péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Lathyrus odoratus, Atriplex hortensis, Celosia argentea, Coleus blumei,Nigella damascena, Mirabilis jalapa, Oxalis deppei, Papaver sp., Ricinus,Tagetes sp., Tropaeolum majus, Zinnia elegans). Talán ezeknek a virágoknaka világos, vidám pasztell és rikító sárga színe a legfőbb oka annak,hogy sírokra nem ültetik őket.NÖVÉNYEK A NÉPI GYÓGYÁSZATBANA népi ismereteknek, a népi tudásnak és a népi hitvilág egészéneka mindennapi lét gyakorlati kérdéseire kellett választ adnia. S mivel azember mindennapi létét éppen a testi bajok, a betegségek keserítik megleginkább, nem véletlen, hogy a gyógyítás számít a népi tudás és a tudományelső területének. Ez az elsőbbség a kultúrtörténeti ― tehát az időbeli― és a fontossági sorrendre egyaránt érvényes. Az etnomedicina ésa medicina viszonyát, akárcsak az etnobotanikáét és a botanikáét, szokásma a tudomány fennkölt magasából, a ráció gőgjével nézni és elutasítania több ezer éves népi tapasztalat sokszor valóban naiv megállapításait,a természetfölöttinek tekintett betegségdémonokkal való hadakozást ráolvasással,szenes víz vetésével, imádságokkal ― és növényekkel, amelyekközül soknak szintén természetfölötti erőt tulajdonít a népi hitvilág.A teljes elutasítás azonban semmiképpen nem indokolt, hiszen anépi tudás, a mindennapi tapasztalat és a tudomány között mindig közvetlenés kölcsönös volt a kapcsolat: a tudomány a népi tapasztalatokbólindult ki, és napjainkban is gyakran ez a kiinduló pontja. A szakkönyvekmegállapításai viszont újra beépülhetnek a népi tudásba. Eztnagyon jól tudják a gyógynövények mai kutatói is. „Újabb gyógynövényekfelkutatására kitűnő kiindulópontot képez a népgyógyászat. A népgyógyászatbanhasznált szerek éppen úgy ihletik a tudományos kutatót,mint ahogy a népművészet ihleti a képzőművészt, a népzene a zeneszerzőt.Ezért a népgyógyászati ismeretek megmentése hozzátartozik a hazaigyógynövénykutatáshoz“ ― vallják a Hargita megye gyógy- és fűszernövényeicímű kiadvány szerzői (Csedő 1980. 24). A tudománynak éppenaz a feladata, hogy kiszűrje a népi tudásból azt, ami hasznos, ami valósérték, elhatárolja attól, ami csak hiedelem (ami nem hasznos, de nemis káros, köznapi nyelven „babonás“ gyógymód, bár jól tudjuk, hogypszichoszomatikus hatása még egy ráolvasásnak is lehet), és még inkábbattól, ami káros, ami ártalmas. Ez a munka állandóan folyik, és nemcsekély részt vállal belőle a kísérletes gyógyszertan marosvásárhelyiiskolája.Mi itt nem vállalkoztunk az értékelésnek erre a kényes feladatára,sőt az adatok csoportosításában is némileg tanácstalanok vagyunk. Azadattárban a latin növénynevek betűrendjében követik egymást a népigyógyászati adatok, receptek, ebben az összegező, felmérő részben észszerűbbnekláttunk más szempontot követni. A mi gyűjtésünkkel párhuzamosanfolyt Kalotaszeg területén Kóczián Géza és munkatársai (Kócziánet al. 1977), valamint Vasas Samu gyűjtése (Kovács 1976, Vasas1985). Mindkét gyűjtés eredményeit feltüntettük adattárunkban a megfelelőforrásjelzéssel, sőt a továbbiakban az anyag áttekintését is Kócziánékcsoportosítása szerint végezzük el. Ők a növényeknek tulajdo-146