CHAMAEBUXUS l. PolygalaCHAMAECYTISUS Lk. (Fabaceae)Ch. albus (Hacq.) Rothm. ! = Cytisus albusHacq; fehér zanót. Med–Pont, N. Szárazgyepekben, napsütötte bokros helyeken közönséges:Ct, Gyv, It, Kk, Nk stb.Ch. hirsutus (L.) Lk. ssp. hirsutus = Cytisushirsutus L.; incl. ssp. leucotrichus (Schur) = C.leucotrichus Schur.; borzas zanót és fehérszőrűzanót (ssp. leucotrichus); drob de munte. Alp–Med (ssp. hirsutus) és Eua, N (Pont–Kauk–Szib – ssp. leucotrichus). A ssp. hirsutus ritkább:Kalotaszeg felett (Nyárády 1941, 310);ssp. leucotrichus (Schur): A, Gym, Mf, Tl–omlásos helyeken, meszes talajon, szórványos;Gy és Hideg-Szamos között (CLA. NyárádyA. 1960; Fl. V, 86), Bh, Gorbó.CHAMAENERION l. EpilobiumCHAMAESPARTIUM Adans. (Fabaceae)Ch. sagittale (L.) Gibbs. = Genista sagittalisL. = Cytisus sagittalis (L.) Koch; szárnyasrekettye, grozamă. Kz–Eu–Med, H. Soványtalajú réteken közönséges.CHEIRANTHUS l. ErysimumCHELIDONIUM L. (Papaveraceae)Ch. majus L. ! vérehulló fecskefű; rostopască.Eua, J. Élősövtnyekben, kerítések, falak mentén,árnyékos helyeken közönséges. Nt. cinedórij(Zs) | kutyaté (B, Gym, Nd, Va), kutyaté(Ny) | sárgakutyatej (S) | sàrlófű (Jt) | tejesbúrján(Mó) | vérehulló (Tl) | vérenhullò-fecske(Mé) | virhúló-fű (Kk, Nk) || Ro. lápt'elecîńelu (Fi, Gym) | răpăstacă (Dr) | rópotă(P) | rostopáscă (Bi), rostopástă (Cţ), rotopáscă(Be, Kk, Nş, St). – Cţ-en a kiskertben tartják.Nr. Vérszegénység ellen a levelét a talprakötötték (Kk). – A herbáját pálinkában áztatják2–3 napig. A kivonatot gyomorgörcsesetén használták. – Serdülő gyerekek nemiszervük környékét kenték be a tejnedvvel,így a vérbőséggel erotikus élményt idéztek elő.Vö. Koczián et al. 1977. – A levét csepegtetikkék pokolvarra (vö. Kovács 1976), ekcémára,sümölcsre. – Friss levelét megsütötték, kelésretették, kiszívta a gennyet (D); friss levelétis tették sebre (Mb, Va).CHENOPODIUM L. (Chenopodiaceae)Ch. album L. ! fehér libatop; spanac sălbatic,lobodă. Kozm, Th. Gyomnövény, közönséges.Változatos alakkörű, gyakoribb alfajokés változatok: ssp. album = ssp. spicatum(Koch) Nyár., ssp. viride (L.) Murr.: Mk; ssp.striatum (Krasan) J. Murr. = Ch. strictumRoth: Kb (Nyárády 1941, 182). Nt. aprólevelüloboda (Nk) | laboda (Bh, It, J, K, Kf, Kk,Kszt–Zt, Mb, Mé, Mk, Mv, Nd, Nk, Np, Ny,Sz, T, V, Va, Zs), loboda (B, Gym, Szu) | nagyobblevelűlaboda (Nk) || Ro. lóbodă (Be, Bi, Bl, Fi,Gym, Nş, P, Sd, St). Nr. Disznónak szedik,bivalynak vágják a tetejét.218Ch. bonus-henricus L. ! paraj libatop; spanaculciobanilor. Eua–Cp, H. Magas-Kalotaszegen,szórványosan: Cţ, Kszt–Zt, Mó. Egykortalán termesztették, de inkább csak vadongyűjtötték.