péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Gyomor- és bélhurut esetén hasmenésre legáltalánosabban használtnövény a fodros lórom (Rumex crispus): ennek magvait főzik meg, vagypálinkás kivonatot készítenek belőle. Kisgyereknek patikából vásároltánizsból főznek teát (Mb). Hasonló hatású a libapimpó (Potentilla anserina:Tl), a cseresznye- és a meggyszár, a kakascímer (Rhinanthus: Kk)és a csipkebogyó (Rosa canina: Bh) teája. Összehúzó és hasmenést megszüntetőhatást tulajdonítanak a kávénak is (Coffea arabica): törökösenfőzik meg, enni nem kap a beteg, kávét iszik és fokhagymát eszik pirítóskenyérrel (Mb). Hatásosnak tartják még a borsos pálinkát, a sompálinkát,az áfonyás pálinkát, a százforintos földepét pálinkában. Az aszaltvackort szintén fogyasztják hasmenés ellen. Az orvosi vérfüvet (Sanguisorbaofficinalis) szárítva, szitán áttörve adták gyereknek, ha vérhasban,hasmenésben szenvedett (Sz).A sebeket, vágásokat szintén növényi szerekkel gyógyítják. Sebekreleggyakrabban növények levelét teszik: az infűét (Ajuga: Gym, Mó), afarkasalmáét (Aristolochia clematitis), a mezei katángét (Cichorium intybus),a virágcsalánét (Coleus blumei: Mé), a szulákét (Convolvulus arvensis:Tl), a fuksziáét (Fuchsia X hybrida: P), a fecsketárnicsét (Gentianaasclepiadea: Mb), a kerek repkényét (Glechoma hederacea: K), az orbáncfűét(Hypericum perforatum: B), a fehér liliomét (Lilium candidum), azútifűét (Plantago), a salamonpecsétét (Polygonatum: Sz).Lenmagot (Linum usitatissimum) főznek meg tejben, a sebet zsírral,vajjal kenték, így tették rá a lenmagos tejet. A nyers paradicsomotis használják sebre, aztán a fenyőszurkot (Colophonium), reszelt burgonyát,pergelt málélisztet. Vágott sebre tették a vérehulló fecskefüvet(Chelidonium majus: Jt), a szulák (Convolvulus arvensis) levelét (Gym),a homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata ssp. arenaria) levelét (J) ésa pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) levelét (Kszt-Zt). ― A harapásttört fokhagymával kenték (Ny), szalonnát és istenfát (Artemisiaannua) tettek rá (Gyv), lóbabszemmel (Vicia faba) tömték el (Ny, Sz).― A kígyómarás helyét kígyónyelvűfű főzetével mosogatják (a növénynem azonosított: Kovács S. 1976. 104). ― A méh- és darázscsípés helyétzöld hagymalevéllel, vízi mentával (Mentha aquatica: Nk), petrezselyemlevéllel(Petroselinum crispum) dörzsölték be (T). Nyárszón három- vagykilencféle levelet szednek, összetörik, azzal dörzsölik be a csípés helyét.― Külső vérzések csillapítására a pöffeteget (Lycoperdon, Bovista, Scleroderma)használják: a megszáradt gomba porával szórják be a sebet,a „bőrével“ befedik. ― A kificamodott végtagot a pénzlevelű lizinka (Lysimachianummularia) zöldjével borogatják, kötik be (Tl; itt: íneresztőfű).A szemgyulladást, a szemen levő árpát kifakadása után kamillateávalmosogatják (Bh). Szamosfalván, Kajántón a nagy útifüvet használjákszembajok ellen (Györffy 1935. 163). Magyarvalkón martilapu virágjávaltörölték szemüket, hogy ne fájjon. Mossák a gyengülő szemet szőlővízzel(Lacrima viti: Mb, Ny), héjakút mácsonyában (Dipsacus laciniatus)meggyűlt vízzel (Sz). ― A gyulladt mellre (mastitis) főtt hagymából,tejfölből, lisztből gyúrnak tésztát (Mk, Kszt-Zt). Borogatják bürök(Conium maculatum) levelével is, s miután kifakadt, útifüvet tesznek rá(Bi, Dr). ― Törésre tejben megfőzött fekete nadálytő (Symphytum offi-154