GGAGEA Salisb. (Liliaceae)G. arvensis (Pers.) Dumort.; mezei tyúktaréj;scînteuţă. Kz–Bu–Med, G. Réteken,művelt területeken, ritka: Kb (Fl. XI, 179).G. lutea (L.) Ker.–Gawl. ! sárga tyúktaréj;laptele pasăreí. Eua, G. Lomberdőkben közönséges,helyenként tömeges koratavaszi virág.Nt. tyúkvirág (Sz) | vadcsillagvirág (K).GAILLARDIA Fougeroux (Asteraceae)*G. aristata Pursh! sárga kokárdavirág;fluturei. E–Am, Th. Termesztett dísznövény,ritka: Ny.GALANTHUS L. (Amaryllidaceae)G. nivalis L. ! hóvirág; ghiocel. Ec–Med,G. Gyakori, koratavaszi erdei (gyepekben erdőirtásttanúsító) hagymás növény. Termesztettis kiskertekben. Nt. hazuga (Györgyfalva: Györffy1935) | hóvirág (B, Bh, Gy, Gym, Gyv,It, J, Kk, Kp, Mé, Mf, Mk, Mó, Nd, Szu,T, Tl, V, Va; Szászfenes), hóvirág (Jt, K,Kf, Kszt–Zt, Mv, Ny, Sz) | klokocel (Mk:KalTsz) || Ro. clocoţăl (A. B, Kk, P) | clocoţăld'e pádúre (Bl) | clocoţăl d'e ród'ină (Bl) |ghiocél (A, Be, Bi, C, Ct, D, Dr, Fl, Gym,Mi, N, Sd).GALEOBDOLON l. LamiastrumGALEOPSIS L. (Lamiaceae)Nt. kendërfű (Mv, Ny) | vadkendr (Bh) ||Ro. cîńepcioára (Mi) | cînept'éaa (A, Bl, D).Nr. A gyökere jó a jószágnak (Mi) (?).G. angustifolia (Ehrh.) Hoffm. ! = G. ladanumssp. angustifolia; keskenylevelű kenderkefű;faţa mîţei. Bn, Th. Vetésekben, tarlókongyakori (Bh, Dr, Kk, T). Nt. unalombúrjány(Nk) | Ro. cînăpt'eáa (Fi, P). Nr. Nk-on azttartják, hogy amelyik leány szedi, megunjáka legények.G. bifida Boenn.; csorbásajkú kenderkefű.Eua, Th. Erdőszéleken, élősövényekben, árnyashelyeken: Bh, Cţ, Dr.G. ladanum L. = G. latifolia Hoffm.; piroskenderkefű; ţapoşnic. Eua, Th. Vetésekben,erdőszéleken gyakori.G. pubescens Bess.; pelyhes kenderkefű,zabră. Eu, Th. Cserjésekben, mezőkön nemritka.G. speciosa Mill. ! pompás kenderkefű; cînepiţă,zeabră. Eua, Th. Üde, árnyas termőhelyeken(erdőszél, patakpart, élősövény) gyakori.G. tetrahit L,. ! tarka kenderkefű; lungurică.Eua, Th. Gabonavetésekben, ruderális helyeken.Típusos alakban nem gyakori a területen:Kb (Nyárády 1941). Nt. vadkender (Va),vadkendër (Gym) || Ro. cîńept'eáa (Gym) |cîńept'oáră (B).GALINSOGA Ruitz. et Pav. (Asteraceae)G. ciliata (Rafin.) Blake! = G. quadriradiauaauct. = G. aristulata Bickn. borzas gombvirág,busuioc de cîmp. D-Am, Th. Szórványosanelőforduló gyom. Kváron először 1933-banészlelték (Homeiu, Bull. Grăd. Bot. Cluj XIII,49); észleléseink alapján elsősorban a Kalotamentén van terjedőben. – A népi növényismeretnem különbözteti meg a következőfajtól!G. parviflora Cav. ! kicsiny gombvirág; slăbănog,busuioc de cîmp. Kz–Am, Th. Műveltterületen, ruderális helyeken közönséges gyomnövény.Nt. amerikaibúrján (Szu) | hadibúrján(Mó, Nk), hadibúrjány (Kk, Szu) | paprikabúrján(Tl) | pipebùrján (V) | sztalinbúrján(Mó) | újbúrjány (Va)| vadbiszijók (Mb), vadbiszijók(K) || Ro. buruánă grásă (Fi) | busuóc(Kk) | busuóc bolúnd (St). – A nevek nagyrészét az motiválja, hogy a háború alatt ésezt követően terjedt el a növény. Nr. Szedika disznónak, marhának (St).GALIUM L. (Rubiaceae) l. még: Cruciai,AsperulaG. aparine L. ! ragadós galaj; turiţă. Eua,Th. Vetésekben (gabonában), élősövényekben,bokros helyeken közönséges gyom. Nt. ragadáj|| Ro. răcoíńă (Bl) | răgădá (B, Gym,N), răgădáe (A, Be, Bi, Dr,Fi, Kk, Mi, P,St). – Az akaszkodó horgokat viselő, ill. azezekhez hasonló galajfajokat a népi terminológianem különíti el, a legtöbbjükre az előbbinevek érvényesek.G. boreale L.; északi galaj. Kz–Eu, H.Mezofil szénafüveken, szórványosan: Kb (Hója– Fl, VIII, 577).G. flavescens Borb.;sárgás galaj. DK–Kz–G. cruciata l. Cruciata levipesG. glaucum L. = Asperula glauca (L.) Bess.= Asperula galoides auct.; szürke müge; sînzienede toamnă. Kz–Bu–Med (Kaukázusbanis), H. Napos domboldalakon, gyepekben,bokros helyeken: Gyv, Gym, Kf, Nk, Sz,Zs; Bh (Fl. VIII, 583).G. mollugo L. ! közönséges galaj; sînzienealbe; drăgaică. Eua, H. Réteken, bokros helyekenközönséges és változatos: ssp. mollugo= G. mollugo L. s. str. = G. elatum Thuill. cumsp. div.: It, J (Nyárády A. 1967) és másuttis; ssp. erectum (Huds.) Briq. = G. albumMill. = G. mollugo auct. p.p. – sziklás, szikárabbtermőhelyeken: Mv, N, Sz, Zs. Nt.ragadáj (Gy, Nk, V).G. odoratum (L.) Scop. = Asperula odorataL. szagos müge; vinariţă. Eua–Med,H. Termékeny talajú erdőkben, facies-képző:J (CLA. Nyárády A. 1967).236
