péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Nd). A többi ponton általában név nélkülismert. || Ro. breábon (Fi) | breábăn gálbăn.A. nemorosa L. ! berki szellőrózsa; floareapaştilor. Cp, G. Nt. fehér kukukvirág (B, Mó,Nd), fehír kukukvirdg (Gyv, K, Zs) | hóvirágSzu, Szászfenes: Györffy 1935) | kukukvirdgB, Gym, Kk, Kp, Nk, Ny, Sz, Va), kakukvirág(It, J, Mé, Mk, Ml, V) | pünköstivirágSzu) | tehénvirág (Tl) || Ro. breábăn (B, D,Kp, St, Sd, Sz, Topa), breábon (Fi) | breábănalb (A, Bl, C, D, N, P) | flórile paştilor (Mi) |pána cúcului (Dr).A. sylvestris L.; erdei szellőrózsa; oiţă. Eua,H. Ligetes helyeken, ritka (Sz–CLA: Szabó1970; Kb–Fl. II, 517).ANETHUM L. (Apiaceae)*A. graveolens L. ! kapor; mărar, Med, Th.Közönséges fűszernövény, konyhakertekben általábanfélvadon (elszóródott magról: Ny, V).Nt. kapor || Ro. mărár (Dr, Fi, St), măráriuA) | morár (Bi, D, Mi, N, P), moráriu (Dr).ANGELICA L. (Apiaceae)A. sylvestris L.; erdei angelika; angelinăsălbatică (DEB). Eua, H. Erdőszéleken, gyümölcsösökbenközönséges. Nt. libaláb (Mv). Nr.Herbáját teának főzik, kérődzés megindításáraadnak 1 l teát a jószágnak. Vö. Kóczián etal. 1977.ANTENNARIA Gaertn. (Asteraceae)A. dioica (L.) Gaertn. ! parlagi macskatalp;parpian. Eua, Ch–H. Sovány, lepusztultlegelőkön néhol tömeges. Nt. gyapár (B, Ml,Va) | gyapárvirág (Mb, Zs), gypárvirág (Nk) |havasi gyopár (Bh) || Ro. gheára miţului (Fi) llába miţului (Kk), lába mîţî (P, Sz) | simíńic(B). Nr. Koszorút fontak belőle (Va). – Szárazvirágként tartják (B). – Gyv történetihelynévanyagában fordul elő a Gyopáros domb(Péntek–Szabó 1980. 151).ANTHEMIS L. (Asteraceae)A. arvensis L. ! parlagi pipitér; romaniţade cîmp. Eu, Th. Szántóföldi és út menti gyom(C). – A. cotula L.; nehézszagú pipitér; romaniţaputuroasă. Kosrn,Th. Nt. kutyabërzën(Sz) | kutyakapor (Nd, Zs) || Ro. muşăţel (Dr) |rómońiţă (St).A. cotula F. – nehézszagú pipitér; romaniţaputuroasă. Kozm, Th Szántóföldi, utmenti,gyom, helyenként tömeges (Kszt.)A. tinctoria L. ! festő pipitér; floare deperină. Eua, H. Ligetes, száraz helyeken gyakori.Nt. sárgamargaréta (Mv, Szászlóna), sárgamargaretta(B) | sárgapápa (Jt) || Ro. bumbd'iţă(Mi). Nr. A herbát vízben v. borbanfőzik meg, sárgaság esetén használják. –Vörösborban v. szárított gyümölccsel összefőzvevérszegénység ellen (Mv). – A teájátállatoknak is adják sárgaság ellen. Az állatszáját is megkenik vele. – Néhol méhsörbeteszik: a lép levében főzik, ettől lesz jó íze,Vö. Kóczián et al. 1977.ANTHERICUM L. (Liliaceae)A. ramosum L.; ágas hölye; liliuţă. KzEu –Med, G. Száraz, napos gvepekben, meszesoldalakon nem ritka (D, Gyv, Mv; Sz–CLA:Nyárády A. 1955; Kb – Szabó 1969.)ANTHOXANTHUM L. (Poaceae)A. odoratum L.; illatos borjúpázsit; viţelar.Eua (Cosm), H. Cérnatippan-gyepekbenközönséges, néhol tömeges.ANTHRISCUS Pers. (Apiaceae)A. cerefolium (L.) Hoffm. s.l. ! – var. cerefolium;kerti turbolya; asmături de grădină.A termesztett változat kelet- és dél-európai,Pont–Med, TH. A vad forma – ssp. trichosperma(Spr.) Arc. var. longirostris (Bertol.)Cannon; útszéli turbolya; asmătui – utakmentén magaskórós gyomtársulásokban, élősövényekbennem ritka. A termesztésben nemtaláltuk.A. nitidus (Wahlbg.) Garcke (= A. sylvestrisssp. alpestris); árnyékos turbolya; asmătuide munte. Eu, TH. (E, Nk–Fl. VI, 376).A. sylvestris (L.). Hoffm.; erdei turbolya;haşmaciucă. Eua, TH. Nedves, magaskóróstársulásokban gyakori.ANTHYLLIS L. (Fabaceae)A. vulneraria L. ! nyúlszapuka; vătămătoare.Eu (Med), H. Félszáraz gyepekben, meszestalajon gyakori, igen változatos növény. Begyűjtöttalakjai: ssp. vulneraria (E, It; J –CLA: Nyárády A. 1967); – ssp. polyphylla(DC.) Nym. (C, S; Kk–Fl. V, 223);– ssp.alpestris (Kit. in Schult.) A. et G. (V). Nt.Katirózsa (Szászlóna: Györffy 1935) | luhere(Kk) | macskaköröm (Kp, Zs) | nyúlszapuka(Bh). Nr. Takarmányként vetették (Bh).ANTIRRHINUM L. (Scrophulariaceae)*A. majus L. ! oroszlánszáj; gura leului.Med, Th. Mediterrán származású, általánosanelterjedt dísznövény. Nt. oroszlánszáj (Szu) |tátintó (Kb, Mf, Ml, V, Va, Zs, Szászfenes),tátintó (Sz) | tátingó (B), tátingó (Gyv, J) |tátogó (Bh, Gym, E, Kk, Kp, Kszt–Zt, Mé,Mv, Nd, Nk, T, Tl), tátogó (It, J, Jt, K, Kf,Mk, Mó, Ny) || Ro. căscătór (St) | căscătoáre(Kk, Sz, Ş) | doháńíţă ? (Mi) | gúra leúlui (A,B, Be, Bi, C, Ct, Dr, Gym, Gyv, Kk, Mi,Sd).A. orontium L. (= Misopates orontium (L.)Raf.). Eua–Med, Th. Ritka egyéves gyom(Kszt–Zt).203