péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

PIRUS l. PyrusPISUM L. (Fabaceae)*P. arvense L. ! = P. sativum ssp. arvense;takarmányborsó; mazăre de cîmp. Med, Th.Takarmánykeveréknek termesztik. Nem találtuk,de a következő nevek az adatközlők leírásaszerint erre a fajra vonatkoznak. Nt.borsó (Mb, V) | csicsiriborsó (Kd) | piculásbòrsó (Va). Nr. A borsószemeket ették kibontva(V).P. elatius Stev. = P. sativum X. ssp. elatius;sudár borsó; mazăre sălbatică. Med,Th. Mészpadokon, vetésekben, szórványos: Kfés Be között, a gerincút bal oldalán lévő földekben.*P. sativum L. ! veteményborsó; mazăre.Kis-Ázsia (?), Th. Egykor gyakran termesztett,ma viszonylag ritka: Mó (convare. medullAlef.: nagy, ráncos magvú), Kszt–Zt (convar.sativum: kisebb, sima magvú). Államilagterjesztett fajták: „Meteor”, ,,Neuga” (provar.glaucospermum Gov.), Uladovszki 303(provar. vulgatum Körn.). Nt. borsó (B, Bh,Bt, P, J, Kb, Kk, Kp, Mb, Mé, Mf, Mk, Ml,Sz, T, V, Va), bòrsó (K, Kd, Kf, Mó, Ny) |cukòrborsó (Bh, J, Mb, Mé, Ml, Szu). Tájfajták:kerti borsó (Bh); lúfogú lëncse ráncosmagvú (K) || Ro. mázăre (Bi, Cţ, Dr, Mi, N,St). Nr. Valamikor sokat termesztettek. JankóJános fontos ételként említi a tört borsót, nagypéntekiböjtös ételként is borsót fogyasztottak(Jankó 1891. 79, 168). – Gyakori helynévadóelem a XVII. századtól. Vö. Péntek–Szabó1980. 156.PLANTAGO L. (Plantaginaceae)Nt. hazuglapu (Jt, Kk, Mk, Mv, Nk, Zs) |hazuglevél (B, Bh, Gy, Gym, Gyv, Kd, Kp,Sz, Va) | útifű (Mf) | útilapu (It, J, K, Kk,Mb, Mé, Mó, Nd, Ny, Szu, T, Tl, V) || Ro.minciúnă. Nr. Kelésre, vágásra tették, a megkeltmellet is ezzel gyógyították. Vö. Kócziánet al. 1977. – Kihúzta a szálkát, ha rákötötték(Nk). – A szárból főzött teát kevéscukorral köhögés ellen használták (Nk, P). –A gyerekek kicsi kosarat, békakosarat, bíkafogót(Zs) fontak belőle. Vö. Szabó–Péntek1976. 126–7. – Hurokba húzták a bojtját,úgy lőttek vele. – Gyűrűt is készítenek aszárból a gyerekek (Tl). – Az elszakított lapilevélereiből („cérnáiból”) mondják meg a gyerekek,ki hányat hazudott, kinek hány „szeretője”van.P. altissima L.; magas útifű. DK-Eu, H.Ártereken, hordaléktalajon, erdőszéleken: Mi,Mv.P. argentea Chaix in Vill.; ezüstös útifű.D-Eu, H. Száraz, napos domboldalakon, meszésgipszsziklák omladékán: Gy; Sz (NyárádyA. 1955). – A begyűjtött alakok jellegei azegyre szűkülő populációkban a P. lanceolatacsoport felé mutatnak átmenetet.P. lanceolata L. ! lándzsás útifű; pătlăgină.Cp, H. Gyepekben, utak mentén, leromlottlegelőkön (var. sphaerostachya M. et K.) közönséges,helyenként tömeges. Nt. békafű (Mó) |fòrasztólapu (K) | hosszulevelü hazuglapu (Nk) |pukkansztó (Kk) | víkonylevelü útilapu (It) ||Ro. cápu şérpelu (B). Nr. Sebre teszik (K).– Békakosarat fonnak a szárából, azzal szedtékki a békát a vízből (Mó).P. major L. ! nagy útifű; pătlăgină mare.Kozm, H. Utak mentén, művelt területekenközönséges, néhol tömeges és igen változatos:– ssp. major – közönséges, többnyire avar.intermedia; ssp. minor(Gilib.) em. hoc loco:podzolos talajú szántókon, sovány talajon jellegzetesés tömeges, általánosan elterjedt: Bt,C, Kszt–Zt, Nk, T; ssp. pleiosperma Pilg.:kövér talajon, trágyadombok környékén tömeges:Gyv, Nk stb. – Ehrendorfer et al.1973 az ssp. pleiosperma Pilg. és a P. uliginosaP. W. Schmidt alakkörbe tartozó növényeketaz ssp. intermedia (Godr.) Arc. alfajhozsorolja. Mi a Flora R.P.R. beosztásátkövettük, de új alfajba kiemeltük az ökológiailag(életsávigényt tekintve) és alaktanilagis elkülönülő podzollakó útifüveket. Nt. mincsuna(Szu: Györffy 1935) | szílslevelű hazuglapu(Nk) | útilapu (Kf, Kszt–Zt, Mé,T; Kajántó, Szamosfalva, Szászlóna: Györffy1935), utilapu (V) || Ro. floárea d'e minciúnă(Gym) | minciúnă (St). Nr. Kajántónszembajok ellen használják. Vö. Györffy 1935.– Teszik sebre, kelésre, gyógyítják vele akifőtt lábat. – A gyerekek kosarat készítetteka szárából; lőttek is vele. Jósoltak a „cérnák”számából.P. media L. ! közepes útifű. Eua, H. Mezofilgyepekben, irtásréteken (Cirsio-Brachypodion)közönséges. Nt. hosszulevelü hazuglapu(Nk) | rózsaszín útilapu (It) || Ro. floárea d'eminciúnă (Gym) | minciúnă lúngă (Mi). Nr.A „cérnákból” számolják a gyerekek, kinekhány szeretője van. – Ha hosszú „cérna”maradt, nagyot hazudtál (Gym).PLATANTHERA L.C. Rich. (Orchidaceae)P. bifolia (L.) L.C. Rich. ! kétlevelű sarkvirág;stupiniţă. Eua–Med, G. Erdőkbengyakori: Gyv, Kf, P; Kszt–Zt (Dl. Bogdana:Abieto-Fagetum, Dentario–Fagetum – Csűrös).PLATANUS L. (Platanaceae)*P. x acerifolia (Ait.) Willd. ! = P. orientalisvar. acerifolia Ait. = P. orientalis x P.occidentalis. Ismeretlen eredetű hibrid, Mg.Díszfa: Bh.PLATYCODON A. DC. (Campanulaceae)*P. grandiflorum (Jacq.) DC. ! hírharang.K-Ázsia, H. Távolkeleti (szibériai) származásúdísznövény; kiskertekben szórványosan:Mb (temetőben).270