péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

gensis Sprib. = R. caesius x R. vulgaris: Sz –alagút mellett (var. impeditus Nyár. = R.caesius x R. vulgaris var. stînensis – Fl. IV,559; – R. robusticaulis Sud. = R. candicansx R. procerus: Sz – Szilas (Fl. IV, 560); –R. silaşensis Nyár. = R. procerus x R. Questieri:Sz – Szilas (Fl. IV, 572) – R. semifecundusSud. = R. procerus x R. thyrsanthus:Sz: – Szilas (Fl. IV, 572); R. tunelensis Nyár. =R. suberectus X R. thyrsanthus: Sz.RUBDECKIA L. (Asteraceae)*R. laciniata L. ! magas kúpvirág; ruji galbene.É–Am, H. Kiskertekben a telt virágúváltozat gyakran termesztett (var. ligulata),az egyszerű virágú (var. laciniata) néhol kivadultan(Gy, Gyv, Mf, Sz – az állomás felett).A nevek a telt virágú változatra vonatkoznak(CLA: Bl, F, Gym, Gyv, I, Kk, Nk). Nt.oláróùzsa (K) | sárgagörgina (Jt), sárgageorginaSzu) | sárgarózsa (Mk, Ny, Sz) || Ro. piciócă?(D) | ruj d'e mătáse (Sd) | ruj gálbeńe(Be, Bi, C, D, Dr, Gym, Mi, Sd). Elterjedésérenézve l. Szabó–Péntek 1980 – 3. térvázlat.– R. laciniata var. laciniata: Nt. sárgagörgina(Mó) | sárgarózsa (Kf).*R. speciosa Wender; szépséges kúpvirág.É–Am, H. Virágoskertekben, viszonylag ritkán.Nt. sárgagörgina (Nd) | sárgarózsa (E,Kszt–Zt, Va, Zs), sárgarózsa (Mv) || Ro.buzdúji (A).RUMEX L. (Polygonaceae)R. acetosa L. ! réti sóska; măcriş. Eua, Am,H. Kaszálókon, utak mentén, ruderális helyekenközönséges. Nt. sóska (Bh, Gy, J, Mf,Ml, T, Tl, Va), soska (Mé), sósnya (Bt, It, J,Kd, Kf, Kp, Mb, Mk, Sz), sóska (B, Mv),sósnya (K, Ny, Zs), sóznya (Mó), sóznya(Mó), sózsnya (Kk, V) | vadsózsny (Kk) || Ro.macríş, măcríş | macrís d'e zámă (Bl). A kertbenis van: Bh, Ml, Sz, V. Nr. Ételhez általábana mezőről, a kaszálandó fűből szedik.Sósnyalé fő belőle.R. acetosella L.! juhsóska, mezei, madársóska;măcriş mărunt. Kozm, H. Soványtalajú legelőkön,szántókon közönséges. Nt. madársòska(Gy, Tl, Va), madársózsny(Kk) || Ro. macríşd'e pe mńírişt'e (Bl) | macríşu épurelu (Bi) |macríş epurésc (Mi). Nr. Fogyasztják.R. conglomeratus Murray; murvás lórom:măcrişul calului. Kozm, H. Vizenyős helyeken,közönséges: Kb (Fl. I, 408).R. crispus L. ! fodros lórom; dragavei. Eua,Am, H. Utak mentén, réteken közönséges. Nt.(általában a nagylevelű Rumex fajokra is!)lósòska (Mf, Szu, Tl; Szászfenes), lòsòzsnya(V), lósózsnya (Bh), lùsóska (Va), lúsósnya(It, Kf, Kszt–Zt, Mb, Nd, Ny, Sz),lúsósnya (Zs), lúsozsnya (Gym, Mé, T), lúsóznya(Mó) || Ro. brústur mărunt (Dr) | măcríşucálului (A, Bi, Ct, Dr, Gym, Sd, St) | st'éd'e(C). Nr. Levelével barnára festettek gyapjút;színtartó (Mé). – A magját főzik teának hasmenésellen (állatoknak is); pálinkába áztatvakivonatot készítenek szintén gyomorbántalmakellen. – A kóréját hasmenés ellen adjákborjaknak (Kf, Mó, Szu, T). – Állatok sebétmossák a mag főzetével. Vö. Kóczián et al.1977.R. obtusifolius L.; réti lórom; măcrişulcalului. Eu (másutt adventív), H. Gyümölcsösökben,élősövényekben, üde termőhelyekengyakori. Nt. idëslapu (Kf) || Ro. şt'éve (Fi).R. patientia L.; parajlórom; ştevie de grădină.D–Eu–Med, H. Réteken, utak mentén,kertekben is megtűrt.*R. rugosus Campdera ! kerti sóska; măcriş.Ismeretlen eredetű, H. Zöldségeskertekben.Biztosan van a következő helyeken: Bh, Kk,Mb. Nt. kerti sózsny (Kk), kerti sóska (Bh),kerti sósnya (Mb).R. sanguineus L.; erdei lórom; dragavei.Eua–Cp, H. Üde erdőszéleken, tisztásokongyakori.R. stenophyllus Ldb. ! keskenylevelű lórom.Eua, H. Ártereken, árkokban gyakori. Nt.idëslapu (Kf) | lúsósnya (Kf), lúsòrny (Nk).Nr. A magját főzik teának köhögés ellen (Kf,Nk).RUSCUS L. (Liliaceae)*R. aculeatus L.; csodabogyó; ghimpe.Atl–Med, G–Ch. Cserepes dísznövény: Ny(Fazakas család).SSAGINA L. (Caryophyllaceae)S. procumbens L.; zöldhúr. Cp (Kozm),Th–H (Ch?). Árnyékos helyeken, utak menténszórványos: Bi, Dr.SAINTPAULIA Wendl. (Gesneriaceae)*S. ionantha H. Wendl. ! fokföldi-ibolya.Kz–Afr, H. Cserepes dísznövény. Nt. iboja(Kb) | olasziboja (Szu).SALIX L. (Salicaceae)Nt. cirókafa (Mv) | fűzfa (Asz, Fsz, Km;It, Gy, Mé, Mf, Ml, Mó, Nd, Szu, T, Tl, V),fücfa (KM || Ro. răt'ítă (A, Bi, D, Gym, Kk,Mi, P, St) | sálcă (A, B, Be, Dr, Gym, N, P,St). Nr. Kosarat készítenek fűzvesszőből (Gy).–A gyerekek tavasszal sokféle hangszert készítenekbelőle: egyszerűbb sípot (síp, fingó,fingóbíró), dugósípot (drimboj, tilinkó, csimpoja)283