péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Ms. Bizonyára a területen is. – A területtőldélre a Meleg-Szamos völgyében és nyugatra,a Székelyjó völgyében terem a kárpáti endemikusJósika-orgona (S. josikaea Jacq.). Ennekegy-két példánya esetleg dísznövénykénta területen is.*S. persica L. ! perzsa orgona; liliac persan.DNy-Ázsia, Ms. Kiskertekben, élősövényekbengyakori díszbokor, félvadon is. Nt. borostyán(Kb) | cigányborostyán (Mé) | pujaborostyán(Szu), pujiborostyán (Sz) | rígi ótodborostyán(It) || Ro. boroşt'án (Mi) | mălín (Dr), melín(Ş) | melín domńésc (Ş).*S. vulgaris L. ! közönséges orgona; liliac.Balk–Kis-Ázsia, Ms. A területen ültetve; deel is vadul. Közönséges díszcserje. Nt. borostyán(Fsz, Km; B, E, J, K, Kp, Mé, Mf, Ml,Mó, Nd, Sz, Szu, T, V, Va, Zs; Kajántó,Torda: Györffy 1935), borosnyán (It) | [orgona]inkább a fl. pleno-ra vonatkozó elnevezés(Kb, Mf, Ml, Zs). Tájfajták: bécsi borostyán(Szászfenes: Györffv 1935); ótott borostyán(Gyv, J, Kk, Kszt–Zt, Mé, Ml, Mó, Ny, Sz,T, Va), ótott borosnyán (It); tejes borostyán(Gym, Kk) || Ro. boroşt'án (A, B, C, D, Gyv,Kk, P, St) | [liliác] (D, Dr, Gym, Sz) |mălín (Bl, Cţ, Dr, N), melín (Be, Fi, Gym,Mi, Ş, Topa). Nr. A fehér orgonavirágot zsírbanerjesztik, azzal kenegetik a szemölcsöt,pattanást (Bh). Vö. Kovács 1976.SYZIGIUM Gaertn. (Myrtaceae)● S. aromaticum Merr. et LM. Perry ! =Coryophyllus aromaticus L. = Eugenia aromaticaBaill.; szegfűszeg: cuişoare. Maluku-szigetek,Ms. Boltból vásárolt fűszernövény. Nt.szegfűszeg (Asz, Km, Nm), szëgfűszëg (Fsz] ||Ro. cuişoáre (Fi). Nr. Lyukas fogba teszik. –Szürkehályogra: „megfőzik a fekete tyúk tojásátkeményre, a tojáshéjat gondosan eltávolítják,hosszában kettévágják, a sárgáját pedigkiveszik mindkét félből. Az egyik fehérjét megtöltikcukorporral, a másikat viszont apróratört szegfűszeggel. Ezután a két tojásfeletösszeborítják, beteszik egy törülköző sarkábavagy egy vászondarabba, majd a vászondarabotmind közelebb és közelebb fogják ésmind erősebben szorítják mindaddig, míg feketecseppek nem csepegnek belőle a vásznon keresztül.A. cseppeket gondosan felfogják, mertnaponta kétszer ebből csepegtetnek a betegszembe” (Kovács 1976. 106).T*TAGETES L. (Asteraceae)Nt. bársonrózsa (It, Sz) | csepegetetrózsa(J), csëpëgetëtrózsa (Mk) | oroszka (Jt, Kk,Mé, Nd, Nk) | káránzsël (B, Gym, Gyv) || Ro.caranjél (A, Be, Bi, D, Dr, Gym, Gyv, P, Sd,St), cărănjél (N) | cărunjeá (Ş) | cărunjél (C,Mi, Sz, Topa) | crínjéle (Kk). Nr. Inkább r.virágnak tartják (B). – Elterjedésére nézvel. Szabó–Péntek 1980–3. térvázlatát.*T. erecta L. ! nagy bársonyvirág; crăiţe.Kz–Am (Mexikó), Th. Termesztett dísznövény,gyakori különböző alakban: nagy, teltfészkű sárga és narancsvörös – superba, lutea,aurantiaca (A); nagy fészkű, sárga – lutea,magna (E); kis fészkű sárga – lutea, minorGym). Nt. bársonyvirág (Mó) | magas bársonyvirág(T) | piros oroszka (Nk) | sárga oroszka(Nk) || Ro. buzdúg, buzdúgi (St, Topa) | caranjélemári (A) | cărunjeá máre (Ş).*T. patula L.. ! törpe bársonyvirág; crăiţe.Kz–Am, Th. Termesztett dísznövény, gyakorikülönböző alak- és színváltozatokban:provar. simplex hort. (Bh, Kp); provar. ligulosahort. (Bh, Gyv, Kk, Kp), de a két törzsfajközötti átmeneti alakok is (T. patula x T.erecta: I, Nk). Nt. büdöske (Kp) | olárózsa(Ny) | oroszka (Mf) | törpe bársonyvirág (T) ||Ro. cărunjeá mícă (Ş).TAMARIX L. (Tamaricaceae)*T. gallica L. ! francia tamariska; cătinăroşie. Med – Atl, Ms. Ritka díszcserje: Bh,Kp; Sz (Nyárády A. 1955).TANACETUM L. (Asteraceae) incl. Pyrethrum,Chrysanthemum p.p.Nt. meszelőü (Sz) | ruta (Gyv) || Ro. lábagîştii (Gyv) | rómońiţă (Be), rómańiţă (Cţ)rútă (Gyv, Mi).*T. balsamita L. ! = Chrysanthemum balsamitaL., Balsamita major Desf.; Boldogasszonytenyere; calapăr. Ny-Ázsia, H. Termesztettdísznövény, kiskertekben gyakori, temetőkbenkivadulva is: Bh, C, Kf (var. tanacetoidesHayek). Nt. Bóldogasszony (B, Gym, Gyv, It,J, Kb, Kk, Kp, Mf, Nd, Tl, Va), Bòldogasszon(Mé, V, Zs), Bóldogasszony (E, Kf,Kszt–Zt, Mb, Mk, Mó, Mv, Ny, Szu), Bódogasszony(Sz, T), Bódogasszony (K) | bonyóvirág(Mó) || Ro. calapăr | carapăl (Bi,Dr, Gym). – Temetőbe ültetik inkább; templombais szívesen magukkal viszik az öregasszonyok.Nr. Teának főzik meg epe-, májbántalmakellen (Kp). – Levelét kelésre teszik,gennyelszívó (vö. Kovács 1976). – Levelétszalonnával vérzés ellen is használják (P).293