péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

10. táblázatA búzanemzetség felosztása a kromoszómák száma és eredete alapján. Mándy 1971nyomán.Tagozat és ploidiaszint(kromoszómaszám)GenomTermesztett fajoka szem toklászba zárta szem csupasz„Alakorok” 2n = 14n=7 (diploid)AAT. monococcum (alakorvagy egyszemű búza)―„Tönkék” 2n = 28(tetraploid)AABBT. diococcon(tönke v. kétszeműbúza)T. durum(kemény búza)T. polonicum(lengyel búza)„Tönkölyök” 2n = 42(hexaploid)AABBDDT. spelta(tönköly)T. aestivum(közönséges búza)T. sphaerococcum(kerekszemű búza)fokozatos eltűnését az alföldi területekről, ahol ezt a viszonylag gyengéntermő ősi gabonát a jobb termőképességű, evolúciósbiológiai szempontbólfejlettebb közönséges búzák szorították ki.Az alakor romániai termesztésére vonatkozó adatokat Al. Borza öszszegezte1945-ben román és francia nyelven is közzétett „botanikai ésművelődéstörténeti” tanulmányában (Borza 1945). Gunda Béla 1966-banújabb adatok egész sorával bővítette, módosította a Borzától megrajzoltképet (Gunda 1966. 306―9, 328―9). Felhívta a figyelmet többek közöttarra, hogy Erdély délkeleti csücskéből is vannak történeti adatainkaz alakor termesztésére, meggyőzően bizonyította, hogy ezzel az archaikusbúzafajjal együtt ősi kenyérsütési eszközök és eljárások is megőrződtek,új adatokkal világította meg az alakor századunkbeli háttérbeszorulását, és Bárczi Géza nyomán jelezte azt is, hogy a növényt jelölőszó eredete korántsem tisztázott sem a román, sem a magyar nyelvben.Véleményünk szerint mind a román, mind a magyar terminus ugyanabbóla közös, de ismeretlen forrásból származik, de az sem egészen kizárt,hogy a román szónak a magyar nyelv volt a közvetítője (vö. Péntek―Szabó1981. 264).Az alakorral foglalkozó korábbi tanulmányok is jelezték az alakorszó XV. századi megjelenését az OklSz. alapján. A SzT ezt az adatot1450 körüli időre teszi ‘alakorszem’ jelentésben, és ugyanebből az időből,1453-ból idéz egy személynévi adatot. Az előbbi a Torda megyeiAranyosegres és Indal területéhez köthető, az utóbbi Szásznádashoz.A XV. századból további adatokat idéz a szótár: 1522-ből Besztercéről,1585-ből és 1587-ből Kolozsvárról, szintén 1587-ből a Beszterce-Naszódmegyei Galacról. A XVII. századbeli adatok tovább tágítják annak a területneka határait, ahol biztosan számolhatunk alakortermesztéssel (vö.Szabó T. 1962, 24. ábra).A történeti anyagban nemcsak a szóra vonatkozó adatok viszonylagosbősége, jelentésgazdagsága, korai megjelenése utal a növény fon-117