G. palustre L.; mocsári galaj. Eua–Med,H. Mocsaras, vizenyős helyeken, magaskóróstársulások kísérőjeként gyakori; Gy – ssp. etvar. palustre f. caespitosum (Mey.) Nyár.G. pseudoaristatum Schur; nyúlánklevelűgalaj. Dk–Kz–Eu, H. A Szilágyság felé esőrészeken tölgyesekben, cseresekben szórványoS:Mé, Ş (Nyárády 1941; f. obtusatumNyár. és f. xeromorphum (Nyár.), mindenütt aG. schultesiivel együtt.G. rivale (Sibth. et Sm.) Griseb. = Asperularivalis Sibth. et Sm. incl. A. aparineMB. Eua–Pont, H. Mocsaras helyeken: Gorbó(Fl. VIII, 534).G. rubioides L. = G. boreale L. ssp. rubioides(L) Čelak.; réti galaj; drăgaică mare.Kz–K–Eu, H. Kb – Hója (CLA Prodan1937).G. schultesii Vest. ! fénytelen galaj; cucutăde pădure. D–Eu (Med–Bu), H. Ritkás,napsütötte lomberdőkben (tölgyes, gyertyánosvegyeserdők), irtásokban közönséges, néholtömeges (faciesalkotó).G. tricornutum Dandy ! = G. tricorne auct.;háromszarvú galaj. Eua–Med, Th. Vetésekbenközönséges gyomnövény.Nt. pinalajtorjaBh, Mb).G. uliginosum L. – posvány galaj. Eu, H.Mocsaras területen szórványos – Bl, Cţ, Gym,lt és másutt is.G. verum L.! tejoltó galaj; sînziene galbene.Eua, H. Réteken, utak mentén, bokrosokbanközönséges és közismert. Nt. Szentjánosfű (Gyv)|Szentjánosvirág (lt, Kp, Mó, Nk) | szinzijánaMk), sznzjána (B, Va), sznzjnye (Gym) ||Ro. sînzîánă (B, Bl, Fi, Gyv, Mi, P), sînzîeńe(Be, Bi, C, D, Dr, Gy, Gym, Kk, N, St, Szu) |clocoţă (Dr). Nr. Szent Iván-napkor (június24-én) a belőle készített koszorút a házradobják: azt tartják, akié leesik, meghal abbanaz évben (elsősorban a r.-ok körében élő szokás).– Az ajtóra, ablakokra is tesznek ilyen koszorút(rossz szellemek távol tartására), visznekbelőle a temetőbe is.GENlSTA L. (Fabaceae) excl. Genistella, l.még: CytisusG. germanica L.; sváb rekettye. Eu, H(N). Erdőkben, a Szilágyság felé eső részeken,szórványos: B, Topai-hágó (Fl. V, 58).G. tinctoria L. ! festő rekettye; drobiţă.Eua (az ssp. ovata K–Eu, Balk–Pont–Med),Ch–N. Kaszálókon, bokros helyeken közönséges(ssp. tinctoria), ill. helyenként gyakori(ssp. ovata, ssp. elata); – ssp. elata (Mnch.)A. et G. = G. elata (Mnch.) Wend.; magasrekettye: Sátor-hegy, Gyalui-havasok és másuttis; – ssp. ovata (W. et K.); szőrös rekettye:Bh, C, B, Gyv, lt, J, Kf, Kk, Nk,Mb, Mó, P, Sz, Bh (Fl. V, 66), Gorbó, J(CLA. Nyárády A. 1967 – var. transsilvanicaLerch.).GENISTELLA l. ChamaespartiumGENTIANA L. (Gentianaceae)Nt. csëngő (Mó) | èrdeji-harangvirág (Kk) |harangvirág (Gym) || Ro. túlńic (Gym). – Atárnics-fajokat bizonytalanul ismerik, és avirág alakja után alkalomszerűen nevezik meg.G. asclepiadea L. ! fecsketárnics; lumînareapămîntului. Kz–Eu–Med, H. Havasalji erdőkben,erdőszéleken gyakori: A, Be, Bh, Bl(tömeges), Ct, Cţ, Gy, Gym, Gyv, It, J, Kb,Kf, Mf, Ny, P (a szorosban közönséges). Nt.cinëdónija (Mb) | cintòrijumfű (Bh) | kíklilijom(Gyv) || Ro. potroácă (Gyv. Kk, P, St).Nr. Teáját sárgaság ellen használják (Bl). –Levelét sebre tették nyersen (Mb).G. pneumonanthe L.; kornistárnics; ghinţură.Eua, H. Üde réteken, nem gyakori (Sátorhegy).G. praecox A. et J. Kern non auct. = Gentianellalutescens (Velen.) Holub.; kárpáti tárnics.Kárp–Balk, Th–TH. Irtásréteken, szórványos(Sátor-hegy, Dongói plató, Pányikiszoros;Cţ – Csűrös). – A nemzetségnév utánszereplő népi nevek többnyire erre a fajravonatkoznak.GENTIANELLA Nnch. (Gentianaceae)G. ciliata (L.) Borkh. = Gentianopsis ciliata(L.) Ma. = Gentiana ciliata L.; prémes tárnicska.Kz–Eu–Med, H. Napsütötte domboldalakon,meszes talajon nem ritka; szépkéső őszi virág: It, J, Mf, Mv, Kf, Sz, Zs.GERANIUM L. (Geraniaceae)G. columbinum L.; galambláb-gólyaorr; iarbavîntului. Eua, Th. Tarlókon: Bh (Gáborcsorgó,Pincérkút – Czucza ap. Csűrös).G. dissectum Jusl.; metélt gólyaorr. Eua –Med, Th–TH. Szántóföldi, kerti gyom, szórványos:Kszt–Zt, Bh (Czucza ap. Csűrös).*G. macrorrhizum L. ! kandilla gólyaorr;priboi. Pont – Kz–Eu (Balk), G (H). Kertidísznövény, régi típusú kertekben közönséges;vadon nem terem, de pl. a temetőben kivadul(Mb). Nt. bécsilapu (Kk) | bonyamuszkáté (Mv)|bonyámuszkáté (It) | bonyóvirág (Gyv, Nd, V), bonyóvirág(Mó) | bonyavirág (Gym, T) | borvirág(J) | jóbűzülapu (Mk)l jóbűzülevél (Kszt-Zt),jóbűzülevél (K) | kerekmuszkátli (Jt) | kertimuszkáta(Kp, Np) | muszkáté (Zs) | románmuszkáté(Ny) | szagosmuszkáté (E) | vadmuszkáta (Sz),vadmuszkáté (Kf, Nk) || Ro. frúnză látă (Gym) |lába gîştii (Be, N) | muscátă látă (Pi) | muşcátă(Bl) | muşcátă d'e cîmp (Dr) | putoáre(Mi, St). – Kk-on kútba ültetik. Nr. Idősasszonyok kedvenc növénye: a ház előtt ülveszagolgatták, a templomba is magukkal vittekegy-egy szárat.*G. palustre Torner; mocsári gólyaorr; frigări,Eua, H. Erdőszéleken, patakmenti ligetekbenszórványos. (Bl).237
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236:
Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238:
jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240: víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242: A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244: virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246: A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248: A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250: acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252: AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254: kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256: hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258: Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260: tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262: ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264: szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266: B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268: C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270: ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272: pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274: coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276: COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278: a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280: - A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282: DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284: DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286: E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288: *E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289: eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 293 and 294: GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296: H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298: HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338: gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340: illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342:
hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344:
Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346:
SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348:
Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350:
THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352:
(*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354:
ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356:
ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358:
tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360:
tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362:
(Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364:
2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366:
erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368:
cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370:
dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372:
fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374:
gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376:
juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378:
kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380:
leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382:
moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384:
pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386:
ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388:
százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390:
töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392:
vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,