pÃ©ntek jÃ¡nos szabÃ³ attila ember Ã©s nÃ¶vÃ©nyvilÃ¡g - Adatbank

More documents

Recommendations

Info

is, de a tárgy használati értéke a fontosabb. Az utóbbi évszázad újításaa népművészeti szintű fafaragás mellett és helyett a népi iparművészetiszintű fafaragás kifejlesztése.Már az ősi munkamegosztás szerint is a fafaragás jellegzetesen férfimunka.A további differenciálódás (ács, asztalos, kerekes stb.) falunviszonylag későn következett be, hiszen még félszázaddal ezelőtt is vidékünkönszinte minden paraszt<strong>ember</strong> egy kicsit ács, asztalos és kerekesis volt egy személyben, és az ehhez szükséges szerszámok sem hiányoztakegyetlen gazdagságból sem.Dr. Kós Károly vizsgálatai szerint az erdélyi famegmunkálás legjelentősebbközpontjai „főleg a zárt bükk- és fenyőövezet alsó peremén“alakultak ki (Dr. Kós 1979. 278). Kalotaszeg déli része is jellegzetesenilyen tájegységnek tekinthető, és az itteni falvak mind jeleskednek afafaragásban, ácsmunkában. Az ácsok munkájuk természeténél fogva vándoréletet éltek: többnyire a szomszéd falvakban dolgoztak, az építkezéshelyszínén. Egyetlen ácsközpont kivétel, és így méltán vonta magáraa kutató figyelmét (vö. Dr. Kós 1979. 278―90): Bedecs, ahol a megrendeltfaépület helyben készült el, és szétszedve szállították a megrendelőnek.Hagyományosan fából építkeztek tehát, századunkban korábban egyrenagyobb szerepet kapott a kő (a kétszintes épületek alsó szintjétgyakran kőből, a felsőt fából építették), a legújabb téglaházaknak márcsak a tetőszerkezete készül fából. A gazdasági és melléképületeket szinténfából készítették, ezek közül főként a hatalmas csűrök emésztettekfel sok fát. Eredetileg a lucfenyő (Picea abies) volt a fő építőanyag,aztán a nagyobb megterhelésű, a nedvességnek jobban kitett talpfákatés oszlopokat (sasokat) faragták tölgyfából. A fenyőerdők apadásávalegyre nőtt a tölgy szerepe, sőt itt-ott már a bükkfa is szerepet kapott(felhasználták például rakófának a sasok közé). A csertölgyet (Quercuscerris) kevésbé tartották alkalmasnak építkezésre, mivel véleményükszerint nehezebb a kocsánytalan tölgynél, kevésbé tartós; egyetlen előnye,hogy jól bírja a vizet. Jó építőanyagnak tartják a nyárfát (Populus):megszárítva erős, ugyanakkor könnyű. Gerendát is faragtak belőle,házépítéshez is felhasználták, de méginkább istállók, ólak készítésére (A,St). Padlódeszkát is vágtak belőle istállóba (Bh), tetőléceket a házhoz(D). Gazdasági épületekhez felhasználták még az égert (Alnus), kapunaka juhart (Acer), ritkábban építőanyaggá vált a szil (Ulmus) és a nyír(Betula) is.Régen tetőfedésre is kizárólag növényi anyagokat használtak, mindenekelőttbúzaszalmát. Még jobbnak tartották a rozsszalmát (Secalecereale: Kk), de nem volt ismeretlen a nádfedél (Phragmites: Kk, Nk)és a zsúpokba kötött gyékény (Typha) sem (Kk). A ketrecet, ólat,utcaajtót kenderföldről összegyűjtött maradékkal, berzennel fedték.A hagyományos bútorok nagy része szintén ácsmunkával készült.A fő anyag ismét a lucfenyő, de igényesebb asztalosmunkához szépnek,jónak tartják a juhart és a diófát. Ezeket úgy emlegették, hogy atehetősebbek készítettek belőlük bútort. A leghagyományosabb bútor-160
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac egyikfontos terméke (Bánffyhunyad)95. Saláta (Lactuca sativa), hagyma(Allium cepa) magtermesztés kiskertben(Ketesd)96. Káposzta (Brassica oleracea convar.capitata) tájfajta (Magyarléta)
Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
Page 139 and 140: társsal a csalán, a turbolya, a k
Page 141 and 142: ének a levét fogyasztották. A sa
Page 143 and 144: csak disznóval etették a kakascí
Page 145 and 146: 9. táblázatNövényi eredetű ala
Page 147 and 148: 10. táblázatA búzanemzetség fel
Page 149 and 150: 25. ábra. Az alakor (Triticum mono
Page 151 and 152: 26. ábra. Az alakor géneróziója
Page 153 and 154: A behozott próbák fajösszetétel
Page 155 and 156: hasonló hüvelyes növényeket (mi
Page 157 and 158: is. Európában a nemesítőket a h
Page 159 and 160: névvel jelölik az egyes babfajtá
Page 161 and 162: A burgonya népi terminológiája i
Page 163 and 164: sust, azaz a csicsókát jelölő p
Page 165 and 166: szívták (lopták) ki a hordóból
Page 167 and 168: archaikusat, a hagyományosat és a
Page 169 and 170: kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
Page 171 and 172: gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
Page 173 and 174: (6) Meglehetősen nagy mennyiségi
Page 175 and 176: gyományokat őrző sírdíszeket.
Page 177 and 178: nított, vélt vagy valóságos hat
Page 179 and 180: tak. A görcsoldóként már említ
Page 181 and 182: ták. Valószínűleg ugyancsak a s
Page 183 and 184: tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
Page 185 and 186: cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
Page 187 and 188: is lemossák vele (Mv); a réti per
Page 189: Felfedezhetünk nem egy archaikus v
Page 193 and 194: 101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
Page 195 and 196: 108. Violás virágosládák tetőt
Page 197 and 198: 116. Henye boroszlán (Daphne cneor
Page 199 and 200: 120. Épülő faház, szakállszár
Page 201 and 202: 125. Kender- és szénaszárítás
Page 203 and 204: 130. Durván faragott kiskapu (Kalo
Page 205 and 206: 136. Japánakác (Sophora japonica)
Page 207 and 208: 140. Orvosi ziliz (Althaea officina
Page 209 and 210: 144. Fazékban nevelt kígyókaktus
Page 211 and 212: 148. Dísznövényként nevelt füg
Page 213 and 214: 154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
Page 215 and 216: darabot, a szuszékot bükkfából
Page 217 and 218: Madártésztát is szoktak sütni,
