: D, Dr, Gyv, J, Kk, Mó(f.oec. gracilima f.n.), Mv, Sz (CLA). Nyárády1955, 1967; Fl. VI, 199).S. varium Trev.; változó gurgolya. Kz–Eu(Pont–Med), H. Gy – Csigadomb, Kf.SESLERIA Scop. (Poaceae)S. heufleriana Schur.; erdélyi nyúlfarkfű;coada iepurelui. Kz- és K-Eu, H. Mészpadokon,sziklagyepekben szórványos, társulásalkotó:F–Zs, Kf–Sz (Ríszeg-tető).SETARIA P. Beauv. (Poaceae)S. glauca (L.) P.B. ! = S. lutescens (Stuntz)F.T. Hubb.; fakó muhar; mohor. Kozm, Th288
Közönséges gyom. Nt. lapisfű (Nk) | lapisgyep(Mé) | muhar (It) | muhàrfű (Zs), moharfűBh) | síposfű (Bh) || Ro. mohór (Fi).S. verticillata (L.) P.B.; ragadós muhar;mohor. Eua–Med, Th. Kiskertekben, utakmentén ritkábban: Bt, Cr, E, Gv, It, J, Mé,Sp, S, T, V, Zs.S. viridis (L.) P. B.; zöld muhar; mohor.Eua–Med, Th. Gyakori, néhol (Bh, Dr, Gym)tömeges gyom. Nt. cincogòfű (V).SHERARDIA L. (Rubiaceae)Sh. arvensis L.; csillagfű. Eua, Th. Soványtalajúszántókon, szórványosan: Ct, Gyv,Kszt–Zt.SIEGLINGIA l. DanthoniaSILAUM Mill. (Apiaceae)S. peucedanoides (M.B.) Nyár. (in Nyárády1941: Kern.!); szilaum. Med – Kz – Éu, H.Napos, köves domboldalakon: Kb (Fl. VI,539).SILENE L. (Caryophyllaceae)(incl. Heliosperma, Melandrium, Otites)S. alba (Mill.) E.H. Krause = Melandriumalbum (Mill.) Garcke; fehér mécsvirág; opaiţa.Eua, Th–TH. Bokrosok szélén, gyakori; kiskertbenmegtűrt (Ny!).S. armeria | ! szeplős habszegfű; pansele.D–Eu, Th–TH. Hegyvidéken szórványos(Gy, P).S. dioica (L.) Clairv. = Melandrium dioicum(L.) Coss. et Germ. = M. rubrum (Weigel)Garcke = M. sylvestre (Schkh.) Rithling;piros mécsvirág. Eu, H. Bükkösökben (Dentario-Fagetum,Abieti-Fagetum) a terület nyugatihatárán; ritka: Kszt–Zt, Mt. BogdanaCsűrös).S. dubia Herb.; kárpáti habszegfű; miliţea.End, H. Sziklás helyeken, szórvánvos: Kk!,P (szoros), Gy (Fl. II, 178), Kf (Csűrös).S. gallica L.; francia habszegfű. Eua (Med),Th. Szántókon szórványos gyom (Ct, Kszt–Zt!).S. longiflora Ehrh.; gór habszegfű. Eu –Med, H. Napsütötte, szikár domboldalakon:Dr, E, I, Gyv, Kk, Mv; Kk–Mó a Medvehegyen(Fl. II, 166). Nt. szappanyvirág (Nk).S. nemoralis W. et K. = S. italica agg.,S. italica ssp.; erdei habszegfű; lipicioasă.Ec–Med (Alp–Karp–Balk), H. Szikár padokon,szórványos: C, Gyv !S. noctiflora L. = Melandrium noctiflorum(L.) Fries; esti mécsvirág; buruiană de baghiţă.D–Eua, Th–TH. Utak, élősövényekmentén, szántókon gyakori gyomnövénv (Bi,Dr, Ny, V!).S. nutans L. ! kónya habszegfű; lichitoarepăsărească. Eua–Med, H. Száraz gyepekbenKb, T, Zs és másutt is. Nt. galambbgy (Zs) |hangyavirág (T). – A tölcsérje mindig tele vanhangyával, innen a neve.S. otites (L.) Wibel.; fodros habszegfű.Eua, H. Száraz kaszálókon, bokrosokban: Nk(ssp. pseudotites Bess.), Gym (Csűrös; Kovács –Coldea 1967).S. vulgaris (Moench) Garcke = Behen vulgarisMoench; S. cucubalus Wibel.; S. inflata(Sm.); hólyagos habszegfű; guşa porumbelului.Eua (Med–Cont), H. Kaszálókon, füves-bokroshelyeken, közönséges. Nt. légyfű (Szászlóna:Györffy 1935) | pukkancsvirág (Nd) |pukkantó (Mb; Szászfenes: Györffy 1935),pukkantó (Sz) | pukkantóvirág (Kp), pukkantóvirág(K) | pukkantósvirág (Va). Nr. Egymásfejére ütnek vele a gyerekek, úgy pukkan.– Lehúzták zöld burkát, baba formájú maradt,azzal játszottak (Gym).SILYBUM Adans. (Asteraceae)*S. marianum (L.) Gaertn. ! Máriatövis;armurariu. Med – K-Ázsia, (Th)–TH. Kertekbenritka gyógy- és dísznövény: Sz ! Nt.tarkatüvis (Nk, Sz). Nr. Azért tartják a kertben,mert a levelét kelésre teszik.SINAPIS L. (Brassicaceae)S. arvensis L. ! vadrepce; rapiţă; var. arvensiset var. schkuhriana (Rchb.) Hagenb.Eua, Th. Közönséges és tömeges gyom. Nt.repce (Bh, K, Va) | repcevirág (Szászlóna:Györffy 1935) | repcsn (Nd), repcsny (Nk,Szu), repcsën (B, J, Jt, Kp, Mb, Mé, Mó, Ny,Sz, T, V), repcsëny (Gym, It, Kd, Kszt–Zt,Kf, Mb, Mk, Zs), respëny (Mv), repcsén(Szászfenes: Györffy 1935) || Ro. rápt'iţă.SISYMBRIUM L. (Brassicaceae) l. még: DescurainiaS. loeselii Jusl.; borzas zsombor; voinicică.Eua, Th–TH. Utak mentén, udvarokon gyakori:Zs (f. oec. nana).S. officinale (L.) Scop. ! szapora zsombor;brîncuţă. Eua, Th. Szemetes helyeken, utakmentén közönséges.S. strictissimum L. ! magas zsombor; voinicică.Eua–Kont, H. Élősövények menténmindenütt gyakori.SIUM L. (Apiaceae)Sium erectum l. BerulaS. sisarum L. (incl. var. lancifolium Thell.= S. lancifolium M.B. = S. sisaroideum DC.);keleti békakorsó. Kz–Eu – Med – Pont, HH.Kk (CLA. Nyárády A. 1967).SOLANUM L. (Solanaceae)*S. capsicastrum L.; klárisfácska. D-Am(Brazília, Uruguay), H. Gömbös termésű cserepesdísznövény. Nt. ádámfa (Ml) paprika(Mf) | Ro. mărúţa Macii Preceste (Dr). Npbennév nélkül.289
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236:
Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238:
jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240:
víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242:
A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244:
virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246:
A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248:
A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250:
acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252:
AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254:
kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256:
hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258:
Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260:
tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262:
ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264:
szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266:
B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268:
C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270:
ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272:
pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274:
coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276:
COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278:
a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280:
- A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282:
DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284:
DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286:
E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288:
*E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290:
eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292: G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294: GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296: H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298: HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338: gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340: illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341: hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 345 and 346: SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348: Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350: THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352: (*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354: ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356: ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358: tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360: tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362: (Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364: 2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366: erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368: cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370: dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372: fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374: gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376: juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378: kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380: leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382: moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384: pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386: ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388: százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390: töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392: vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,