péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

ONONIS L. (Fabaceae)O. arvensis L. ! = O. hircina Jacq. = O.spinosa agg.; nehézszagú iglice; osu iepurelui.Eua, N (H). Leromlott kaszálókon, bokroshelyeken közönséges: E; Kk (f. spinescensLdb., Nyárády 1967). – A növény szőrözöttségeés tüskézettsége, valamint virágjainaknagysága is igen változó, így a külön fajnaktekintett O. spinosiformis Simk. = O. semihircinaSimk. = O. pseudohircina Schur. biztonságoselválasztása további vizsgálatokatigényel. Az idézett taxon faji rangja véleményünkszerint kétes. Nt. bagojfű (Mv) || Ro.opínca dráculu (B) | sudoárea cálulu (Fi).Nr. A gyökerét főzik meg borban az Anthemistinctoria virágjával sárgaság ellen; epehajtóis (Mv). Vö. Kóczián et al. 1977.ONOPORDON L. (Asteraceae)O. acanthium L. ! szamárbogáncs; ghimpemare, ciulin. Eua, TH. Szemetes helyekenközönséges nagy termetű szúrós gyom. Helyenkénttömeges (Nk). Nt. fehérhátu-tüvis (Zs) |fehér-szamártüvis (Kk) | szamártüvis (Gym, Gyv,Kd, Kf, Kk, Mv, Nk) | tövis (T) || Ro. sca(St) | sca porcésc (Mi) | spin lat (Kk) | st'inmăgărésc (Be). Nr. Bogyójából teát főztek szamárköhögésellen (Kk, Mé). – Sebre tettéka levelét (Zs).OBOSMA L. (Boraginaceae)O. pseudarenarium Schur. = O. arenariumW. et K. ssp. pseudarenarium (Schur.) Jáv.= O. pseudarenarium ssp. transsilvanicum(Schur) Br. Bl. = O. arenarium ssp.; homokivértő; otrăţel. Ec (Balk), H. A területen lévőalfaj erdélyi endemizmus. Napos, száraz, omlásosgyepekben, homokon: Gyv – Gyerőfiszöktető,F, Kb, Zs! Hója, Szu (Fl. VII,222).*OPUNTIA Haw. (Cactaceae)Nt. kaktusz (Gym, J, Kk, Mf, Ml, T, V,Va, Zs) | kaptusz (E, Jt, K) || Ro. cábdus(Gyv) | cáctus (Gym) | límba soácrii (Be, Bi,Dr, E, Gym, Mi, St, Ş).*O. sp. (ficus-indica Mill. ?); fügekaktusz,limba soacrei. Bh.*O. (vulgaris L. ?). Kz–Am, H. Cserepesdísznövény. A kalotaszegi növények pontosfaji hovatartozása ellenőrizendő. Bh, Sz.ORCHIS L. (Orchidaceae)Nt. »bazsaróuzsa« (Ny) | bazsó (Nd), bazsó(K, Mó) | bazsòr (J) | borzsalék (Szászfenes:Györffy 1935) | buzdugvirdg (Gym) | buzsor(Gyv, Jt, KK, Kp, Mk, Mv, Szu, T, Va),bozsòr (Nk, Kajántó) | buzsòrvirág (Gy), bozsòrvirág(Kk, Szászfenes) | buzsoránna (T) |gyapárvirág ? (Tl) | ? kakukvirág (Mf) | pecsenyevirág(B) | tubarózsa (Kf) | túròvirdg (Mé)||Ro. bujór | ruj róşi (Bi). – A nevek a nemzetségre,sőt szinte az egész családra vonatkoznak.O. coriophora L.; poloskaszagá kosbor; ploşniţoasă.Kz–Eu–Med (DNy–Ázsia), G. Réteken,legelőkön gyakori: Gym – V. Podului(Kovács-Coldea 1967).O. laxiflora Lam.; mocsári kosbor; bujori.Eua, G. Mocsaras réteken gyakori (ssp. elegans(Heuff.) Soó), helyenként (Nm) tömeges).O. maculata L. ! foltos ujjaskosbor; mînaMaicii Domnului. Eua, G. Nedves réteken:Gym – Sub tufe (Kovács –Coldea 1967), Cţ –Bl (var. transsilvanica – E. Pop 1960).O. militaris L.; vitézkosbor; poroinic. Eua,G. Réteken, ligetes helyeken, meszes talajonszórványos: Sz – Ríszegtető (Szabó 1971).O. morio L. ! agárkosbor; untu vacii. Eu,G. Szénafüveken, irtásréteken gyakran tömeges(csak az ssp. morio), pl. Gyv, Kf, Mó, Ny,Sz, de máshol is. Nt. kis buzsor (Gyv) | kökörcsi(It).O. purpurea Huds. ! bíboros kosbor; poroinic.Eua–Kont, G. Erdőszéleken, bokrosokbanszórványos: Sz (a f. obcordata Wirtg. is). Nt.nagy buzsor (Gyv).O. tridentata Scop.; tarka kosbor. Eua –Kont, G. Napos szénafüveken, bokrok közöttszórványos: Kf–Sz, Részegtető az Ordományosfelé (var. tridentata lusus purpureus,lusus albus, f. submilitaris (Schur.) Nyár.).O. ustulata L.; sömörös kosbor. Eu, G.Montán gyepekben, ritka: Kf (Csűrös).ORIGANUM L. (Lamiaceae)O. vulgare L. ! szurokfű; sovîrv, dost. Eua,H. Bokrosokban, irtásokban, erdőszéleken közönséges:A, Gyv, Kk, Nk (var. barcensis(Simk.) Hay.ORNITHOGALUM L. (Liliaceae)O. boucheanum (Kunth.) Aschers; kónyasárma; luşcă. Pont –Balk, G. A terület keletifelén (Kb – Hója, Lombi-gerinc, Gorbói-hegy– Nyárády 1941), esetleg még tovább nyugatfelé, de hiába kerestük.O. gussonei Ten. = O. tenuifolium Guss.;pusztai sárma; băluşcă. Kz–K–Eu (Pont –Med), G. A terület északkeleti feléről jelezték:Nm – Andrásháza, Mi, Kb – a Hója felé(ssp. et var. kochii (Parl.) Holuby ex Janchen– vö. Nyárády 1941; Fl. XI, 340–1).O. pyramidale L. ! nyúlánk sárma; băluşcă.Kz–Eu–Pont–Balk, G. Bokros, gyepes,napsütötte részekben gyakori: | (var. et f.pyramidale – Nyárády A. 1967). Nt. kígyóhagyma(Kk, Kp, Mé) || Ro. ceápă (B) | ceápaciórii (Dr).O. umbellatum L. ! ernyős sárma; băluşcă.Kz–Eu–Med, G. Kövérebb, nyirkosabb helyeken,mint az előbbiek: Gy, Szászlóna. Nt.kígyóvirág (Szászfenes: Györffy 1935).260