Page 219 and 220: JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
Page 221 and 222: ősi hitvilág rég széttöredezet
Page 223 and 224: A termékenységvarázslás eszköz
Page 225 and 226: ne kellemes asszociációkat kelten
Page 227 and 228: A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
Page 229 and 230: kascserge a ţolu lupului vagy lepe
Page 231 and 232: A kicsinyítő-becéző származék
Page 233 and 234: (csúcsos eper, kerek eper stb.), a
Page 235 and 236: Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
Page 237 and 238: jából, és aztán fokozatosan fel
Page 239 and 240: víz mellett is gyakori, más, sár
Page 241 and 242:
A népi növényismeret tehát itt
Page 243 and 244:
virítóbb, legfeltűnőbb színek
Page 245 and 246:
A növényekhez fűződő sokféle
Page 247 and 248:
A metaforák következő nagy csopo
Page 249 and 250:
acris’, a vadcsombord ’Thymus
Page 251 and 252:
AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
Page 253 and 254:
kerti példányok nagyobb közinté
Page 255 and 256:
hagymával; fokhagymás beöntést
Page 257 and 258:
Nd). A többi ponton általában n
Page 259 and 260:
tekben, faluszéleken gyakori terme
Page 261 and 262:
ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
Page 263 and 264:
szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
Page 265 and 266:
B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
Page 267 and 268:
C. sibirica L.; pongyola harangvir
Page 269 and 270:
ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
Page 271 and 272:
pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
Page 273 and 274:
coreana em. hoc loco (simplices, se
Page 275 and 276:
COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
Page 277 and 278:
a terminológia is tükrözi ezt a
Page 279 and 280:
- A töklevél üreges szárából
Page 281 and 282:
DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
Page 283 and 284:
DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
Page 285 and 286:
E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
Page 287 and 288:
*E. marginata Pursh, jégvirág. E-
Page 289 and 290:
eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
Page 291 and 292:
G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
Page 293 and 294:
GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
Page 295 and 296:
H. tristis L.; szomorú estike; mir
Page 297 and 298:
HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
Page 299 and 300:
Zt); tökös dijó nagy termésű (
Page 301 and 302:
1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
Page 303 and 304:
Hajdani jelentőségét az is bizon
Page 305 and 306:
*L. usitatissimum L.! termesztett l
Page 307 and 308:
MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
Page 309 and 310:
(Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
Page 311 and 312:
epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
Page 313 and 314:
hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
Page 315 and 316:
OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
Page 317 and 318:
terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
Page 319 and 320:
fajnál a változatos tájfajtákat
Page 321 and 322:
11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
Page 323 and 324:
A hordós káposzta közé tették,
Page 325 and 326:
PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
Page 327 and 328:
POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
Page 329 and 330:
elü (Mb), mórabelü szilva piros
Page 331 and 332:
P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
Page 333 and 334:
RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
Page 335 and 336:
van a rózsa-motívum különféle
Page 337 and 338:
gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
Page 339 and 340:
illetve temetőben mint a meghalt k
Page 341 and 342:
hogy találkozzanak a legénnyel: ,
Page 343 and 344:
Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
Page 345 and 346:
SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
Page 347 and 348:
Ms. Bizonyára a területen is. - A
Page 349 and 350:
THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
Page 351 and 352:
(*)T. pratense L. ! réti (vörös)
Page 353 and 354:
ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
Page 355 and 356:
ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
Page 357 and 358:
tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
Page 359 and 360:
tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
Page 361 and 362:
(Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
Page 363 and 364:
2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
Page 365 and 366:
erek (vízparti) liget(erdő) (hely
Page 367 and 368:
cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
Page 369 and 370:
dohány Nicotiana rusticadohányvir
Page 371 and 372:
fehér nárcisz Narcissus poeticusf
Page 373 and 374:
gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
Page 375 and 376:
juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
Page 377 and 378:
kígyókaktusz Aporocactus flagelli
Page 379 and 380:
leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
Page 381 and 382:
moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
Page 383 and 384:
pelargónia Pelargonium zonale + P.
Page 385 and 386:
ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
Page 387 and 388:
százszorszép 1. Bellis perennis,
Page 389 and 390:
töltenivaló [paprika] Capsicum an
Page 391 and 392:
vérgyökér Sanguisorba officinali
Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,
show all

pÃ©ntek jÃ¡nos szabÃ³ attila ember Ã©s nÃ¶vÃ©nyvilÃ¡g - Adatbank

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?