*Ch. botrys L. ! rubianka libatop; peliniţăgrecească. Kozm, Th. Parlagokon szórványosan,kertekben megtűrt (félvadon): J, Mb, Zs;Gy, Mf, Szászlóna (Fl I, 496). Nt. mírha (J,Nk, Ny, Va, Zs), mírh (Gyv) || Ro. tămńioáră(B, Bi). – Az öregasszonyok kedvelt növényevolt.Ch. foetidum Schrad. ! = Ch. Schraderianum.Med, Th. Ritka: Gyv; Kb (Szabó 1969).Ch. foliosum (Moench) Aschers; tatáreperlibatop, fagă tătăreasca. Eua, Th. Ritka: Kb,Sz (Fl. I, 503).Ch. glaucum L.; fakó libatop. Kozm, Th.Utak mentén, árkokban, szemetes helyekengyakori, többnyire a heverő alak (f. prostratumBeck): Cţ, Sz, Zs.Ch. hybridum L. ! korcslaboda; talpa gîştei.Kozm, Th. Szemetes helyeken, szórványosan:Bh, Gy. Nt. hëgyës laboda (KszT–Zt) Ro.tăetúră (Bl).Ch. murale L. ! kőfali laboda; frunză depotcă. Kozm, Th. Utak mentén, szórványosan:Gy, Va.Ch. opulifolium Schrad; kereklevelű libatop.Eua, Th. Élősövényekben, ritka: Cţ.Ch. polyspermum L. ! éplevelű libatop;ştir. Eua, Th. Kiskertekben, szántókon, kapásokgyomjaként közönséges. Nt. Ro. bosoócsălbát'ec (P) | busuóc bolúnd (St).Ch. urbicum L.; faluszéli laboda; iarba drumului.Eua, Th. A házfalak mellett: Bh (Czuczaap. Csűrös), Kp.Ch. vulvaria L. ! büdös libatop; lobodăputuroasă. Med, h. Kerítések, falak mellett,napos helyen szórványosan: Dr, C, Cţ, It,Ny, Kd, Kp, Sz, V, Zs. Nt. Ro. lóbodă (Dr).CHLOROCYPERUS Rickli (Cyperaceae)Ch. glomeratus (Torn.) Palla. Eua, H. Vizenyőshelyeken, ritka: Kb (Fl. XI, 669).CHONDRILLA L. (Asteraceae)Ch. juncea L.; nyúlparéj; răsfug. Eua (Ec–Med), H. Utak mentén, szőlőben, szórványosan:Mb (szőlőkben, néhol tömeges), Felsőfüld;Felsőlóna (CLA. Jula 1969).CHRYSANTHEMUM L. (Asteraceae)L. még: Leucanthemum, Tanacetum, Tripleurospermum*Ch. x hortorum Bailey! (p.p. Ch. morifoliumRamat., Ch. sininse Sabine, de nem syn.a Ch. indicum L. = Ch. japonicum Thunbg.-val, ez utóbbi alacsony szegélynövény; vö.Bailey 1975. 989); karizantém; floare detoamnă. K–Ázsiai eredetű hibrid, cultigen(specioid), évelő, termesztett dísznövény. Általánosanelterjedt, kiskertekben különbözőfajtacsoportokhoz tartozó alakokkal: provar.
