péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

tak. A görcsoldóként már említett tökmagolajat vérnyomás csökkentéséreis alkalmasnak tartják (Mb). Alacsony vérnyomás esetén a fekete ribizliés a kökény (Prunus spinosa) borát használják (Bh, J, Mb).Az itt felsorolt növények közül a tudomány a gyöngyajak, a fokhagymaés a fehér fagyöngy hatását igazolta. Ez utóbbi a központi idegrendszerreható vérnyomáscsökkentő és szívre ható szer. A felsoroltakközött találunk vizelethajtó drogokat, ezek közvetve a vérnyomást iscsökkentik. Egyébként a gyógyteák használata orvosi szempontból nemésszerű, ellenkezőleg, korlátozni kell a felesleges folyadékbevitelt. A feketeribizli és a kökény bora étvágyjavító, roboráló hatású.Vizelethajtó, vizeletfertőtlenítő hatású teát főznek a mezei zsurlóból(Equisetum arvense: A, Gy, Kf, Kk, Mb, Nk, V), az orvosi somkóróból(Melilotus officinalis: Nk), a kocsordból (Peucedanum: Mv, Ns), a madárkeserűfűből(Polygonum aviculare: Gy, Tl), a rozmarintból (Rosmarinusofficinalis: Mv). Az orvosi székfűnek (Matricaria chamomilla) a virágzatábólfőzik a teát (Bh), a zabnak (Avena sativa) a magvaiból (Mv),a petrezselyemnek a gyökeréből és a magjából is (Gym, Mv, Nk), az áfonyánaka leveléből (Vaccinium myrtillus: P), a cseresznyének (Prunusavium) a szárából (Bh, Gym, Mv, Nk).Feltűnően sok növényt használ a népi gyógyászat a légúti megbetegedésekgyógyítására. Ezek között vannak egyszerű köhögéscsillapító,köptető hatású szerek és olyanok, amelyek egy-egy betegség sajátosgyógyszerei. Az előbbiek aszerint fejtik ki hatásukat, hogy a növénymilyen anyagokat tartalmaz. Főként nyákos és keserű növényi részekalkotják például a következő szerek hatóanyagát: a patika párlófű (Agrimoniaeupatoria) megszárított virágjából főznek köhögéscsillapító teát(Gym), aztán az útifű (Plantago) szárából (Nk, P), a keskenylevelű lóromból(Rumex stenophyllus: Nk), a martilapu (Tussilago farfara) megszárítottleveléből (Bh, Mb); a martilaput főzték cickafarkkal (Achilleamillefolium) és héjakút mácsonyával (Dipsacus laciniatus) együtt is (Be).A pongyola pitypangnak (Taraxacum officinale) a csöves tőkocsányáthasználják teának (Kszt-Zt), a zabnak (Avena sativa) a magvait (Bh, Gym,Mb, Mv). Inaktelkén hagymából, zabból és bodzavirágból főzik a hűléselleni teát. Sokféleképpen használják a kukoricát is: teát főznek a virágjából,a kukoricacsutkából, a szemes kukoricát megfőzik, annak a levétitatják a beteggel, vagy éppen máléliszttel füstölik (Ny). Nem kizárt,hogy a szamárbogáncs (Onopordon acanthium) teáját azért vélik hatásosnakszamárköhögés ellen, mert misztikus kapcsolatot éreznek a betegségés a növény neve között (a népi neve: szamártüvis, Kk, Mé).Más növények azért használhatók hűléses betegségek kezelésére,mert izzasztó hatásúak: így a hársfavirág (Tiliae flos), amelyet magábanvagy keverékekben főznek meg teának (Bh, Kszt-Zt, Mb, Mv, Nk, P, T,TI, V), a fekete bodza virágzata (Sambuci flos), a szárított akácvirág(Acaciae flos). Ugyanilyen izzasztó hatása van a málna leveléből (Rubiidaei folium) főzött teának (Mb, Mv), a nagy csalán (Urtica dioica) leveléből,kórójából és gyökeréből főzött teának, az áfonyalevél (Myrtillifolium) teájának (Mb, Mv), a csipkebogyóteának (Mb, Mv). Izzasztó hatásúmaga a tea (Thea sinensis: Bh) és a forralt bor vagy a megmelegítettpálinka, amelybe borsot (Piper nigrum) tesznek (Mb, Mv).149