péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

PTERIDIUM Scop. (Hypolepidaceae)P. aquilinum (L.) Kuhn. ! sasharaszt; ferigăde cîmp. Kozm, H–G. Irtásréteken közönséges,néhol tömeges: A, Be, Bl, Ct, Cţ, D;Gyv–P (Nyárády A. mts. 1966), Zs, és másuttis. Nt. dúrvalevelü fàrkascsrge (Nk) | fàrkascsërë(Sz) | fàrkascsèrge (Zs), fàrkascsërge (GymGyv, Kk, Mv) [ farkascsërgő (Mb) | farkaslepedő(Tl) | ördögbòrda (V, Zs; Szászlóna:Györffy 1935) || Ro. ţólu lúpulu (Dr). Kk-onmegkülönböztetnek egyágút és bokros ágút.Nr. Télen a megszárított levelet dohánykéntszívták (Mb). – Vadgesztenyével szeszes oldatotkészítenek belőle reumára. Vö. Kócziánet al. 1977.PUCCINELLIA Parl. (Poaceae)P. distans (L.) Parl., szíki harmatperje; iarbăde sărătură. Eua–Kont, H. Országutak menténszórványos: E, Kb, Mi.PULICARIA Gaertn. (Asteraceae)P. dysenterica (L.) Gaertn. ! réti bolhafű;tătăiş. Eua, H. Ritka: Gy (ssp. dysenterica –Fl. IX, 292).PULMONARIA L. (Boraginaceae)Nt. cigánypicsa (Mé) | dongóvirág (Km; B,It, Kp, Mb, Mé, Mf, Mó, Nd, Tl, V), dongóùvirág(Jt, K, Kf, Ny, Sz, Zs), dangóvirág (Kvár:Györffy 1935) | méhvirág (Györgyfalva: Györffy1935), mévirág (Gy, J) | szopóka (Nk) || Ro.albástréle (Dr) | dóngovirag (Dr) | mîńeca cúculualbástră (Kk) | mńérea úrsulu (St) | sudoáreacálulu (N)? | vioréle d'e pădúre (Dr). –A mezőről behozzák és eltültetik a kertbe (Dr).Nr. A gyerekek szívják belőle a mézet. – Virágjátfűszálra fűzték gyöngynek. – Gyógyszernekhasználják fulladás ellen (N). – Sebretették a levelét (Mé).P. mollis Hornem. ssp. mollis! – P. montanaLej. ssp. mollissima (Kern.) Nym.; bársonyostüdőfű; mierea ursului. Eua (Kont),H. Tölgyerdőkben közönséges.P. ofiicinalis L. ! orvosi tüdőfű; mierea ursului.Ec, H. Közönséges aljnövény lomberdőkben,irtásréteken is; – ssp. immaculata (Opiz.)Guş. = P. obscura Dum. (Hója, Szu – Fl.VII, 259).P. rubra Schott; bíboros tüdőfű; plămînăriţă.End, H. Luc- és bükkerdők aljnövénye aterület déli, délnyugati peremén: Gym, Cţ;Tl (CLA. Pázmány 1961), Kszt–Zt (Dl. Bogdana,Abieti-Fagetum – Csűrös).PULSATILLA Mill. (Ranunculaceae) (Anemonep.p.)P. montana (Hoppe) Rchb. ssp. australis(Heuff.) A. Nyár. ! hegyi kökörcsin; dediţei.Balk – End, H. Napos domboldalakon szórványos:Kf (árvalányhajas sziklagyepekben, mészen– Stippetum capillatae), Kb – Gy (CLA),Sz (Fl. II, 529). Nt. kökörcsin (V, Va), kökörcsi(K, Kp, Mb, Sz, T, Tl, Zs) | szőrös kandilló(K) || Ro. cúpa ói (B). Sok van Va-n a Ropóoldalán. Nr. Hozták vázába (K). – Tojástfestenek vele halványzöldre (Kp, Mi).? P. nigricans Störk; feketéllő kökörcsin.Nt. cigánypicsa (Szu: Györffy 1935). – Az egészhazai flórában kétes a P. nigricans (vö. Fl.II).P. patens (L.) Mill.; tátogó kökörcsin. Eu,H. Napos domboldalakon; szórványos: Mi(Fl. II, 531).PYCREUS PB. (Cyperaceae)P. flavescens (L.) Rchb.; sárga palka; căprişor.Kozm, Th. Vizenyős területen, szórványos:Fi, Gym, P, Szászlóna.PYRUS L. (Rosaceae)*P. communis L. ! = P. domestica Medik. =P. sativa Lam.; körtefa; păr. Eua, Mg. Gyümölcsöskertekbengyakori. Nt. körti (fa) (Km;Fsz; Bt, It, K, Sz, V), körte (fa) (B, F, Kb,Kp, Mé, Ml, Mó, Szu, T, Va). Tájfajták: árpánérő(Szu); búzaírő körti (Bt, It, Ny; Gyv:KalTsz); búzával érő (Bh, Mé, Va), búzávalírő (F, Mb, Mó); búzával írő körti (Gyv, K, Kk,Ny); cukòrkörte (Gyv, Mé), cukorkörti a diónálalig nagyobb, sárga (Kk, Nk); császárkörte(B, Bh, Ml, Va), császárkörti (Mk); csëcsëskörti (It); csëngő körte (Va); cserhejkörti (Mv:KalTsz); eperél írő körte nyár elején érő körte(K: KalTsz); èrdeji vajanc (Kk); fòjtós körte(B, Va); fűzfakörti (K); hosszufàrku körte(B); kòrmos körte (Mé), kòrmos körti (Kk, Ny),kùrmos körti (It, Kd); koszmos barnás (V);Lőrinckörti (Kk); lőcsös (Kf, Kp); motyòkörte(Gyv, Szu), motyóukörte (K); mízes körti (Bh,It, Kf, Ny); monostori nagy, zölden érik (Sz);nádmézes (Kp); muskotáj (Szu, Va), moskotáj(Szu, Va), moskotáj (B); nyakas körte (B);nyári körte (F, Kb, T), nyári körti (Bt, It, Sz);përgamentkörte (Va), përgamënkörti (Mb); pirosbelükörti (It, Kf, Kk, Mé, Mk, Mó, Nk, T);Síposkörti (Kf); sózó körti mintha sós lettvolna; ezt szokták megaszalni (Ny); Szentilonanagy, hosszúkás (Kk, Ml); szűcskörti (Mk);télikörti (Bt, F, It, Kb, Kf, Kp, Mó, Sz, T),télkörti (K); vajonckörti (K, Mb, Mk); ződmízes(F, Kp); zabbal írő (Mó) || Ro. păr.Tájfajták: péri códiş (Fi); pére córmoşe (Dr);péri cu miez róşu (N, St); pére gálbeńe (Bi, Dr);păr d'e iárnă (Bi, N); pére d'e toámnă (Be);pére d'e váră (A, Be, Mi, N, St); pére ńegrúţe(Bi); pére pietroáse (Bi). Szu-ra Angliából iskerült körtefajta. Nr. Befőttnek, kompótnak,pálinkának használják. – A népmesei fa télennyáronterem (Kovács 1943. II, 91); máskorvarázsos fa: megcsendül, ha beleharapnak agyümölcsbe; erővel eteti magát (Kovács 1943.I, 18). – Írásos hímzések gyakori díszítő motívuma.Vö. Péntek 1979.276