péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

ADATTÁR1. FAJISMERET (ELNEVEZÉS, FELHASZNÁLÁS)Az adattár fajismeretre vonatkozó részébe a gyűjtési területen jelenleg bizonyíthatóan előfordulóvagy a történelmi időkben kimutatható növényeket, illetőleg a növényi eredetű táplálékokatszolgáltató fajokat foglaltuk össze. Az érvényesnek tekintett tudományos növénynevekés gyakoribb társnevek kiválasztásában a spontán flórában előforduló fajok esetében a FloraEuropaea köteteit, Ehrendorfernek és munkatársainak 1971-ben megjelent jegyzékét, a FloraR.S.R. köteteiben szereplő neveket, valamint Soó Rezsőnek az utóbbi időben megjelent munkáitvettük alapul (l. az irodalomjegyzéket). A termesztett és az egzotikus növények esetében Mansfeld1959-es jegyzékét, Bailey 1975-ös újrakiadását, Jávorka–Csapody 1962-es dísznövényatlaszát,a Flora R.S.R. köteteit, Soó Rezső Synopsisának I–V. kötetét, valamint a Kultúrflóra-sorozatköteteit (l. Máthé–Priszter 1981) használtuk; a vitás kérdések megoldásában esetenként másszakmunkákhoz is folyamodtunk.A jegyzékbe felvett fajok több, egymástól eltérő jellegű és fontosságú csoportba oszthatók:eggyakoribbak a spontán flóra most is előforduló fajai (ezeket külön nem jelöltük); a területrőleltűnt, kihalt fajok neve elé + jelet tettünk; a termesztett növényfajok neve előtt egy *hívja fel a figyelmet a termesztés tényére (ha a termesztés esetleges, a csillagot zárójelbe tettük);azokat a növényeket, amelyeket csak a kereskedelem révén ismernek, ●-tal különítettük el.Ha közvetlenül a latin név után felkiáltójel van, ez arra utal, hogy a faj szerepelt az 1970-ben kidolgozott kérdőívünkben, tehát minden ponton következetesen érdeklődtünk iránta. Akérdőjel többnyire arra hívja fel a figyelmet, hogy az adatközlő bizonytalankodott, vagy hogyaz azonosítást a rendelkezésre álló növényi rész vagy egyéb információ alapján nem lehetettkellő biztonsággal elvégezni.Az adattárban az egyes növényekre vonatkozó adatok a nemzetközileg érvényes latin elnevezésekbetűrendjében (nemzetségek és ezen belül fajok szerint) következnek. A nemzetségnévután a nemzetséget érvényesen leíró szerzőre utaló rövidítést, valamint a nemzetség rendszertanihovatartozását (a növénycsaládot) tüntettük fel. A fajok a nemzetségnév kezdőbetűje utáni fajnévvelés a fajt leíró szerző nevének rövidítésével szerepelnek, ezt esetenként a gyakoribb társnevek(szinonimák) követik, egyenlőségjellel elválasztva. A társnevek után a hivatalosított magyarés román nevek következnek. Általában a Flora R.S.R. növényneveit tekintettük hivatalosanelfogadottnak; a magyar nevek esetében többnyire Nyárády 1941, Jávorka–Csapody 1962,Csapody–Priszter 1966 alapján döntöttünk, a hivatalosított román neveket Al. Borza etnobotanikaiszótára segítségével egészítettük ki (e források hiányait jelzi, ha valamely hivatalos névelmarad). A neveket a faj elsődleges elterjedési területének és életformájának jelölése követi. Ebbena Flora R.S.R. és a Soó által kiadott Synopsis adatait használtuk (az itt előforduló rövidítésekfeloldására l. a rövidítések jegyzékét). A szócikk következő része tájékoztatást tartalmaz a termőhelyre,valamint a fajnak a területen észlelt gyakoriságára vonatkozóan. A ritka, szórványosvagy valamilyen szempontból jelentős növényfajok esetében minden hozzáférhető irodalmi, herbáriumi,illetőleg saját adatot feltüntettünk, a gyakori vagy tömeges fajok esetében ilyen részletezésrenem volt szükség. Megjegyzendő, hogy az egzotikus növények és néhány más egyedieset kivételével a népi terminológia lokalizálása elterjedési adatnak is tekinthető.A népi terminológiát Nt. rövidítés vezeti le (a román népi nevek előtt | Ro. jelzés áll). Azegyes lexémákat, amelyek betűrendben követik egymást, | jel választja el egymástól, az alakváltozatokatvessző. Az egyes adatokat a falvak nevének rövidítésével lokalizáltuk (ezek feloldásátis a rövidítések jegyzéke tartalmazza). A lokalizálás hiánya a név általános elterjedtségétjelzi. A szócikkek utolsó része a néprajzi rész, ez előtt Nr. rövidítés áll. A néprajzi adatok általánossorrendje ez: gyakorlati jellegű felhasználás (építkezésre, szerszámkészítésre, étkezésre,gyógyításra, festésre stb.); gyermekjátékok készítése; díszítés; hiedelmek, babonák; szokások;díszítőmotívumok; a növény szerepe a földrajzinév-adásban. Ezeket az adatcsoportokat különjel nem jelöli.Abban az esetben, ha a népi nevek nemzetségnév értékűek, közvetlenül a nemzetségnévután soroltuk föl őket. Néha a népi terminusok fajnál kisebb taxonokra vonatkoznak, ilyenkora faj szócikkét az alárendelt egységeknek megfelelően tovább tagoltuk.Felvettünk ezen kívül utaló szócikkeket is, hogy a latin társnevek okozta félreértést kiküszöböljük.196