péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

sötét virágú formák is (cv. nigra: Kk, Nk),egészen a havasalji falvakban is (Cţ, D, F).Ide sorolják néha változatként az előző, mélyenkarélyos vagy szabdalt levelű fajt is. Nt. májva(Mf) | májvarózsa (Gyv, E, It, Kb, Kk, Mé,Ml, Nk, Szu, T, V, Va), májvarózsa (K, Kf,Mk, Mó, Ny, Sz) | mánrózsa (Gym) | újas(Kp) || Ro. coáda vácii (S) | lóbdо̨rojо̨ (Kk) |májvо̨rojо̨ (Kk) | nálbă (Gyv) | pánă pe tuléu(Mi) | péńe gálbene (Ş) | ruj pe bótă (Be) |tuléu, tuléi (Topa). Nr. Mikor kosarat raktakpánkóból, kürtősből, a virágjából csokrot kötöttekrá dísznek (Kf).ALCHEMILLA L. (Rosaceae)A. hybrida (L.) Mill. s.l. (sp. agg); (korcs)palástfű; creţişoară. Eua, H. (C. Fl. IV, 689).A. vulgaris L. ! s.l.; közönséges (erdei) palástfű;creţişoare. Eua, H. Hegyi rétekengyakori (ssp. monticola (Opiz) Soó – DealulLeşului: Nyárády ap. Csűrös). – A palástfűfajokbotanikai elhatárolása bizonytalan. AzA. hybrida agg-ból a területen bizonyára előfordulaz A. flabellata Busser. és az A. glaucescensWallr., az A. vulgaris agg-ból azA. acutiloba Opiz, A. effusa Buser, A. glabraNeygenf, az A. gracilis Opiz. stb.ALECTOROLOPHUS l. RhinanithusALISMA L. (Alismataceae)A. plantago-aquatica L.; vízi hídőr; limbariţâcomună. Kozm, HH. Vizesárkokban, pocsolyákban,tavak partján közönséges (Mi).ALLIARIA Scop. (Brassicaceae)A. petiolata (MB.) Cav. et Gr. (= A. officinalisAndr. ex MB.) ! hagymaszagú szegecs;usturoiţă. Eua, Th. Gyakori útmenti gyom.Nt. hagymaszagu-fű (J). Dr-n is ismerik. Nr.Kék pokolvarra teszik. Vö. Kóczián et al. 1977.ALLIUM L. (Liliaceae)A. atropurpureum W. et K. Pan–Balk G.Nt. kígyóhagyma (Zs).*A. cepa L.! vöröshagyma;ceapă, Kz-Ázsia,G.Középázsiai eredetű, ma általánosan elterjedtkonyhakerti növény. Többnyire a provar.cepa és provar. viviparum (Metz.) Alef., globoideumés ellipsodeum formák. Nt. hagyma.Részei: fű, szár, héj, dudája a magvas szár.Tájfajtái: csípős hagyma (Nk); dukhagyma;forditot hagyma pirihagyma (B); maghagyma(Me) magyaró hagyma bokrosan nő (Nk, T);mindig-hagyma (Mb); pirihagyma; sárgahagyma;vereshagyma (B, Bt, F, J, Kk, T), vrshagyma(Np),vërëshagyma (K, Kf, Kd, Mb,Ny), vöröshagyma (Nk, Szu) || Ro. ceápă. Tájfajták:arpagică (N); ceápă de ápă (Mi); ceápăgálbenă; ceápă róşiie; pirícă (Dr, Fi). Nr. Ahajával tojást festenek. – Gyakran használta népi gyógyászatban: hűlés, asztma ellenitea (teának gyakran akác- és bodzavirággalegyütt); gyomorbél görcse esetén köménnyelés ánizzsal; hagymahülep hűléskor: egy literesedénybe hagymát és vizet tesznek, addig főzik,míg egy csészényi lesz, sok cukorral fogyasztják;tüdőbaj ellen avas szalonnával eszik;kelésre, tályogra nagy ír: tejbe v. tejfölbevöröshagymát, borzafa kérgének fehérjét, mézet,lenmaglisztet, szappant és fenyőfaszurkot főznekössze (J); mastitis kezelésére: hagymatejföllel, liszttel (Kszt–Zt); szintén kelésrehasznált a cukorral, szappannal, tejjel, liszttelösszefőzött hagyma (V); önmagában is használjákkelésre a pörkölt, sütött, fonnyasztottv. nyers hagymát; orrvérzéskor felvágva szagoltatják(Kszt–Zt). Vö. Kóczián et al. 1977.– A hagyma nagypénteki böjti étel (Jankó1891. 168). – Gyakran főzték a hagymáslét:zsírban kirántott hagymát habartak forró vízbe(Jankó 1891. 79). – A maghagyma üreges szárábóla gyerekek sípot készítettek, hagymafingót(Faragó 1946. 61). – A növénynévbőlhelynevek is alakultak (Gym, J; vö. Péntek –Szabó 1980. 157).A. flavescens Bess.; halovány hagyma; aişor.Pont–Med, G. A területen a var. ammophilum(Heuff.) Zahar. elsősorban gipszen fordulelő, nem gyakori (F, Gyv, Zs, J – CLA:Nyárády 1967; B – CLA: Szabó 1969; Nk).A. flavum L.; sárga hagyma; hajmă păsărească.Pont–Med, G. Száraz gyepekben nemritka (Szászlóna: – CLA.: Jula 1965; Gyv,Nk, Mv). Nt. kígyóhagyma (Kf, Kp, Nk).A. montanum Schmidt; hegyi hagyma;floarea raiului. Eua, G. Köves helyeken szórványosan(F, Gyv, Zs). Nt. Ro. cocoşél (Gym).La Hîrtóp nevű helyen.A. oleraceum L. ! érdes hagyma; ai sălbatic.Eu–Med, G. Gyepekben, ligetes helyeken (Kb,Mn, Mó). Nt. kígyófokhagyma (K) || Ro. asălbát'ic (Bi, Kk).*A. sativum L. ! fokhagyma; usturoi. Északkínaieredetű, G. Konyhakertekben közönséges,többnyire a convar. sativum. Nt. fokhagyma.Gerezdje: tincs, cikk. Tájfajta: törökfokhagyma(Bt, It, J, Kk, Mó, Mv, Np) nagyobb, többgerezdje van; más esztendőre hagyják. || Ro.(ai) | usturói. Tájfajta: ai turcésc (Dr, N,P.). Nr. A legalapvetőbb növény a népi gyógyászatban:tüdőbaj ellen 3–4 cikket ettekrendszeresen éhgyomorra (Mb). Hamuba takarják,szenet húznak rá, megsütik, így borítjáka hörgő, hűléses gyerek mellére. Szamárköhögésellen faggyúval borítják be a betegmellét úgy, hogy a faggyút előbb kék papírrateszik, és fokhagymával jól megkenik. Összetörtsós fokhagymalével dörzsölik be a betegfejét fejfájás esetén. – Étvágyjavítóként muzsdéjtkészítenek belőle (Mv). A fokhagymáskenyeret is jónak tartják étvágytalanság ellen,Bélférgesség ellen: usturoi bătut în lapte (összetörtfokhagyma tejjel: Dr), pirítóskenyér fok-200