péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

C. sibirica L.; pongyola harangvirág; clopoţei.Eua–Kont, H. Napos domboldalakon,száraz gyepekben gyakori (C, Dr, Gyv, It,Kk – Nyárády A. CLA, Sz – Nyárády CLA1955, Kf–Csipkés, Gym, Bh – Csűrös).C. trachelium L. ! csalánlevelű harangvirág;clopotul caprei. Eua, H. Gyertyános tölgyesekbengyakori (Kb – 1936 Prodan CLA, Kf– Csűrös). Nt. Ro. tólcer (Kk) | ţîţa ói d'ecîmp (Mi).■CANNA L. (Cannabaceae)*C. generalis Bailey! kanna; belşiţă. Kzés D–Am., H. Hibrid eredetű dísznövény,a területen ritka (Bh, Kb). Nt. kanna (Kb).CANNABIS L. (Cabacenneaa)*C. sativa L.! vetett kender; cînepă. Kz–Ázsiából származó, Th. Termesztett (kétlaki)rostnövény, megkülönböztetik a magtermő nőiés csak virágos hím egyedeket (magvas ésvirágos kender). A területen közönséges. Nt.kender (B, F, J, Kb, KK, Kp, Ml, Mó, T, V),kendr (It, Szu, V Vb) kënder (Bt, Mé), kendërFsz, K, Sz); magos kendër, virágos kendër. Kukoricaközé vetett kender: csábé (Bh, K, Np, Va)haldùr.(Va), háldur (E, Np), háldura (Kk. hándùr(It), hándura (Kb), hárdùj (Mé) || Ro. cîńepă.Az 50–es évektől fokozatosan háttérbe szorult.Nr. Kb-n egyszerre szedték ki nyáron, nemvárták meg a mag beérését. – A hálduráróllehúzott rostból madzagot fontak, avval kötöztéka sást. – A kenderföldről összeszedettmaradékot, a berzent fedésre használták szalmahelyett ólra, utcaajtóra (Nk). – „Magtalanságellen igyék az illető személy minden péntekennapkelte előtt kőrisbogarat és kendervirágotszamártejben főzve; egy fa ágát rázva, ezenszavakat mondja: »Péntek úr az erdőbe mene,ott találta Szombat asszonyt, monda: haddöleljelek meg! Szombat asszony magától ellökte,mondá: Száraz ág vagy, ha ismét zöldülsz,gyere hozzám ... ág adj nekem erőt,neked adom az enyémet!« (Wlislockiné 1893.363). – A népi gyógyászatban a megmelegítettherbát a fájós reumás testrészre teszik.– A kocának kendermagot adnak, ha nemfogadja a kant. – Ha sok gyerek van, Szu-nazt mondják megszólásképpen: ,,Terem, minta kender: egyik nyári, másik téli”. – A kendermindenütt elterjedt, gyakori helynévielem (112 név alakult belőle a területen). Leggyakoribba Kenderföld, Kenderhely, Kendernyílösszetétel, amelyek azt jelzik, a kenderföldeka fordulós rendszerben is önálló egységetalkottak (vö. Péntek–Szabó 1980. 157). Akalotaszegi kendermunka néprajzára és terminológiájáranézve l. Jankó 1891. 81–6;Bátky 1905; Nagy 1938/1984.CAPSELLA Medik. (Brassicaceae)C. bursa-pastoris (L.) Medik. ! pásztortáska;traista ciobanului. Kozm, Th. Közönségesgyom. Nt. pásztortáska (Bh. Kszt–Zt, Mó,Mv, Nd, Sz) | tásk (Gym) || Ro. puşculíţă(Mi) | stráiţa ciobánulu (Dr, Kk, St). A növényismert, a neve általában nem. Az idézett neveketjórészt az iskolában tanulták, Mó-n azüreg paptól. Gym-n, ahonnan r. nevet nemjegyeztünk le, a gyerekek úgy játszanak, hogyegy magot és egy levelet tesznek a szájukba,és aztán azt mondják, hogy a szívet a levélbőlvették ki.CAPSICUM L. (Solanaceae)*C. annuum L. ! paprika; ardei. Am (maKozm), Th–H. Közönséges kiskerti zöldségés néha szobai dísznövény; convar. annuumkis és közepes, gömbölyű vagy kihegyezetttermésű formák. Nt. édespaprika (Bh, F),édespaprika (Mf) | paprika | tőtenivaló paprika(Kk, Sz, Va), tőtnivaló paprika (B) || Ro.ardéi | poprícă (Mi, Nş). A helyi paprikatermesztésnem jelentős, inkább csak próbálkozásnaktekinthető. – convar. longum (DC.)Terpó – hosszúkás, kihegyzett hengeres termésűformák. Nt. csípőspaprika. Tájfajták:cseresnyepaprika (Va), csërësznyepaprika (Kf);?kisasszonpapucs (Mé) || Ro. popríci usturópopríci córnu cápri (Mi). – Dísznövényként isszámon tartják (Kk). Nr. Gyomorgörcs eseténpaprikás pálinkát isznak; hasmenésre borsos,paprikás pálinkát (Mv). – Petróleumba vadgesztenyevirágotés csípőspaprikát tesznek,azzal kenik be a reumás testrészt (Kk). –Hályogra csípős paprikát fújnak az állat szemébe(Bh). Vö. Kóczián et al. 1977. – convar.grossum (L.) Filov. – a termés alakja almaszerű,többnyire szélesebb, mint hosszú. Nt. gogos(It, Kd, Kk, Mb, Mé, Np, Szu, V) | gogosár(B, Va) | gogospaprika (Mf) | gogozsán (J) |paradicsompaprika (F), paradicsompaprika (K,Kf, Sz, Szu) || Ro. gogoşár.CARDAMINE L. (Brassicaceae)C amara L.; keserű kakukktorma; stupitulcucului. Eua, H. Forrásos helyeken, patakmentén (Pányiki-szoros, D, Ct, Gym).C. flexuosa With.; erdei kakukktorma;rîşnică. Eua (Cp), TH. Erdőkben szórványos(Gyv, P, Sz).C. impatiens L. ! virágrugó kakukktorma;rîjnică. Eua, Th–TH. Erdőben, nedves helyekengyakori (Gyv, Kk, Mó; Dl. Leşului – NyárádyA. mts 1966).C.matthioli Moretti = C. pratensis L. ssp.Hayneana (Welw.) O.E. Sch. = C. hayneanaWelw. in Rchb.; réti kakukktorma. Eua, H.Mint a C. pratensis, de inkább havasi-alhavasikörnyezetben: Ct, Cţ (Fl. III, 270), Gyv–P,Dl. Leşului (Nyárády et al. 1966).C. pratensis L. s. str. ! réti kakukktorma;stupitul cucului. Eua–Cp, H. Nedves rétekenközönséges, néhol tömeges (It, E); Bh (Fl.III, 269), Gyv–P, Dl. Leşului (Nyárády A.mts. 1966). Nt. Erzsivirág (Kk).213