péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

(B, Kp, Sz, Va), tengeri (P, It, Np), tengeri(Zs) | törökbúza (Bt, Kk, Mé, Ml, Szu, T, Tl,V), töröbúza (Kb, Mf, Mó) || Ro. cucurúz (A,Be, Bi, Cţ, Dr, Mi, Nş, P, St) | măla (A,Mi, Cţ, Fi, D). – A begyűjtött próbák, illetveaz adatközlők leírásai alapján a tájfajták akövetkező convarietasokba sorolhatók: – Convar.saccharata (Körn.) Grebensc.; csemegekukorica; porumb zaharat. Nt. horpaszszemü(Va). – Convar. indurata (Sturt.) Harsberg= convar. vulgaris Körn.; keményszemű kukorica.Nt. csinkántin (B, Bh, Bt, F, It, Kp,Mk, T), csinkánti (Mó, Ny, Szu); kerekszemü(Kk, Va), kerekszëmü (Mb); ? muroktengri(It); muroktörökbúza (Mé); nyóc'soros (Ny,Szu, Va); piros törökbúza (Mé); száznapos(T, V) || Ro. cucurúz róşu (A). – Convar.microsperma: provar. oryzoides Körn; rizsszeműkukorica. Nt. búzakukurica (Kf); fehér-(B, P, Mé, Ml, Va), fejér– (Kk), fehír– (It,Kf, Ny); hegyes (Kk), hëgyës (Mk, Ny); kakastengeri(Va); rizskása– törökbúza (Ml); szúróstengri (F, It); szúròs törökbúza (Mé) || Ro.cucurúz alb (Dr, Nş), cucurúz alghi (A); cucurúzclonţáni (Dr); cucurúz d'e cocóş (A, Nş, P);– provar. gracillima Körn.; gyöngyszeműkukorica. – Convar. dentiformis Körn.; lófogúkukorica. Nt. júfogu (Kk); lófogu (Bh,Ml, Mó, Va), lúfogu (B, It, Kf, Kk, Mb, Mk,T, V); lószmü (P); tizenkétsoros (Va) || Ro.d'int'e d'e cal (St); d'ínt'ele cálulu (Be); dínţilecálulu (Bi, Dr). Egyéb: cucuruz or zeńiţi(Bi); dobroşán (A); oarzăn (Nş), orzălúţ (St).Köztermesztésben többnyire az ebből az alakkörbőlkifejlesztett hibridek vannak, a szövetkezetiés állami gazdaságokban (HD 101 –Fundulea, HS 1054 – Turda; Hd 122 –Turda). – Convar. aorista: indurata + dentiformis,korán érő hibridfajták (HD 95 – Suceava;HD 96 – Fundulea; HD 115 – Turda).Nr. A tejes kukoricát sütik, főzik. – Akukoricahántóról l. Jankó 1891. 185. – Apanusából az 50–es években lábtörlőt, szatyortkötöttek. – Ugyanezt betették a mosni valóruha közé, avval együtt dörzsölték, jobbanmegtisztult a ruha (Kk). – A kórét fák kötözéséreis használják, egyébként takarmánykéntfeletették. – A kukoricaszemeket megfőzikcukros vízben, úgy eszik. Vízkeresztkorígy ették cukorral a főtt fehér kukoricát. Afehér kukorica kásájából készítették a töltöttkáposztát. Búzaliszthez is keverték; a kásátönmagában is megfőzték, fogyasztották. – Anépi gyógyászatban: kukoricaszemből főzötttea cukorral vagy mézzel köhögéscsillapító,köptető; a kukoricahaj (Maydis stigma) megszárítva,megfőzve teának magas vérnyomásesetén használatos; ugyanez húgyhajtó, vizeletfertőtlenítő,vesetisztító is. – Hűléses, náthásbeteggel szemes kukorica főtt levét itatják;kukoricacsutka-teát is fogyasztanak, cukornélkül. A náthás beteget néha máléliszttelfüstölik. – A pattogatott kakast gyomorsavközömbösítésére használják. – Sótalan melegpuliszkával kötötték be a megdagadt fogat. –A fájós fülre is meleg puliszkát tettek. –Kukoricalisztet megszitáltak, megpergeltek, hintőporkénthasználták. – Piros kukoricát megpergeltek,megőrölték, azzal hintették be aszeplős vagy pattanásos helyeket. – Pergeltmáléliszttel hintették be a sebet. – Mérgezéshezkukoricalisztet kevertek zászpával. –Panusát adnak a szarvasmarhának szájfájásellen (T); kérődzés megállásakor (Kszt–Zt,Mk, Nk). – Ha megreked az állat, Peucedanumotfőznek meg piros kukoricával, avaszsírral, ezt öntik a beteg állatba (J, Mé). –Ha a marhának kilyukadt a nyelve, málélisztetkevertek szímmízzel, azzal gyógyították(Nk). – Kíkköves (= rézgálicos) máléliszt szájéskörömfájásra állatnak. Vö. Kovács 1976;Kóczián et al. 1977. – A gyerekek kocsánymuzsikát,málépuskát készítenek. Vö. Faragó1946. 63. – Hímzések díszítőmotívumaként isfeltűnik. Vö. Péntek 1979. – Helynévadóelem Nk határában. Vö. Péntek–Szabó 1980.159. Monográfia: Balassa 1960.ZEBRINA Schinzl. (Commelinaceae)*Z. pendula Schinzl. ! = Tradescantia zebrinahort., Commelina zebrina hort.; ámpolnavirág;atîrnătoare. Kz–Am, H. Cserepes dísznövény.Nt. futó (Gym, Gyv, Kb, Kk, Kszt–Zt, Mf,Nd, Szu), futó (E, J, Kf, Mv, Sz) | kofa (Kp) |plëtyka (It, Jt, K, Kf, Ny) | tàrkapletyka(T) || Ro. păru fét'i (Bi, Cţ, D, Gym) | telegráf(C). Nr. Azt tartják, nem hoz szerencsét.Kezd kipusztulni (Gym).ZERNA l. BromusZINNIA L. (Asteraceae)*Z. elegans Jacq. ! pompás rézvirág; cîrciumăreasă.Kz–Am (Mexikó), Th. Termesztettdísznövény, gyakori. Nt. cínia (Mó, Szu) |dámakonty (Mé) | koronarózsa (Sz) | koronavirág(Kb, Mf, Szu) | legényrózsa (T), leginrózsa(Mk) | mënyecskerózsa (Mk, Ny) | mënyeskevirág(K) | Pistakalap (F, Kp, Va, Zs) |szípleginy (Gyv, Kk) | törökkonty (V) | törökkorona(E, J) | zsidóvirág (K) || Ro. burícubábé (St, Sîncrai–Almaşului) | crîşmăreása(Be) | domńişoáre (Mi, Topa) | sépleghin (Kk).Nr. A sárga virágot nem nagyon szeretik(Gyv). – Ny-n a mezőre is kitették a palántot.– Bh-on, Va-on a temetőben van. –Mk-re Bh-ról hozták. – Elterjedésére nézvel. Szabó–Péntek 1980 – 3. térvázlat.ZYGOCACTUS Schum. (Cactaceae)*Z. truncatus Schum ! = Epiphyllum truncatumHaw.; karácsonyi kaktusz. D-Am, Ep(H). Termesztett, cserepes dísznövény, gyakori306