péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Hajdani jelentőségét az is bizonyítja, hogytöbb falu határában helynévadó elem (Kd,Kb, Kp). – Egy ketesdi népmesében a mostohalánynaklencsét kell válogatnia (vö. Kovács1943. I, 22).LEONTODON L. (Asteraceae)L. asper (W. et K.) Poir.; érdes oroszlánfog.Pont–Bua, H. Napsütötte száraz gyepekbenszórványos: E, Gyv, Szu, J; Sz (Fl.X, 62), Szu (f. ramosus (Schur) Nyár. – uo.).L. autumnalis L.! őszi oroszlánfog; capulcălugărului. Eua, H. Füves területen közönséges.L. hispidus L.; közönséges oroszlánfog; potcapulcălugărului. Eua, H. Gyepes, bokrosterületen gyakori az ssp. hastilis (L.) Soó (= L.danubialis Jacq.)-val együtt; ez utóbbi: Kk(CLA. Nyárády A. 1967), | (var. danubialisf. sinuato-dentatus Csong. – Fl. X, 60).LEONTOPODIUM R. Br. (Asteraceae)*L. alpinam (L.) Cass. ! = Gnaphalium leontopodiumL.; havasi gyopár; floarea reginei.Alp-K-Ázsia, H. Kiskertekben ritka díszvirág.Csak termesztett változatban. Nt. havasigyopár (Gym, T), havasi gyapár (It, KM. Nr.A lányok préselve őrzik, a legényeknek adják(T).LEONURUS L. (Lamiaceae)L. cardiaca L. ! (incl. ssp. villosus (Desf.)Jáv.) szúrós gyöngyajak; coada leului. Kont–Pont (Eua), H. Élősövényekben, utak menténközönséges. Nt. gyöngyāja (Kp, Mb, Ny) |gyöngyajak (Bh, Kk, Szu, Tl, V); szívbúrjány(Nk) || Ro. tálpa gîştii (Gym). Nr. Teájátkeserűen isszák szíverősítőként. Vö. Kócziánet al. 1977.LEPIDIUM L. (Brassicaceae) l. még: CardariaL. campestre (L.) R.Br. ! mezei zsázsa;hreniţă. Eua, Th–TH. Közönséges gyom;Gorbó (f. pluricaule Thell. – Fl. III, 421).L. ruderale L.; büdös zsázsa; păducherniţă.Eua (Kozm), Th–TH. Udvarokon, utak menténközönséges gyom (F, Zs).LEUCANTHEMUM Mill. (Asteraceae) (Chrysanthemump.p.)*L. latifolium DC. em. Baksay! = Chrysanthemumlatifolium DC, Ch. maximum Ramond,Ch. leucanthemum ssp. miximum–hortenseNyár.; kerti margaréta. Származása vitatott:Baksay szerint a kerti formák a Pireneusokbanélő Ch. latifolium populációkra vezethetőkvissza, és magas – tízszeres vagytöbb – kromoszómaszámúak (Ann. Hist. Nat.Mus. Hung. VII, 327–8; VIII, 155–61);Nyárády E. Gy. szerint a törzsalak az L. vulgare(Fl. IX, 435–7); Bayley (1975) és Soó(1970) a Ch. maximum Ramond nevet fogadjael érvényesnek. Pireneus, H. Termesztett dísznövény(Bh), a Nádas mentén is gyakori:J (f. radiata-plena hort.), Kb, E, J, Szu, V.Nt. bikalivirág (J) | kerti bikalivirág (J) | kertimargaretta (It, V), kèrti màrgarëtta (Jt, Kszt–Zt) | margaretta (E, Kb, Kk, Mf, Sz, Szu,Zs), margartta (Ml), màrgarëtta (E) || Ro.margarétă (Mi).L. rotundifolium (W. et K.) DC.; kereklevelűmargaréta; ochiul boului. End (Kárp),H. Kalota völgyében, ritka: Cţ, a tőzegesekben(Fl. IX, 438).L. vulgare Lam. s. str. ! = Chrysanthemumleucanthemum L. sec. Böcher et Larsen, excl.L. gaudinii DT. = L. v. ssp. alpicola; mezeimargitvirág; ochiul boului. Eua, H. Kaszálókon,üde réteken közönséges, változatos ésváltozékony alakkörű. Ritkán kiskertben is:Gyv; Kb, Kk–P ssp. vulgare et f. lanceolatum(Pers.) Beck; Mf f. pinnatifidum (Lec.et Lam.) Jáv. és f. denudatum Bönn.; Gymf. praestans (Burn.) Nyár.; D (f. minimumNyár.) – vö. Fl. IX, 426–38). Nt. barabika(Mó) | bikalivirág (J) | lenygye (Bh, Kf) | margaretta(Gyv, It, Nd, Sz, T, Tl, V), margartta(Kp, Mf, Zs), margarëtta (Bh, Gy, Jt, Kk,Kszt–Zt, Mb, Mk), margaréta (B, Gym, K,Mv, Va) | messzelővirág (Kp) | pápavirág (Jt,Ny, Zs) | pártavirág (Mé) | Szentjánosvirág(Szászfenes: Györffy 1935) | tehénvirág (It)vadmeszelő (Sz) || Ro. bici (St) | flórile vácilor(Dr) | margarétă (A, Dr, Gym, Mi) | număutá(Gym) | óohiu bóulu (Bi) | tătăíş (Bl,C, Ct, D, Fi, Kk, Mi, Nd, Sd, Sz) | tătăíşalb (B) | váci (A, P).LEUCOJUM L. (Amarylidaceae)L. vernum L. ! tavaszi tőzike; ghiocei bogaţi.Kz–Eu (Mont), G. Nedves, hűvös irtásrétekenritka koratavaszi virág; termőhelyéta népi növényismeret nagyon számon tartja:Kszt–Zt, Dl. Bogdana (Csűrös), a határosvidéken a Dregán-völgyében, Székelyjó-völgyébengyakori és tömeges. Nt. hóvirág (Bh,Mf), hóvirág (Sz) || Ro. clocoţă d'e ród'ină(Bl) | ghiócél (D) | ghiocé dúbli (Bi) | luşcúţă(A, Be, Bl) | lúşt'i (B), lúşt'e (Ct). Ct-n vana virágos ketben; D-n a falu végén van, Rujinoasanevű helyen; Bi-n La Frîncu nevűhelyen; Bh-ra Csucsa felől hozzák.LEVISTICUM Hill. (Apiaceae)*L. officinale Koch! lestyán; leuştean. Perzsia(term. Cp–Kozm), H. Kiskertekben közönséges,ételízesítésre termesztik. Nt. lóstyán(K, Mb, Mv, Ny), leostyán (Bh, Kk, Mf, Sz,Va), lëustyán (Mó), léstyán (J), lestyán (Ml,V) || Ro. leuşteán (A, Cţ, D, Fi, P, St), leoşt'eán(Dr, N). Nr. A m-ok a r-októl vették át.Ételízesítésre használják. – Teáját a népi gyógyászathidegrázás ellen használja (Mb). Szélesebbkörű az állatok gyógyítására való alkal-249