péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, Cţ, D, Dr, Mi,N). – A pipások régen dugva termesztettékerdőben, kiskertben: Be, Bh, Bt, D, Mb, Ml,Tl). Nr. A levél ruha közé téve molyirtó szer. –Főzetével irtják a tetűt (veszélyes, mert ahatóanyag a bőrön keresztül is felszívódik). –Rühesség esetén a levél főzetével kenik bemagukat (ez is veszélyes gyógymód). – A juhokrühességét is ezzel gyógyítják: káposztalébeáztatták vagy főzték a dohányt, avvalmosták naponta kétszer a rühes juhokat. Vö.Ifj. Kós 1947; Kóczián et al. 1977. – A dohánytermesztésnéprajzára l. Takács. 1964.● + N. tabacum L. ! közönséges dohány;tutun. D–Am (Argentina, Bolívia), Th. Nemtermesztik, de cigarettaként általánosan használják,és ismerik. Egykor titokban termeszthettékis, de inkább az előző fajt.NIGELLA L. (Ranunculaceae)N. arvensis L. ! mezei kandilla; negruşcă.Eu–Med, Th. Szántóföldeken, tarlókon szórványos:Gym, Gyv, Nk, St. Nt. bòrzoskatica(Mó).*N. damascena L. ! borzaskata; chica voinicului.Med, Th. Kiskerti dísznövény, szórványos:Mó, Nk, J ! Nt. bòrzoskati (Kk) | bòrzoskatica(Mó) | csilagvirág (T) | Kativirág (J) |szarkaláb (Szu). Elterjedésére nézve l. Szabó =Péntek 1980 – 4. térvázlatát.NONNEA Medik. (Boraginaceae)N. pulla (L.) Lam. ! apácavirág; ochiul lupului.Pont–Med, TH. Leromlott, száraz gyepekben,szórványos: J, Kf – Ríszeg (CLA.Nyárády A. 1967).OOCIMUM L. (Lamiaceae)*O. basilicum L. ! bazsalikom; busuioc. Trópusi(Ázsia, Afrika, Európában adventív,cserepes vagy kiskerti), Th. Termesztik a fodroslevelű, rózsaszínű virágú alakját (f. crispum– E – gyártelep) és a hólyagos levelű fehérvirágút is (f. bullatum – Nk, de máshol is).Nt. bazsalikom (P, Zs) | borzsalék (It, Mé, Ml,Mó, T, V), bòrzsalík (Gyv, Kk, Nd, Nk) |buszujok (B, Kb, Nk), buszijok (E, Jt, Mf, Szu),buszijók (Sz), biszijok (Kp, Np), biszijók (Mb,Ny), biszijóuk (Bh, J, K), boszijok (Kszt–Zt,Mv, Va, Zs), boszjok (Gym) || Ro. busuóc(B, Bi, C, Cţ, D, Dr, Gym, St, Sz, Ş), bosoóc(N, P, Sd), bosoóc (A, Mi). Nr. Hordó kimosásárahasználták, a bort is ízésítették vele (Kk, Szu).– A r-ok kultikus szertartásoknál használják:keresztelésre, vízszentelésre (vö. Butură 1979).Elterjedésére nézve l. Szabó–Péntek 1980 –1. térvázlatát.ODONTITES Ludw. (Scrophulariaceae) incl.OrthanthaO. lutea (L.) Calirv. = Euphrasia lutea L.= Orthantha lutea (L.) Kern. ex Wetts.; sárgafogfű; dinţură galbenă. Eu–Med, Th. Szikármészpadokon, száraz gyepekben szórványos( Mv). Félparazita.O. vulgaris Moench ! = O. verna (Bell.) Dum.ssp. serotina Corb. = O. serotina (Lam.) Rchb.= Euphrasia odontites L. = E. serotina L.;piros fogfű; iarba dintelui. Eua, Th. Félszárazgyepekben gyakori: It, Kb, Mv, T és másholis, néhol tömeges.OENANTHE L. (Apiaceae)O. aquatica (L.) Poir. ! vízi mételykóró;mărăraş. Eua–Med, HH. Árkokban, mocsarashelyeken (Bh – az országút mentén:Czucza ap. Csűrös).O. banatica Heuff.; bánáti mételykóró. Kz–Eu–Med, HH. Állóvizekben: Kb (Fl. VI,529), Ct, Körös völgye (Csűrös).Oenothera L. (Onagraceae)O. biennis L. ! parlagi ligetszépe; luminiţă.É-Am, TH. Utak (Gy, Szászlóna) és vasúttöltések (Kb, Mé, Magyarnádas) mentén szórványos.OLEA L. (Oleaceae)● O. europaea L. ! olajfa (olajbogyó); măslin(e).Ny-Ázsiai–Med, Ms–Mg. Gyümölcséta kereskedelemből vásárolják. Nt. maszlina ||Ro. măslíne.OXOBRYCHIS Adans (Fabaceae)O. arenaria DC. ! = O. viciifolia agg.; homokibaltacim. Med, H. Napos szikár lejtőkön,mészpadokon szórványos, néhol tömeges:Ct, It, Mv. Nt. mezeiborostyán ? (Szászlóna:Györffy 1935).(*)O. viciifolia Scop.! takarmánybaltacim;sparcetă. Med, H. Másodlagosan, termesztésbenfokozatosan terjed. Száraz gyepekben közönséges,fáciesképző: E, Gym, Gyv, J, Kb,Kk, Mó, Nk, P, Sz, V, Zs. Nt. bàltacin (Bh,Gym, Gyv, J, Jt, K, Mb, Mk, Mó, Sz, Tl, Va),bartacin (Gy, It, Kf, Kp, Kszt–Zt, Mé, Mf,Mv, Nd, Nk, Ny, Szu, T, V, Zs), bàrtacsin(Kk), bortocin (B) | borcsák (Zs) || Ro. bortoţín(Gym), bortoţínă (B), bortocín (C), bortocínă(Be, D, Kk, Mi, Sd, St) | bortocínă d'egrăd'ină (Kk) | bortocínă sălbăt'ecă (P) | fetíţe(Bi). – Szu-on helynévadó elem. Vö. Péntek –Szabó 1980. 156.259