péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

A tehénnek folyatás elősegítésére sós korpátadtak vagy olyan lisztet, amely kenyérsütéskormaradt a lapáton. – Köhögésre állatoknakkorpa és büdöskűvirág (= kristályos kén)keverékét adták vagy pedig korpa, kén ésdarázsfészek keverékét. – Hasmenés ellen korpátadtak a háziállatoknak vagy korpát megpörköltzabbal. A borjaknak vérhasra korpát adtakfenyőfaszén nel. Vö. Kóczián et al. 1977. –Sümőcs gyógyítása: vágtak két szalmaszálat,megkurucsázták vele a sümőcsöt (= kereszt alakbantették a szemölcsre), utána elásták a csatornaalá. Amíg elrothad a szalma, eltűnik a sümőcs(Mb).– „Ha vetés idején a ház asszonya szoptatóállapotban van, tejéből néhány cseppet azelvetendő gabonára is csepegtet, hogy a leendőtermés »tejes« legyen” (Wlislockiné 1893. 366).– „Vetés közben jó egy maroknyi földet eszavakkal útra dobni: »Itt nőjön a burján!«(i.m. 367). – „Ha vetés közben valaki aszántó mellett elhalad, anélkül, hogy így köszönjön:»Isten áldja meg a munkát! «, akkora vető ember egy maroknyi gabonát dob azútra e szavakkal: »Ennyit neked adok! «.Ti. azt hiszik, hogy az, aki ezen köszönésnélkül elhalad, a vető » áldását magához ragadniakarja «.» (i.h.). – Azért, hogy a boszorkányokIsten áldását el ne vegyék „néhány vénasszonyazt a régi szokást is megtartotta, hogya ház fedelére nevezett estén (ti. pünkösd előttiestén) egy szalmaköteget dob, melyet elébblevizelt” (i.m. 366). – „Hogy a ház népe egészéven át kenyérben szükséget ne szenvedjen,20–30 asszony ezen az estén üres lisztes zsákjátegy zsákba pallja ki, melyből aztán egyasszony a lisztport egy női sírra hinti” (i.h.). –Búzaszárból sípot, búzafingót készítenek (Kk:Faragó 1946. 61). – A népmesében égig érőbúzaszál szerepel. Vö. Kovács 1943. I, 23. –Szálánvarrott hímzéseken, kötéseken, darázsolásonfordul elő a búzafő motívum. Vö.Péntek 1979. – Néhány falu határában helynévadóelem. Vö. Péntek–Szabó 1980. 157.( + )* T. monococcum L. ! alakor; alac. Kz-Ázsia – Balk, Th. Egykor általánosan elterjedt,a XX. század folyamán a génerózió áldozatalett. Nt. alakor || Ro. alác. Háttérbe szorulásaa XX. század elején gyorsult fel: azI. világháború idején tűnt el Bt-ről, a 30–asévekben a Nm több falujából, 1950 előtt Kpbőlés Mv-ról. A szövetkezetesítéssel egyidőbenszinte teljesen eltűnt. Zs-on, Nk-on ésKk-on maradt meg szinte napjainkig. Nr.Mostoha termesztési feltételek között is biztostermést ad. Elsősorban takarmánygabonakénthasználták fel; él annak az emléke is, hogykenyeret, lepényfélét sütöttek belőle. – Neverégi szálánvarrott hímzésminta neveként isfelbukkan. Vö. Péntek 1979. – Történetére,felhasználására, terminológiájára l. Szabó T.1962; Szabó–Márton 1980; Péntek–Szabó1981.*T. spelta L. ! tönköly; alac. Eu, Th. Azadatközlők emlékezetében élő tönköly-adatokfeltehetően erre a fajra vonatkoznak. Nt. tönköj(J, Jt, Kb, Kp, Mf, Ml, Mó, Sz, T, V),tönkő (Mb), tönkő (Ny) || Ro. tenci (N). Nr.A búzánál apróbb szemű, fehérebb, kevésbészúrós. 1940–ig volt (N); csak hallomásbólemlékeznek rá, hogy régi, sovány búza volt(Ml); szegény ember termelte, a 30–as évekigvolt (Mb); a XX. század elejéig volt, sütöttekbelőle tönkőjkenyeret (Mf); az I. világháborúigvolt (Ny), 1920 körűlig (T), 1926–ig (Zs). –,,Szëmül is, őrölve is a disznónak” adták (Jt). –It határában helynévadó elem. Vö. Péntek –Szabó 1980. 159.TROLLIUS L. (Ranunculaceae)T. europaeus L. ! zergeboglár; bulbuci. Cp,H. Nedves réteken, szórvánvos, néhol tömeges:Mó, Kf, Gorbó (El. II, 412), Gym, Dl. Glimea(Kovács–Coldea 1967). Nt. pünköstirózsa (Gyv,Kp, Kszt–Zt, Mé, Mó, Nd, V), pünköstirózsa(Kf, Ny, Sz, Zs), pünközsdirózsa (J, Mb),pünközsdirózsa (Bh, Jt) | sárga pünköstirózsa(B, Kp), sárga pünközsdirózsa (It) | ? sárgatubaròzsa (Ml) || Ro. bulbúci (B, Dr) | bulbúcigálbeńi (St, Topa) | bulbuşé (Fi) | lăscúţe (C).Nr. Számon tartották termőhelyeit, így Mé-na Hollósfű, Ravaszlyuk, Mó-n az Egerkút,Kp-ben a Mutuj-gödre, B-ban a r. Maca nevűhatárrészeket. Szedték, behozták a faluba, alakásba. Kp-ben koszorút kötöttek belőle agyerekek konfirmálására is, Mé-n a ló vagy aszamár kantárját díszítették vele.TROPAEOLUM L. (Tropaeolaceae)*T. majus L. s.l. ! = T. majus hort. (Termesztésbenkialakult hibrid, kultigén); sarkantyúka;călţunaş. D–Am, Th. Virágos kiskertekbenáltalánosan elterjedt. Nt. csokenás (B) | fèlfojó(J) | fèlfujó (Gyv), felfújó (Mó, Sz),fëlfujó (K), felfuvó (Kp) | fëlfutó (Jt) | futó(Mk, Nd) | sárga fèlfutó (Ml, V) | sárga futòka(Szu) | sàrkantyú (Kk, Nk, Ny, T) | sarkantyuvirág(Kb, Mb) || Ro. ciocănáş (B, Be,C, Dr, E, Mi, N, P, Sd, St, Sz, Ş) | félfuo(Gyv) | fílfó (Gym), firfó (Bi) | pínt'en (B) |pípe gálbene (Dr). Nr. B-ban inkább a r.-okkörében gyakori.TULIPA L. (Liliaceae)*T. gesneriana L. ! pompás tulipán; lalea.Elő-Ázsia, G. Kiskertekben közönséges tavaszidísznövény; var. darwiniana Bailey: magastermetű, a lepellevelek egyszínűek, var. dracontiaBaker: a lepellevelek tarkák, gyakranfodrosak. Nt. [tulipán] (J, Kb, Szu), tulipánt(Asz, Fsz, Km; E, It, J, Mé, Mf, Mó, Nd, Szu,T) || Ro. laleá (B, Be, Bi, C, Cţ, Dr, E, Gyv,Mi, N, St, Ş) | tulipán (B, E, Sz), tulipánt(Gym, Kk). Nr. Parasztkertekben, viszonylagritka. – Díszítőmotívumként igen gyakori fa-298