péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

szőrös nyír; mesteacăn pufos. Eu, Ms. Tőzeglápokbanszórványos: Cţ (Dîmbul Negru,Tăul Runcului), Mv (Rîtul Popii), Fi – Fl.I, 209; f. eupubescens C.K. Schneid – uo.Nt. nyírfa | májusfa (Gyv, K, Nk) || Ro.mest'eácăn. A nevek általában a gyakoribbB. pendulara vonatkoznak, de a két igen hasonlófajt nem különbözteti meg a népi terminológia.Nr. A nyírfát sok mindenre használják:az ágát seprűnek, ez a nyirákseprű (KisésNagykapuson hárskéreggel kötik össze), akérgét kászónak, sótartónak; nyáron az ágaivaltakarják be az ágyásokat, hogy ne kaparjaki a tyúk a magvakat (Ny). – Kérgéből agyerekek nyírfasípot készítenek. Vö. Faragó1946. 59, 61. – Fája jó szekérrúdnak, járomnak,szekérlajtorjának, oldalrúdnak, lapátnyélnek,villának, ostornyélnek lovak hajtásához;építkezéshez (tudják, hogy nyírfát is jobbősszel vágni, mint tavasszal, amikor mezgés).– A magyarok kevésbé, a román lakosságjól ismeri a viricset (nyírfalé; r. mîzgă, mustăreáţă):csatornát vágtak, csövet tettek afába tavasszal, felfogták a kicsepegő levet(„puneau trocă în mesteacăn, sugeau cu paiulmustăreaţa” – A). Be–n nyírfakéregből csináltaktölcsért, azzal fogták fel üvegben aviricset. A viricsgyűjtést és -fogyasztást némelypontokon a gyerekeknek tulajdonítják(V). – A viricsről azt tartják, hogy „felfrissíti”a tüdőt. Reuma ellen a leveléből fürdőtkészítenek, vagy a megfőzött levelet helyezika reumás testrészre (vö. Kóczián et al. 1977).A berkifűvel és szalmával megfőzött nyírfalevéllevével a szarvasmarha lábdaganatátgyógyítják (Nk). – A levelével sárgára festenek(D). – Május elsején májusfát állítanaka lányos ház kapujára (újabban, a nyírfa megritkulásávala legtöbb helyen a bükk és a gyertyána májusfa); ugyancsak nyírfával díszítika lakodalmas házat, konfirmáláskor a templomot.A templomdíszítéshez használt ryírfát(ződágat) a konfirmáló legények vágják éshozzák be a faluba. Ahogy a ződágas szekérrelvégighaladnak az utcán, tele vedrekkel várják,hogy megöntözhessék őket. A templom díszítését(a bejárat, valamint a karzatok, padokdíszítését) szintén ők végzik. – Hogy a tehénsok tejet adjon, a pünkösd előtti estén nyírfavesszejével szokás az állatot veregetnii. Vö.Wlislockiné 1893. 366. – A Nyír, Nyíres,Nyírfás önálló helynévként és összetételekbenis gyakori, csak összetett nevekben fordul előa Nyírfák-, Nyíri-. Összesen 117 ilyen jellegűhelynév van a területen, ez a hajdani tömegesebbelőfordulást jelzi, de már a XVIII.és a XIX. századból is több utalást találunkaz állományek irtására (vö. Péntek–Szabó1980. 140).BIBENS L. (Asteraceae)B. cernua L. ! bókoló farkasfog; iarbă roşie.Cp, Th. Szórványosan előforduló gyom (D, Fi,Gy, Kf, Mk, P); a nevek ugyanazok, mint akövetkező fajnál, mely jóval gyakoribb.B. tripanita L. ! szabás farkasfog; dentiţă.Eua (Kczm), Th. Közönséges gyom. Nt. fàrkasfog(Asz, Fsz, Km, It, Mó, Nd) | Katibolha(Gy) | kismalac (V) | szamárnadáj (Nk) ||Ro. cîńept'áua (Dr) | cornúţă (Mi) | cornuţă(St). A terminológia elsősorban a ruhába akadótermésekre vonatkozik, és csak másodlagosanmagára az egyébként kevéssé ismert növényre.Nr. Talán ez anévadója a farkasfog nevű hímzésmotívumnak(vö. Péntek 1979).BIFORA Hoffm. (Apiaceae)B. radians M.B. ! poloskagyom, poloskaszagúpakilincs; iarba puturoasă. Med–Pont,Th. Vetésekben közönséges gyom. Nt. büdösbúrján(B, J, Szu, T, V), bödösbúrjany (Gym,Gyv, Kszt–Zt, Mk, Mv, Nd, Nk, Tl) | büdösfű(It, K, Kf, Mb, Mó, Sz, