péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

(Nk) || Ro. púla drácului (Mi, Sz) | popíjńic(B) | şălát'e? (Kk). Nr. – Gyökerével lányok,asszonyok pirosították magukat (Kk, Mi, Sz).Mérgező.ASPARAGUS L. (Eiliaceae)A. officinalis L. ! spárga nyúlárnyék; sparanghel.Eua, G. Napos, bokros domboldalakonnő. Nem gyakori (Gy). Csak a vad alakot(ssp. officinalis) gyűjtöttük. Ettől a termesztettalakkör (ssp. et. convar. hortensis em hoc loco)alaktanilag és biológiailag különbözik. A Bh.környéki adatok esetleg erre vonatkoznak.Nt. aszpirántus (Mé) | díszfű (J) | spárángel(Mé) | spárga (Bh, Jt, Kf, Mb). – M-baAndrásházáról került. – Bh-on volt régebbena kertben is, most a temetőben, sírokon van.*A. plumosus Baker; tollasfű. D-Afr, G.Nt. аṡzpаṙátus (Mf) | szobafenyő (Gyv). – Minta következő, de ritkább.*A. sprengeri Rgl. ! aszparágusz, klárisfű.D-Afr, G. Közönséges cserepes dísznövény (Gy,Gyv, Kk, Nk). Nt. aszparágusz (Sz), aszprágus(Tl), aszpërágusz (K) аṡzpаṙátusz (Ml, V),аṡzpаṙántusz (Szu), aszparándusz (M), eszperátusz(E, Kb), eszperánus (J) | аṡzpáránt(Gyv, T), ákszpаṙаṅt (Jt) | hëgyësfutó (Kszt–Zt) |tortadísz (Nk) || Ro. brăduléţ (E) | brádúţ(C). Nr. Gyakran használják dísznek tortára.– Pirostojásra kötözik, hogy a mintarajta maradjon (T).ASPERULA (Rubiaceae) vö. GaliumA. odorata L. (= Galium odoratum (L.)Scop.); szagos müge; vinariţa. Eua, H. Erdeilágyszárú (It – tömeges; J – CLA: Nyárády1967). Nt. büdösburjány (Szászlóna: Györffy1935).A. cynanchica L.; ebfojtó müge (Nyárády1941). Száraz gyepekben közönséges (Zs). Nt.rezgőfű (Szászfenes: Györffy 1935).A. tinctoria L.; festő müge; lipitoare devopsit. Eu, H. Kb – Bácsi-torok, Hója: Nyárády1941.ASPIDISTRA Ker.-Gawl. (Liliaceae)*A. elatior Blume; kukoricalevél; pana cocoşului(DEB). D-Japán, G. Viszonylag ritka,cserepes szobai dísznövény (Bh, Kb).ASPLENIUM L. (Aspleniaceae)A. ruta-muraria L.; kövi bodorka; ruginita.Kozm H. Sziklás helyeken (E, Nk – ssp.ruta-muraria f. pseudogermanicum).A. septentrionale (L.) Hoffm.; északi bodorka;părul Sfintei Mării (DEB). Cp, H. Szilikát-sziklákon,ritka (Kk – CLA: Pázmány1962).A. trichomanes L.; aranyos bodorka; straşnic.Cp, H. A és Nk közötti sziklákon, a Gyaluihavasokban (Fl. I, 131).ASTER L. (Asteraceae); őszirózsa; steliţă.Nt. őszibánat (It, Kb, Ny, Szu), őüszibánat (J,K) || Ro. albăstrele (Sz) | ruj d'e toámnă (Dr).A. amellus L. ! csillag gerepcsin; steliţă vînătă.Eu, H. Napos domboldalakon, gyepekben,bokrosokban nem ritka (Gy, Gyv, J,Mv; Zs; Fl. IX, 197). Nt. bánatvirág (Mé) |őszibánat (Gyv, Kk, Mé, Mf, Nk, T, Tl) || Ro.răchítă domneàscă (Bi). Magyar nevét azzalmagyarázzák, hogy jellegzetesen temetői virág.*A. dumosus L.; törpe őszirózsa. EAm, H.Észak-Amerikából származó, városi kertekbőlterjedő szegélydísz. Ritka (Sp).*A. ericoides L; hanga őszirózsa, fátyolvirág.EAm, H. Az előbbinél magasabb, gyakoribb.*A. novae-angliae L. ! mirigyes őszirózsa;EAm, H. Nt. Ro. gheorghín (Be).*A. novi-belgii L. ! kopasz őszirózsa. EAm,H. Az előbbieknél jóval gyakoribb (Kk). Nt.őszibánat (J, V) | őszibálint (Nk) | Szentjánosvirág(Sz) || Ro. banát d'e iárnă (Mi).*A. tradescanti L.; kisvirágú őszirózsa.EAm, H. (Kf).ASTRAGALUS L. (Fabaceae); bóka; piatralinte. Nt. vadbàrtacin (Nk, T, V), vadbartacsin(Kk).A. austriacus Jacq.; hasadtszárnyú bóka.Eua, H. A Nádas és a Kapus völgyében szárazgyepekben, ritka (Gyv, Kk; Kb – Fl. V, 290).A. cicer L. !; hólyagos bóka; cosaci. Eu–K,H. Nem ritka bokrok között, élősövényben(Gyv, It, Nk). Nt. kutyatöke (Mb) | vadbòrsó(Gyv). Máshol ismerik (pl. Sz-n), név nélkül.Nr. Azt tartják: ha tele van maggal a tokja,sok kukorica lesz (Sz).A. glycyphyllos L.; édeslevelű bóka; unghiagăii. Eua–Med., H. Gyakori erdei faj.A. monspessulanus L.; francia bóka; unghiagăii roşie. Med, H. Napsütötte szikár füveslejtőkön, a Nádas és a Kapus völgyében Gyv,Kk M, N – ssp. monspessulanus, E, It; Kb– CLA (Pázmány 1969, J: Nyárády A. 1967,Sz: Szabó 1971).A. onobrychis L. ! zászlós bóka; cosaci. Eua,H. Az Asz-en és Nm-n száraz gyepekben gyakoribb,különösen gipszen és meszes márgán(Gyv, J, Nk; M – CLA: Szabó 1969, Gy–id. 1970, P: Nyárády A. 1959; J). Nt. pëcsënyevirág(Kk) || Ro. bortoţínă sălbát'ecă (Gyv) |măzăríche (A).ASTRANTIA L. (Apiaceae)A. major L.; zápoca; ştevie de munte. Eu,H. Meszes talajú erdőkben, nem ritka (Gym,It, Kf, N, Sz).ASYNEUMA Gris. et Sch. (Campanulaceae)A. cansecens (W. et K.) Gris. et Sch.;harang-csillag. Pont, H. Napos domboldalakon,cserjés-gyepes helyeken gyakori (Km,Nm, Gyv, Nk; Sz: Nyárády A. 1956).206