péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

hangsúlyozza, és arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek nemesítése isfontos lenne. 17 karós- és 13 gyalogpaszuly mindössze egy esetben kerültelő, 38 karós, valmint 13 gyalog típus gyakorisága pedig 0,1% alatt volt,ezeket a ritka típusokat az esetek többségében az eltűnés veszélye fenyegeti.Területi megoszlás szempontjából leggyakoribb az általában laposfehérnek nevezett karós típus (ezt leginkább kukorica közt termesztik!),és a gyalog gránát kerti paszuly. Ezek majdnem minden pontról előkerültek.Érdekes volt a típusok gyakoriságának megoszlása is: egyes falvaktansok érdekes típust gyűjthettünk (A, Mv, St), másutt viszont kevesebbés közönségesebb típusokat (B, P). Ismét másutt, elsősorban a hegyifalvakban a paszuly hiányzik a kerti vetemények közül, nem viseli el azord alhavasi klímát, különösen a kora nyári fagyokat.A hivatalosan tűzbabnak nevezett fajt (Ph. coccineus ― bivalypaszuly)dísznövényként és fogyasztásra egyaránt termesztik, ezért elsősorbana virág és a mag színét tartják számon. A rá vonatkozó népi névrendszerint összetett szó: bivalypaszuly, bivalyfuszujka. Az előtag amagvaknak a szokottnál nagyobb méretére utal.A közönséges paszulynak a népi növényismeret is két fajtacsoportjátkülöníti el: a karóst és a gyalogot. Az egyes fajtákat rendszerint jelzősnevek jelölik. Ezek a jelzők többféle információt tartalmazhatnak. Legáltalánosabbakazok, amelyek a növény termetére, formájára vonatkoznak(ezek talán nem is annyira fajtanevek, mint inkább fajtacsoportjelölői). Ilyenek a már említett karós és gyalog jelzők, utalhat aztán ajelzői előtag a termesztéssel kapcsolatos körülményre, mivel a termesztőszámára mindig fontos ezeknek az ismerete. Így a termesztés helyére:kerti, mezei; az érés idejére: korai, késői, hamartermő, tavaszi stb.A fajta azonosítása mégis leginkább bizonyos külső jegyek alapjántörténik, mivel a válogató előnyben részesíti azt, amit jól megtud különböztetni. Az elnevezés ezért gyakran a mag színére utal mintgenetikai jelölőre: fehér, kék, fekete, tarka stb., aztán a mag méretére:kis, nagy stb.; a mag formájára: lapos. Lényegesek a hüvely külső jegyeiis, a hüvely színe: sárgacsövű, aranycsövű, zöldcsövű, a hüvely formája:lapos, hosszú stb., a hüvely rostos volta: inas.Az elnevezések másik csoportjában a jelzői előtag az azonosítást nemteszi lehetővé, a néprajz és az agrobotanika számára mégis lényeges információtközölhet. Például azt, hogy honnan való az a fajta: fehérvári,fiumei, geszterágyi, szováti, hunyadi, körösfői, krasznai, mérai, váradistb.A metaforikus, képszerű elnevezésekben az emóciónak, az érzelmimozzanatnak van döntő szerepe. Legfeltűnőbb bennük a képzelet, azasszociáció merészsége, a gúny, az irónia, sőt az önirónia is, amikor szintekülön „paszulyvilág“ jön létre az emberről, az emberi testrészekről, öltözetrőlstb. elnevezett babokból. Ebben az emberiesített babvilágban vanténsasszony, kisasszony, katona, van köldökös; van, amelyik pofonvágott;népviseletbe is felöltöztetik, így lesz muszujos, piros kötős, de ruhájátvégül is elnyüvi, rongyos lesz, vagy (a hibridjellegeket mutató fajta)éppenséggel csalfa, kurva. A képszerű elnevezések sajátos csoportját alkotjáka személynévi (leggyakrabban keresztnévi) eredetűek. Az is apozitív érzelmi viszonyulás, sőt a gyöngédség jele, hogy többnyire női128