péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

illetve temetőben mint a meghalt kedvencvirágját őrzik, pl. Mb-on az 1867 meghaltKudor János sírján (vö. még: Szabó, IndexSeminum 1979). Nt. szálvija (Mf) | zsája (B,E, J, K, Kf, Kp, Mb, Mf, Mó, Ny, Sz, Tl, Va;Szászfenes) || Ro. jáă (B). Nr. Húspácoláshozhasználták (E). – Fájós fogat pároltakvele (Mf). – Fogfájás ellen a levelét a fogínyretették (Mó). – A herbából főzött teát fogyasztjákhasfájás ellen. Vö. Kovács 1976; ugyanezttüdőbaj ellen használták. Ma köptetőként használatos(Gym, J). Vö. Kóczián et al. 1977.S. pratensis L. mezei zsálya; salvie de cîmp.Eua, H. Réteken, utak mentén, mezsgyékbenközönséges. Nt. disznófil (T) | dongóvirág (V) lgyászvirág (Kk) | zsája (Nk) || Ro. pízda ţigăncii(C, Mi, Topa).S. x sooi Vajda = S. nemorosa x S. nutansx S. pratensis, a szülőfajok mellett, ritka:Gyv, Zs, J (Nyárády A. 1967).*S. splendens Ker.–Gawl.! paprikavirág;salvia. D–Am (Brazília), Th. Virágoskertekben,út menti ágyásokban, gruppokban, újabbanterjed. Nt. bársonyvirág (Kk, Nk) | paprikavirág(Kf, Zs) | szálvija (Bh, E, Kb, Kk, Szu,V, Va) || Ro. sálvie (Dr). Mb-on név nélkül;Zs-on csak a temetőben van; Va-ra Bh-rólhoztak palántát.S. verticillata L. ! lózsálya; urechea porcului.Eua – Pont, H. Mezsgyékben, utak mentén,omlásos helyeken közönséges. Nt. ? dongóvirág(Nd) | méhfű (Szászlóna: Györffy 1935) |vadzsája (Nk) || Ro. puturóásă (Gyv) | urécheaporculu (Br, Dr, N). Nr. Teának főzik megszamárköhögés ellen (Kk).SAMBUCUS L. (Caprifoliaceae)S. ebulus L. ! földi bodza; boz. Eua, H. Ruiderális áttelelő lágyszárú, a területen szórványos.Nt. borza (Sz) | fődi bodza (Kp), főd,bòrza (K, Mk, Va, Zs) | vadbòrza (It, Kb, KfKk, Mó, Nk, Ny, Sz, Szu) | vadbòrzafa (Nd,Tl) || Ro. boz (A, Mi, N, St) | soc (B). Nr.A hombár fenekére tették gergelice (= zsizsik)ellen; ill. miután kimosták a hombárt, ezzelkenték be. – A tyúkólba is tettek a bolhákellen (St). – A virágzatából készült főzettelmossák a háziállatok sebét. Vö. Kóczián et al.1977.S. nigra L. ! fekete bodza; soc. Eua, M. Patakmenti cserjésekben, élősövényekben, irtásokbanközönséges. Nt. bòrzafa || Ro. soc bózie(Mi). Nr. A fájából a gyerekek puskát(szöszpuskát és vízipuskát) készítenek, a felnőttekszipkát, csövet a szövéshez, falsimítócsövet vakoláshoz; ilyen csövet tesznek a felfuvódottállat végbelébe. – A bogyóját nyersenis eszik; kádban erjesztik (élesztővel),pálinkát főznek belőle. – Feketére festenek abogyójával (V). – A virágzatból (Sambuciflos) készült, cukorral ízesített teát gyomorfájásesetén használják; ugyanez izzasztó tea is;hűlés elleni teát főznek a bodzavirágból, iringóból,köménymagból és hagymából. – Cickafarkkal,fodormentával is főzik teakeveréknek(Mv). – ,,Vitaminnak” tartják a bodzavirágból,citromból, pörkölt cukorból és citromsóbólkészült szörpöt. – Sebre, kelésre, pattanásrateszik a levelét. – Szintén kelésre, tályograhasználatos a nagy ír: tejbe vagy tejfölbe vöröshagymát, bodzakérgének fehérjét, mézet,lenmaglisztet, szappant és fenyőszurkot főznekössze (J). – A bodza kérgét tejben megfőzték,ebből adtak egy-egy kanálkával a bélgilisztásgyereknek (Cţ, St). – Azt tartják, megdöglika csirke, ha akkor bújik, amikor virágzika bodza (azt mondják: ,,betoppad a segge”:Kszt–Zt). – Bodzafát nem jó a ház közelébeültetni, mert abba könnyen belecsap a villám(Jankó 1891. 188). – „Kedvelt fája az ördögneka bodza – egy kis-kapusi monda szerint –következő okból: Mikor Isten a világot teremtette,az ördög végig nézte, hogy alkotja azegyes állatokat. Egyszer haza szaladt és mikoráravisszatért Istenhez, látta, hogy az azelőttmozdulatlanul heverő állatok most mozognak,esznek, isznak, szóval élnek. »Hogy csináltadte ezt? « – kérdé az ördög az úristent. » Beléjökleheltem « – mondá isten és mutatottneki egy fasípot. Az ördög elment és csináltmagának agyagból egy állatot és aztán fasípotakart készíteni, de egyetlen egy faágát sem voltképes kifúrni. Végre megtalálta a bodzafát,melynek ágát könnyen átfúrta és az így nyertfasípon keresztül akart az általa készített állatbalehelni, hogy az is életre támadjon. Isten eztlátván, megharagudott és az ördög művétvillámmal szétrombolván, megátkozta a bodzafát,hogy legyen ezentúl az ördög fája, ha mármegengedte, hogy ágát keresztülfúrja az ördög”(Jankó 1891. 195). – Gyakori helynévadó elem.Vö. Péntek–Szabó 1980. 145.S. racemosa L.; fürtös bodza; soc roşu.Eu, M. Magas-Kalotaszegen (D, Pányiki-szoros,Kalota völgye) nem ritka. Nt. Ro.? scorúş.Nr. A bogyóból főzött tea jó hasmenés ellenállatnak. – Ha megérik a bogyó, megszárítják,télire is elteszik.SANGUISORBA L. (Rosaceae)S. minor Scop.; csabaíre vérfű; cebarea.Eua (Cp–Med), H. Réteken, legelőkön közönséges.– ssp. minor (Poterium sanguisorba L.) –It; Bh (Fl. IV, 707). – ssp. muricata A. et G.(Poterium polygamum W. et K.): Kb, Mi.S. officinalis L. ! orvosi vérfű; sorbestrea.Cp–Med, H. Vizenyős réteken szórványos,helyenként tömeges; E, Gyv – Vérvölgy, Kf,Gym – Dl. Bătărel, Pietrele Albe (Kovács –Coldea 1967). Nt. fehérhátu burján (Kk) | vírgyükér(Sz). Nr. Szárítva, szitán áttörve gyereknekadták, ha vérhasban, hasmenésben szenvedett.Pánkóba gyömötölték (= nyomkodták)(Sz).285