péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

A növénynevekből alakult földrajzi nevek változása részben magánaka növényzetnek a változásával van kapcsolatban, részben az alapulszolgáló köznév sorsával; általánosabb mégis, hogy a tulajdonnév mindkettőtőlelszakad, önállósul. Erre utal több olyan köznév, amelyet csaka földrajzi nevek őriztek meg, a helyi nyelvjárás szókincsében nincsennyoma. Emiatt egykori jelentése sem állapítható meg pontosan. Pl.aszalós, bongor, cseplesz, garda, gyakor, háporty, kerek, lok, malató,omboly, semlyék, szár (bizonyára a kopár szinonimája), törzsök. A földrajzinevek olyan növényneveket is megőriztek, amelyek sem a mainépi növényismeret alapján, sem az írott forrásokból nem azonosíthatókmegnyugtatóan: így az imolát, a muzsdalyt, a pákát.A név eltűnése néhány esetben a növény eltűnésével vagy visszaszorulásávaláll kapcsolatban. Így tűnt el a bab, a mandula, a sulyom,az unom, a hanga (visszaszorult, ahol ismerik, kölcsönszó jelöli). Névcsereolyan esetben is végbemehetett, amikor a növény gyakorisága nemcsökkent számottevően. Pl. hársfa a száldob helyett, a gálnát fölváltó,szinte falvanként különböző földrajzi heteronimák.A terminusok egy része köznévként elavult, de nem tűnt el teljesen,mintegy passzív elemévé vált a helyi nyelvjárás szókincsének. Pl.berek, csere, haraszt, liget, lonka.A fenti változások miatt a nevek használói nagyon sok esetbennem tudják értelmezni a megőrződött növényneveket, sőt azt sem tudják,hogy valamikor növényt jelölt. Nem egy olyan név van, amelyeta névtannak sem sikerült megfejtenie, értelmeznie.A megfelelő köznevek eltűnésével magyarázható az is, hogy a földrajzineveknek több alakváltozatuk jött létre. Pl. Gorda ~ Garda ~Gurda; Gálna ~ Gána ~ Gánya; Unomáj ~ Ulomáj stb. Az összetettföldrajzi nevekben a hangtani okok mellett ez vezetett az összetételekelhomályosulásához, a morfémahatárok elmosódásához. Pl. Gurdaly, Fenyerdő,Hangódal, Nyárszó, Bikal, Sarusaj, Unomáj. Ennek egy sajátosesete a szóhatártévesztés: Zimola, Zomboly, Zordományos.A köznévi jelentésüket elvesztett, hangtanilag is változékony földrajzinevek néhány esetben a népetimológia révén kapcsolódtak más köznevekhez,amelyekhez eredetileg semmi közük nem volt. Ilyen változáspl. Kálna > Kánya; Gálna > Gánya > Gúnya; Sulyom > Sólyom; Száldobos> Zálogos. Ez az értelmesítési szándék szüli a népetimológiás hiedelmeketis. Mint pl. a Malató esetében, amelyből ’mulató hely’ lesz,vagy Ordományos, amelyhez a körösfőiek képzelete ’Ordom városát’ kapcsolta(részletesebben l. Péntek―Szabó 1980).Az egyes növényeknek, növényzeti típusoknak korántsem azonos aszerepe a földrajzinév-adásban, mint ahogy az ember mindennapi életébenis más-más súllyal szerepelnek. Hogy ebben a tekintetben valamennyiretájékozódni tudjunk, összeállítottunk egy gyakorisági jegyzéket,amely azt mutatja, hogy az egyes botanikai terminusok hány földrajzinévben mutathatók ki. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a táblázatcsak hozzávetőleges tájékozódásra alkalmas, mivel a történeti és a jelenkoriadatokat egyaránt figyelembe veszi, tehát tulajdonképpen diakrónfolyamatokat merevít statikus formába.40