coreana em. hoc loco (simplices, semiplena):Gy (alba, violacea); provar. subglobosum em.hoc loco (pompon): E (alba), Gym (alba,violacea); ide tartozik a többi szabadföldi kisteltvirágzatú típus is: E, Gy, J; provar.laxiflorum em. hoc loco (,,japonicum”): E,J (alba, violacea), Gyv, Mb, Mó, Nk, Ny. Nt.bonyóuvirág (Mó) | krizántin (E, Gym, It, J,Jt, Kb, Kf, Kp, Kszt–Zt, Mé, Mf, Nk, Ny,Sz, Szu., T, Tl, V, Zs), krëzántin (Mv), krizånti(Kk) | téli őszirózsa (Nd) | nyári krizántin (Tl).Tájfajta: bokros krizántin (T) || Ro. banát d'eiárnă (Mi) | crizanténe (C, St) | crizantín (Dr,Nş, Sz, Ş) | pána mórţilor (B).*Ch. segetum L. ! vetési aranyvirág. Med–Eua (Eu–term.), Th. Kiskertekben magyarországivirágmagból, ritka. Nt. borvirág (Kk) ||Ro. romańíţă d'e grăd'ină (Gyv).CHRYSOSPLENIUM L. (Saxifrageacae)Ch. alternifolium L. ! arany veselke; splina.Cp, H. Árnyékos, nedves helyeken, patakmedrekbenszórványosan: Kf, Sz. Nt. sásvirág(Györgyfalva: Györffy 1935).CICER L. (Fabaceae)+ *C. arietinum L. ! bagolyborsó; năut.Med, Th. Csak emléke él. Nt. csicsëriborsó(Mb), csicsiribòrsó (Bh, Bt, It, Kp) |borsó (Kb), bòrsó (Ny). – Kukoricával vegyesentermesztették a tavaszi fordulóban ajószágnak az 50–es évekig (Bt); vadon isnőtt (?) a gabona között (Bh).CICERBITA l. MycelisCICHORIUM L. (Asteraceae)C. intybus L. ! mezei katáng; cicoare. Eua,H. Utak mentén, füves helyeken közönséges.Nt. katánkóré (Gym, Gyv, Mó, Nk, Sz), katánkóré(Ny), katánkóré (Kd, Kf), katánkóré(K), katánkóré (Nd, T, Tl, V), katángkóré (Zs,Szászlóna), katánkóró (B, Mb, Va) || Ro. cicoare.Nr. Szedték a disznónak. – Sokféle felhasználásaismert a népi gyógyászatban: 2–3szálat fél liter vízben megfőznek, egyszerre kb.fél decit fogyasztanak belőle, magas vérnyomásellen (Mv, N – vö. Kóczián et al. 1977); ateáját fekély ellen is használták. – Sebre tettéka levelét; a kék virágját vágásra, sarlóvágásratették (néha szalonnával). A virágjával kötöttékbe a harapást szarvasmarha nyakán.CINNAMOMUM Blume (Lauraceae)● C. zeylanicum Blume! = Laurus cinnamomomumL. fahéj, scorţişoară India, Malájföld(és a trópusokon sokfelé), Mg. Boltban vásárolják;általánosan ismert és használt. Nt.fahàj (It, Kk, T), fahéj (Fsz, Asz; J, Mé, Mó,V) || Ro. scorţişór, scorţişoáre. Nr. Pálinkáskivonatát erős menstruációs vérzések csillapításárahasználják. Vö. Kóczián et al. 1977.CIRCAEA L. (Onagraceae)C. lutetiana L.; közönséges varázslófű; tilişcă.Cp, H. Árnyas bükkösökben szórványos,néhol gyakori: Kk – P – Sátorhegy, Sz, It(Daróci s).CIRSIUM Adans. (Asteraceae)C. arvense (L.) Scop. ! mezei aszat; pălămidă.Eua, G. Művelt területeken, omlásos, irtotthelyeken közönséges, néhol tömeges gyom:var. arvense: C, E, Gyv, I; var. setosum (MB)Grec. et var. incanum (Fisch.) Ldb.: Gyv.Nt. tüvis || Ro. sca (Mi) | spin (Kk), st'in(St) | st'in de pe hólde (Be). A növény csúcsa:gomb (Bh). Nr. Mi–n eszik.C. canum (L.) All. ! szürke aszat; pălămidă.Pont–Pan, G. Áradásos réteken gyakori.Nt. bojhos tövis (J) | ökörlevél (Bh) | ökörnyelv(Gyv, It, Nd, Szu, V) | tüvis (Gyv, T) || Ro.límba bólu (B, Mi, Nş, St) | limba vácii (A) |limbáriţă (Szu) | polomídă (Gyv) | spin măgărésc(Fi, Gyv). Nr. Levest főznek belőle: tavaszszala fiatal növényt megvágják, rántással éssavóval, fokhagymával főzik meg (B, Mi). –Salátaként is fogyasztják (N). – It-n disznónakszedik.C. erisithales (Jacq.) Scop.; enyves aszat.Kz–Eu, H. Nedves, hűvös erdőszéleken: Kb;Kst-Zt (Csűrös).C. furiens Gris. et Sch. ! öldöklő aszat; crăpuşnic.End (szubendemikus), TH. Utak mentén,legelőkön, néhol gyakori vagy tömeges:A, B, Bh, Bt, C, Ct, Cţ, E, F, Gy, Gyv, It,J, Jt (f. terat.), Kb, Kf, Kk, Kszt, Mé, Mf,Ml, Mv, N, Kk, Ny, P (Pányiki-szoros – tömeges),Sp, Mi, Sz, Szu, T, V, Zs. Nt. szamártüvis(Kf, Kszt–Zt, Ny, Szu) | szúróstüvis(Mv) || Ro. st'in (Gym) | st'in măgărésc (Bi).Nr. Egérlyukba dugták, hogy ne tudjon kijönniaz egér (Ny).C. heterophyllum (L.) Hill. = C. helenoides(L.) Hill. Eua, H. Tőzegesekben, ritka: Cţ(Fl. IX, 728), Bl, Fi (E. Pop 1960, 382).C. oleraceum (L.) Scop. ! halvány aszat;milocea. Eua, H. Mocsaras réteken, patakmenti magaskórósokban gyakori: Gyv, It(f. graciilimum f.n.; f. terat.). Nt. libaláb (V,Zs) | ?libapimpó (J). Nr. Libának, disznónakszedik.C. palustre (L.) Scop.; mocsári aszat. Eua,H. Tőzeges, lápos helyeken, Sz (állomás).C. pannonicum (L.f.) Lk.; pannóniai aszat.Pont–Pann, H. Napsütötte meszes bokrosközötti gyepekben, szórványosan: C, Gy, Gyv,Be, J, Sz, Zs.C. rivulare (Jacq.) Link.; csermely aszat;captalan. Kz–Eu, Balk, H.: D, Gym.C. vulgare (Savi) Ten. ! = C. lanceolatum (L.)Scop.; lándzsás aszat; scai. Eua, TH. Utak,patakok mentén, leromlott legelőkön, irtásokbangyakori, néhol tömeges: B, Cţ. Magyarnádas(f. terat.), Pányiki-szoros (var. nemorale219
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222: ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224: A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226: ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228: A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230: kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232: A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234: (csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236: Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238: jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240: víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242: A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244: virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246: A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248: A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250: acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252: AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254: kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256: hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258: Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260: tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262: ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264: szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266: B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268: C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270: ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271: pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 275 and 276: COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278: a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280: - A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282: DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284: DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286: E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288: *E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290: eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292: G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294: GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296: H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298: HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324:
A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326:
PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328:
POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330:
elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332:
P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334:
RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336:
van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338:
gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340:
illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342:
hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344:
Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346:
SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348:
Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350:
THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352:
(*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354:
ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356:
ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358:
tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360:
tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362:
(Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364:
2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366:
erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368:
cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370:
dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372:
fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374:
gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376:
juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378:
kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380:
leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382:
moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384:
pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386:
ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388:
százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390:
töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392:
vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,