péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Kb (var. ortmanniana (Op.) Briq.), Cţ (M.aquatica x M. arvensis), Nd, Ny (var. crispa(L.) Benth. – vö. Fl. VIII, 358; Gyv–P(Nyárády A. mts. 1966). Nt. fodormnta (T),fodorminta (Mb, Mé, Mó, Nk, V, Va) | vadfodòrminta(Nd) || Ro. míntă creáţă (N). Nr.Pálinkát ízesítenek vele (Mé, V). – A méhcsípéstdörzsölik vele (Mó). – Teát főznek belőle(Nk, T).M. arvensis L. ! mezei menta; izma cerbului.Eu, H (G). Művelt területeken, réteken, utakmentén (Bh: Czucza ap. Csűrös); Szászlóna(ssp, agrestis (Sole) Briq., var. foliicoma (Op.)Top.); Gyv–Nk (ssp. et var. austriaca (Jacq.)Top.); Mf (var. cuneifolia Lej. et Court) – vö.Fl. VIII, 347–8.M. x gentilis L. = M. arvensis x M. spicata:Gyv.M. longifolia (L.) Nath.! = M. spicata agg. =M. longifolia (L.) Huds. em. Harley incl. sp.dif.; lómenta; izmă proastă. Eu, H–G. Patakokmentén, vizenyős-forrásos réteken közönségesés tömeges; igen változatos formákban:ssp. mollissima (Borkh.) Dom; ssp. longifolia;ssp. incana (Willd.) és ezek változatai.Nt. katonabojt (Ny) | lófodòrminta (Va), lúfodòrminta(Gym, K, Mk, T, V) | lóminta (Gyv),lúminta (Jt, Mé, Nk, Tl) | vadfodòrmënta (Kp),vadfodòrminta (B, Kd, Kf, V, Zs) || Ro. macicínabroáşte (Be, Bi, Bl, Dr, Gym, P) | méntăd'e pădure (Gyv) | míntă broşt'áscă (N) | trandafírvérde (Fi). Nr. A herbájából főzött teátgyomor-, bélgörcs ellen használják (Mv). Vö.Kóczián. et al. 1977. – Csecsemő vizébe teszik,hogy ne rontsa meg a menstruáló asszony (Ny).*M. x piperita L. ! = M. aquatica X M. spicata(viridis); borsos menta; izmă bună.Eu, H–G. Kiskertekben gyakori: D (ssp.piperita). Nt. borsminta (Gym, Mb, Sz, Tl, Va) |fodormnta (Mf) | kűlföldi fodórminta (Nk) lmënta (Ny) | mëntolmënta (Kv) || Ro. cámfor(Bl) | fodormínţ (D) | macicínă d'e cámfor (D) |macicínă fodorméntă (A). Nr. Teáját az előbbifajokénál jobbnak tartják. Máj-, epebaj ellenhasználják (Ny).*M. x smithiana Grahm. = M. rubra Sm. =M. apuatica x M. arvensis x M. spicata. Kiskertben:Nk.*M. spicata (L.) emend. Hareley, Huds. sec.Fl. R.P.R. ! = M. viridis (L.) L.; zöld menta;iarbă creaţă. DNy–Eu, G–H. Kiskertekbengyakran termesztik: – Dr, D, Fi (var. viridisNathh.); – var. crispata (Schrad.) Beck.:Nt. fodormënta (Kszt–Zt, Ny, T), fodòrminta(E, Gym, It, Jt, K, Kb, Kf, Kk, Tl, V) ||kerti fodòrmënta (Kp) || Ro. macicínă creaţă(A, D) | méntă d'e grad'ínă (Dr). Nr. Pálinkaízesítésére használják (Tl). – A herbából főzöttteát használják hűlés, asztma ellen; gyomor-,bélgörcs esetén; étvágyjavltóként. –Reuma elleni fürdőt készítenek fodormentából,jegyenyefenyőből, szénamurvából és sóból (Bh,Mk). Vö. Kóczián et al. 1977.MENYANTHES L. (Gentianaceae)M. trifoliata L.; vidrafű; trifoişte. Cp, HH.Mocsarakban, vízzel lepett helyeken, ritka:A, Cţ (Fl. VIII, 434); Gy–P, Dl. Leşului(Nyárády A. mts. 1967).MERCURIALIS L. (Euphorbiaceae)M. perennis L. ! évelő szélfű; brei. Eua,H–G. Üde, erdei környezetben közönséges.MESEMBRYANTHEMUM l. AnpteiaMESPILUS L. (Rosaceae)*M. germanica L.! naspolya; moşmon. Eu,Ms. A területen szórványosan ismert. Nt. naspoja(Mb), naszpoja (K). K-en a Csërgőbe vankét fa, Mb-on csak hallomásból ismerik.MILIUM L. (Poaceae)M. effusum L.; zilált kásafű; meişor. Cp,H. Bükkösökben gyakori (Gyalui-havasok;Kszt–Zt–Csűrös–Káptalan).MINUARTIA L. (Caryophyllaceae)M. verna agg., M. verna (L.) Hiernh. ssp.collina (Neilr.) Domin; gyepes kőhúr; mierluţa.Cp (Med), C–Ch. Száraz sziklás gyepekben,ritka: Mv (var. ramosissima (Willd.) A.et G.); var. tenella (Schur) A. et G.: Ríszegtető(CLA. Szabó 1971), Gym (Kovács-Coldea1967), Mf (Csűrös–Káptalan 1971).MIRABILIS L. (Nyctaginaceae)*M. jalapa L. ! estike; barba împăratului.Mexikó, (Tli)(H). Díszvirág, nem gyakori (Nd –Feketeerdőből hozták). Nt. estike (Kb).MISOPATES l. AntirrhinumMOEHRINGIA L. (Caryophyllaceae)M. trinervia (L.) Clairv.; erdei csitri; merinană.Eua, Th–TH. Erdőkben: Kb – Kardosfalvafelé (CLA. Szabó 1971).MONARDA L. (Lamiaceae)*M. fistulosa L. É–Am, H. Ritka díszvirág;Bh (temető).MONTBRETIA = CrocosmiaMONSTERA Adans (Araceae)*M. deliciosa Liebm.! = Philodendron pertusumKnuth et Bouché; filodendron. Kz–Am(Mexikó), Ms. Szobanövény, a területen viszonylagritka. Nt. filodendra (E, Kb, Mé,Mf, Szu) | szobavirág (Kk). Bh-on, Bt-n névnélkül.*MORUS L. (Moraceae)Nt. epèrfa (B, Bt, Gy, It, Kb, Kp, Mé, Ml,Mó, Nd, Sz, T, V, Va, Zs), eprfa (Kk, Szu),256