péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

társsal a csalán, a turbolya, a komló s megannyi értéktelen gyom értékéről,ha ő vitázott volna; ő azonban most már megelégedett egy fölényesmosollyal, s azzal, hogy mikor befejeztem rögtönzött előadásomat,pimaszul jó étvágyat kívánjon“ (II. 103―5).Ha fejlődésében nézzük a gyűjtögetés különböző rétegeit, azt találjuk,hogy a hasznosítás legmagasabb szintjére azok a növények jutottakel, amelyeket az ember feldolgozva épített be táplálkozási kultúrájába(tartósítva, megfőzve, megsütve, lepárolva stb.), eredeti szintjükönmaradtak meg azok, amelyeket nyers formájukban fogyasztunkközvetlenül leszedés, összegyűjtés után. Végül mint háttérbe szorult túlélőkulturális maradványok (survival) tarthatók számon a gyermekcsemegékés az állatok etetésére használt növények. A továbbiakban ezta csoportosítást követjük, anélkül hogy részletes recepteket és leírásokatadnánk, hiszen ezeket az adattár megfelelő szócikkében amúgy ismegtalálja az olvasó.Kora tavasszal minden elfogyasztható zöld növénynek különös értékevan. Levest, főzeléket, salátát készítenek több növényből: salátaboglárkából(Ranunculus ficaria: Kf, Kk, Mb, Mk, Mó, Nk), nagy csalánból(Urtica dioica: Mf), komlóból (Humulus lupulus: Gym, J, Mó, Ns, Ny,Sz, T, Tl; zöld hajtását piacon is árulják; sört is főznek belőle: Dr),szürke aszatból (Cirsium canum; kizárólag román adatközlőktől jegyeztükfel: B, Mi, Nş), réti sóskából (Rumex acetosa). A réti sóskát a gyerekeknyersan is fogyasztják. A martilaput (Tussilago farfara) tőtikéhezhasználják, a piacra is viszik. Mindezeknek a növényeknek csak a frisstavaszi hajtásai, levelei alkalmasak emberi fogyasztásra.A gombák tavasztól őszig viszonylag bő választékot kínálnak. Adattárunkbankülön szerepelnek, így felesleges volna itt is felsorolni őket.Az ott leírt több mint harminc gombafaj jelzi, hogy viszonylag fontosszerepük van a táplálkozásban. A csiperkét és a rizikét nyersen is fogyasztják,a többit főzik, sütik, szárítják, aszalják, savanyítják, tehát agomba tartósítása sem ismeretlen. Az ismert fajoknak ez a nagy számaazonban megtévesztő is lehet, mert az egyéni ismeretben 8―10-re korlátozódik,jelentősebb szerepe pedig 5―6 fajnak van (az ismeretek bizonytalanságátadattárunk is tükrözi: több fajnak viszonylag sok elnevezésevan, nem ritka a névtévesztés, a megnevezés bizonytalansága).Vannak növények, amelyeket fűszerként használnak, ízesítőként.Ilyen mindenekelőtt a kömény. Kaszálás előtt a fűből szálanként szedik,kaszáláskor a lekaszált rendből. Kévébe kötik, megszárítják, majd kidörzsölika magvakat, fuvatással tisztítják. Levest, teát főznek belőle,pálinkát ízesítenek vele. Az orrfacsaró torma (Armoracia rusticana) szinténvadon terem. Savanyított uborka, káposzta közé teszik tartósítónak.Ételek mellé ritkán fogyasztják. A gömböcöt pirított tormával eszik.Tartósítóként használják a vasfüvet is (Verbena officinalis: It). Nemáltalánosan, de ismert a kakukkfű (Thymus) is mint fűszernövény.A fekete bodza virágjából (Sambucus nigra) szörpöt, teát főznek.Bánffyhunyadi adatközlőnk szerint Zsobokon mézet főznek a martilapu(Tussilago farfara) virágjából (száz virághoz tesznek egy kg cukrot), apongyola pitypang (Taraxacum officinale) virágjából pedig ugyanott bort.Külön csoportot alkotnak a gyümölcsök, bogyók és egyéb magvak.Augusztus elején, közepén kezdik szedni a vadcseresznyét (Prunus avium109