péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

zet“ is kialakult. A természetes füves növénytakaró több temetőben azértérdemel különleges figyelmet, mivel összetételében őrizheti a környéktermészetes vegetációjának emlékét. Erősen szántott és legeltetett határokesetében a kaszált temető és a kaszált gyümölcsöskert az, ahol méggazdag szénafűnövényzet található. Ez a takarmánynövények géntartalékainaka kutatása szempontjából sem jelentéktelen.Ma már nehéz eldönteni, mikor kezdődött el a temetőkertek dísznövénnyelvaló beültetése. Tény, hogy a régi temetők, mint pl. a nádasdaróci,jóformán virágtalanok, a hantokat réti fű borítja. A természetesflórából is számos faj emlékőrző, díszítő értékű. Tapasztalatunk szerintpl. differenciális kaszálással és átültetéssel is segítették a gólyaorr (Geraniumpratense), nyúlárnyék (Asparagus officinalis), gyöngyvirág (Convallariamajalis) vagy a baracklevelű csengettyűke (Campanula persicifolia)és más csengettyűkefajok fennmaradását, elszaporítását.Csak feltételezni lehet, hogy némely dísznövények már a reneszánszkertkultúra erdélyi térhódításával megjelenhettek a sírhantokon is. Majóformán csak a sírkertekben találtunk (és ott is csak ritkán) istenfát(Artemisia abrotanum) és orvosi zsályát (Salvia officinalis), többnyireidős asszonyok sírján, mint az elholt kegyeletére megőrzött kedvenc virágot.A körösfői vagy a magyarbikali temetőben található elvadult Boldogasszony-lapu(Tanacetum balsamita) populációk szintén régi ültetésrevallanak. Gyakori a temetőkben az archaikusabb jellegű dísznövényekközül a Geranium macrorrhizum, Mathiola incana, megjelenik a Majorannahortensis és a Rosmarinus officinalis, megannyi mediterrán díszfaj(29. ábra). Ezek a fajok jelentenék a legrégebbi, talán reneszánsz ha-29. ábra. Néhány illatos levelű termesztett növény elterjedése és szóföldrajza144