péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

ágásokon (kapun, utcaajtón stb.), hímzéseken.Vö. Péntek 1979.TUNICA Scop. (Caryophyllaceae)T. prolifera (L.) Scop. = Petroraghia prolifera(L.) B. et H. = Kohlrauschia prolifera(L.) Kunth.; homoki aszúszegfű. D–Eu, Th.Köves helyeken, ritka (Kk!).TURGENIA Hoffm. (Apiaceae) l. még CaucalisT. latifolia (L.) Hoffm. = Caucalis latifoliaL.; begencs. Eua (Med–Pont), Th. Meszes,meleg szántókon; ritka gyom; It.TURRITIS L. ArabisTUSSILAGO L. (Asteraceae)T. farfara L. ! martilapu; podbal. Eua, G–H. Omlásos helyeken, martokon közönséges,néhol tömeges (pl. Nk–Kk, E, J – meddőhányókon!). Nt. Virága: békavirág (B, Mb,Nd, Szu, V, Va), bíkavirág (Bh, Gyv, It, Jt,K, Kf, Kp, Mb, Mé, Mv, Ny, T, Tl, Zs) | martilapuvirága (Mf, Szu) | partilapuvirág (J,Nk) | pipevirág (Mó) | pongyolapitypang (Bh) |tyúkvirág (It, J, Sz) || Ro. floáre d'e podbál(Kk, St) | floárea páştilor (Be, Bl, D, Fi, Gym,N, P, St) | flórile 'páştilor (Bi, Dr) ] flórilemórţilor (Be, C, Mi) | flórile mórtulu (Sd). Nr.Zs-on újabban mézet főznek (tképpen hamisítanaka piacra) a Tussilago virágjából (100virágot főznek össze 1 kg cukorral). – Töröltéka virággal a szemüket, hogy ne fájjon, sközben ezt mondták: ,,Akko fájújon mëg afejem, mikor ennek a virágnak” (Mv). – Nemvolt szabad bevinni a házba, mert azt tartották,akkor nem lesz csirke (Tl), megdöglik tőle atyúk (It), illetőleg nem tojik tovább (Gyv). –Levele: martilapu (Gy, Mf, Mó, Nd, Szu, V,Szászlóna) | partilapu (B, Bh, Gym, Gyv,It, J, Jt, K, Kf, Kk, Kp, Kszt–Zt, Mb, Mé,Mk, Nk, Ny, Sz, Va, Zs, Kajántó) | (podbál)(Gym, Va) || Ro. frúnză d'e podbál (B, Dr, St) |lâptúgă (Be) | podbál (A, Be, Bi, C, Ct, Dr,Gym, Kk, Mi, X, P, Sd, St, Sz.) | polbár (Fi)polbál (Bl, D). Nr. Tavasszal, amikor fiatal,tőtötkáposztát, ződkáposztát, tőtikét főznek benne;a piacra is viszik. Megvagdalva a majorsággalis etetik. – A megszárított levelekből (Farfaraefolium) teát főznek légcsőhurut, asztmaesetén. – Levelét kelésre teszik. Vö. Kócziánet al. 1977. – A népmesében csónakot, evezőtvarázsolt belőle a főhőst segítő róka. Vö. Kovács1943. I, 18. – A következő pontokona korán megjelenő virágot és a később kifejlődőlevelet két külön növénynek tartottákadatközlőink: A, B, Bh, Bl, C, D, Dr, Fi, It,J, Jt, K, Kf, Kp, Mb, Mé, Mf, Mó, Mv, N, Nd,Ny, P, Sd, Sz, Szu, Va, Zs.TYPHA B. (Typhaceae)T. angustifolia L. ! keskenylevelű gyékény;papură îngustă. Kozm (vagy majdnem Kozm),HH. Állóvizekben, mocsarakban gyakori, néholtömeges. Nt. káka (Va). Kákabuzogány:káka butyika (Szászfenes: Györffy 1935). Nr.Levelével kádakat súrolnak (Va).T. latifolia L. ! széleslevelű gyékény; papurălată. Kozm, HH. Mocsaras helyeken, állóvizekbengyakori. Nt. káka (B, Bh, E, It, T, Jt,K, Kk, Kp, Kszt–Zt, Mb, Mé, Mf, Mk, Mó,Mv, Nd, Nk, Szu, T, V, Zs) | nád (Bh, Gy, Kk,Mf, Ny, T) sás (TI), Kákabuzogány: butykó(E, Kszt–Zt, Mk); butyóka (It, Kk, Mé, Mó,Xk), bugyòka (Xd); kákabutykó (Bh, Kb, Mb,Zs), kákabutykó (K); kákabutyóka (Tl), kákabutyóka(J, Kf); kákavirág (Szu) || Ro. nádă(B, Bi, C, Fi, Gym, Kk, Mi, N, P, Sd, St) |pápură (Gym) | spet'áză (Be). Kákabuzogány:bót'e d'e nádă (St); ţibóci (Be). Nr. Kukoricakorótkötnek vele; hagymát fonnak a levelébe,zsúpokba kötve fedésre használták; fák kötözésére(fák törzse köré kötik, hogy védjék).– Égésre: bekenték a sebet olajjal, szétszedtéka kákabutyókát, ezt tették rá az olajossebre (Kf). – Kf-n helynévadó elem. Vö.Péntek–Szabó 1980. 152.TYPHOIDES 1. PhalarisUULMUS L. (TJlmaceae)Nt. szilfa || Ro. ulm. Nr. Felhasználják építkezésre,bútorkészítésre, gereblyének, és másszerszámoknak. – A kérgéből főzött teávalvagy a levével mossák, borogatják az égetttestrészt. Vö. Kóczián et al. I977. – Viszonylagsok a nevéből alakult földrajzi név. Vö.Péntek–Szabó 1980. 141.U. glabra Huds. = U. montana With. = U.campestris L. = U. scabra Mill.; hegyi szil;ulm de munte. Eua, Mg–Ms. Erdőkben, gyakori.U. minor Mill. = U. campeslris auct. = U.foliacea Gilib.; mezei szil; ulm de cîmp. Eua–Med, Ms–Mg. Erdoszéieken, ligetes helyeken,mezsgyékben gyakori.URTICA L. (Urticaceae)U. diocia L. ! nagy csalán; urzică mare.Kozm, H. Erdőszéleken, élősövényekben, irtásokban,utak mentén, szemetes helyekenközönséges. Nt. csajánt (Fsz, Sz, Zs), csojánt(Gyv, Nd), csoján (J), csojány (It, Kk, Mó),csohán (Mf, Ml), csohány (Mé, Mf, T, V) | csí-299