péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C. viride (L.) Hartm.; zöldnyelv. Cp, G.Tisztásokon, ritka erdőkben: Kb (Fl. XII,725).COFFEA L. (Rubiaceae)● C. arabica L. ! kávé; cafea. Nt. kávé ||Ro. cafeá. Nr. Hasmenés ellen: törökösen főzikmeg a kávét, nem kap a beteg enni, este keserűkávét iszik, és fokhagymát eszik pirítóskenyérrel. Vö. Kóczián et al. 1977.COLCHICUM L. (Liliaceae)C. autumnale L. ! őszi kikerics; brînduşă detoamnă. Eu, G. Réteken, leromlott kaszálókonközönséges, gyakran tömeges (pl. Bg, Ct, Mv,S – Csűrös). Egy-egy populációból igen gazdagalakkör rekonstruálható. Pl. Kf vagy GyésNk között: var. autumnale, var. et f. pannonicumGris. et Schenk, f. oec, vernale, etmultiflorum stb. (vö. Muntean el al. 1981).Nt. A. Az őszi virág: brindus, (Mv) | brindusavirág(Gyv) | kankó (Gym) | kikerics (Mf),kikirics (Mk, Nd, Szu) | őszibánat (Ml), őüszibánat(Jt) | őszikankó (Gym) | őszike (Gyv, V),őszike (Gy, Kk) | őszi kikerics (Bh, K), őszikikirics (E, J, Szu), őüszi kikirics (Sz) | őszikokasmandikó(Mé, T, Va) | őszivirág (B, It,J, K, Kf, Kp, Kszt–Zt, Mb, Ml, Mó, Ny, Tl,Zs), őüszivirág (Sz) || Ro. brîndúşă (B, Kk) |blîndúş (Bi, D, Dr, St, Sz), blîndúşă (Fi),blîndúşe (C, Ct, Mi), blîndúşt'i (Bl, Gym, P) |blîndúşe de toámnă (Be, D), blîndúş'i d'e toamnă(Bi), blîndúşt'i d'e toámnă (Nş) | cicibótă d'eiárnă (Sd). Nr. Amikor, az első virágot látják,bosszúsan mondják; „Na, a fene egyen meg,már jössz elé!” (J). – Ijesztgetik vele a gyerekeket,hogy a farkas nyomában nő (Szu). –Virágjával a tetűt ölik: összegyűjtik lila virágait,majd a tetves fejbe csavarják (Gyv). Vö.Kovács 1976. B. Tavaszi levelek: bárányka(Ny) | csókahagyma (Gyv, Jt, Kszt–Zt), Mk,Nk) | paptök (Bh), paptöke (Tl) | sikkantyú(Mv) | bikatöküfű (Mb) | kígyóhagyma (Kb,Szászfenes: Györffy 1935). A tavaszi mag:jú (Mk) | poncsó (Mó) | Ro. ceápă cicráscă(Sd) | ceápa ciórii. Nr. Nehezen szárad tőlea széna; „Azír këll teritenni, mer sok bennea bikatöküfű” (Mb). – Betegséget okoz, el ispusztulhat tőle a szarvasmarha. – A magota lyukas fogba teszik fogfájás ellen. Vö. Kovács1976. – A növényről általában tudják, hogymérgező. Kp-ben emlékeznek pl. rá, hogy egytehén megdöglött tőle. – A legtöbb pontonaz őszi virágot és a tavaszi levelet külön növénynektekintik (Dr, Gy, Gym, Tl), Bh-ontudják, hogy a kettő ugyanaz.COLEUS Lour. (Lamiaceae)*C. blumei Benth. ! virágcsalán; mireasă.Jáva, H. Gyakori tarkalevelű (f. hybridus hort.)levéldísz, ablakokban, erkélyekencsalán (T) | csalán (Zs) | csalánvirág (J, Kb,Ml), csalántvirág (Va), csajánvirág (E), csajántvirág(Mv, Ny), csojánvirág (Mó, Sz),csojántvirág (Gyv, Kp), csohánvirág (Tl), csohányvirág(Mé, Mf) | díszvirág (Jt, K, Kf) |doktòrvirág (Mé, Szu) | Jézuscsoján (Kk), Jézuscsojány(It) | Szűz Mária-csajánt (Sz), SzűzMária-csohány (Mé) | vanilijavirág (Mf) || Ro.braşońeáscă (D) | muşcátă róşie (Ş) | urzică(A, Be, Bi, C, P, Sd) | urzícă domnească (Gym)lurzîcă d'e fereástră (Cţ) | urzîca Mácii Dómnulu(Sz) | urzîca Mácii Précesta (Dr, Gyv,Nş) | urzîcúţă (Mi, N). Nr. Va-n inkább románvirágként tartják számon. – Azt mondják,hogy a levelén Krisztus vére látszik (Cţ). –Levelét sebre, kelésre teszik (Mé, Sz).COLOCASIA Schott. (Araceae)*C. antiquorum Schott = Arum colocasia L.Oc., H. Nagylevelű cserepes szobai dísznövény;ritka: Sz.COMARUM L. (Rosaceae)C. palustre L.; tőzegpimpó; şapte degete.Cp, H. Gyv–P közötti mocsaras részen; ritka,újabban nem került elő (Nyárády et al., 1966).COMMELINA L. (Commelinaceae)*C. communis L. ! kommelina; scînteioară.Kz–Am, H, nálunk Th. Szórványosan termesztik:E, Kf, Sd, V. Nt. futò (Kb), futóu(E, Kf) | plëtyka (Kf) || Ro. albăstréle (Gym).CONIUM L. (Apiaceae)C. maculatum L. ! foltos bürök; cucută. Cp(Kozm), TH. Élősövényekben, utak mentén,szemetes helyeken közönséges, nagyon mérgezőgyom. Nt. bürök || Ro. cucútă. Nr. Alevelét borogatásra használják mastitis esetén(Kszt-Zt). Vö. Kóczián et al. 1977. – Alevéllel tojást festenek: ronggyal rákötik,hagymahéj főzetébe teszik, ott marad a tojásona levél mintája (Kk, Mb, Nk). – A gyerekeksokféle játékot készítenek belőle: július elejénbüröksípot (füttyöt), aztán gyöngyöt (karikáravágva felfűzik), puskát, állatokat (darabkákravágják a szárát, a darabkák végeit két,egymásra merőleges vágással bevágják, az ígybevagdalt szárdarabka végei lábacskák, szarvacskákmódjára felkunkorodnak). – Enyhébbszidásként mondják: ,,A bürködet! A fene abürkit!”CONRINGIA Adans. (Brassicaceae)C. orientalis (L.) Andrz. ! nyilasfű. Eu–Med,Th. Szántóföldi gyom; fogyasztható. A területdélkeleti részén nem ritka: Gyv, Kb. Kf,Kszt, Kk, Nk, Sz; Szu (Nyárády 1941. 263;Fl. III, 438). Nt. pinalàjtòrja (It, J, Nk, V).CONSOLIDA (DC.) S.F. Gray (Ranunculaceae)*C. ajacis (L.) Schur! = Delphinium ajacisL.: kerti szarkaláb; surguci. Med, Th. Kis-221