péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Szaponint és más hatóanyagot tartalmaznak, emiatt köptető hatásúaka következő növények: a kék iringó (Eryngium planum), a tüdőfű (Pulmonaria:Nş), a molyűző ökörfarkkóró (Verbascum blattaria: Gym). Akék iringó virágzatából vagy herbájából főznek teát. Régen a szamárköhögéskezelésére használták általánosan, a hatás fokozására néha szamártejjelkeverték.Vannak növények, amelyek elsősorban illóolaj-tartalmuk miatt hatnak.Ezek az illóolajok a tüdőn keresztül választódnak ki, fokozzák aszekréciót, elősegítik a csillószőrök mozgását, elfolyósítják a váladékot,így fertőtlenítő hatásuk révén segítik a gyógyulást. A következőknek aherbájából főztek teát köhögés ellen: cickafark (Achillea millefolium:Be), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum: Mv), izsóp (Hyssopusofficinalis: K), foltos árvacsalán (Lamium maculatum: V), menta (Mentha:Sz), zsálya (Salvia: Gym, J, Kk, Sz), csombord (Satureja hortensis:Mv). Teát, illetve hagymaülepet főztek a vöröshagymából (Allium cepa).Hasonló hatású a köménymagból (Carvi fructus) és az orvosi székfű(Matricaria chamomilla) virágzatából főzött tea. A megtisztított, kivájttéli retekbe (Raphanus sativus convar. niger) mézet vagy cukrot tesznek:ezt fogyasztják köhögés, szamárköhögés, tüdőbaj és asztma esetén. Általánosaz is, hogy a tormát (Armoracia rusticana) megreszelik, és azteszik tisztán vagy téli retekkel, mézzel.A különböző légúti megbetegedések közül az asztma gyógyításáraa már említetteken kívül a kányabangita (Viburnum opulus) leveles ágátfőzik meg: nyugtató, enyhe görcsoldó hatása van (Mv). Tüdőgyulladásellen a burgonyát reszelve, tormával a tüdőtájékra teszik, lázcsillapítókénttalpra, tenyérre. Hasonló célból főzik a májusi gyöngyvirágot (Convallariamajalis: Nk), sőt télire szárítják is. Viszonylag sok növényt,növényből készült ételt ajánlott a népi gyógyászat a tüdőbaj gyógyítására.Hatásosnak tartották, ha a beteg vöröshagymát evett avas szalonnával(Bh), sok fokhagymát fogyasztott (3―4 cikket éhgyomorra: Mb).sok tormát (Sz), káposztalevet (T). A fenyőfa fiatal tobozát vízzel ésmézzel összefőzték, azt etették a beteggel (Mv). Gyógyszert készítettekszárított akácvirágból, bodzavirágból, zsályából és kénből (Gym). A korpátmegsavanyították, annak a levét itták tüdőbaj ellen (Mb).A vérképzésre hatásosnak tartott szerekkel a vérszegénységet kezelik,mégpedig a vérszegénységnek arra a fajtájára tartják őket hatásosnak,amelyet valamilyen anyag, főként a vas hiánya okoz. Valójábanegyik sem alkalmas igazán komoly vérszegénység gyógyítására. A szignatúra-tanavagy az utánzó mágia jegyében szerepet kap a vér színéhezhasonló vörös bor, a vérehulló fecskefű. Az otellóból készített vörösbort tartják hatásosnak (Bh, J), a festő pipitér (Anthemis tinctoria) virágzatátis vörös borban kell főzni, vagy szárított gyümölccsel főzikössze (Mv). Az erdei szamóca (Fragaria vesca) gyökeréből teát készítenek(Mv), a vérehulló fecskefüvet (Chelidonium majus) pedig a talprakötötték (Kk).Nem tekinthetők igazán hatásosaknak a vérzéscsillapító szerek sem.Erős menstruációs vérzés csillapítására a fahéj (Cinnamomum zeylanicum)és a mezei szarkaláb (Consolida regalis) pálinkás kivonatát használták(Mv). Adatközlőnk szerint Gyaluban a súlyosan mérgező pirosló hunyorból(Helleborus purpurascens) főztek teát, borban is főzték, úgy it-150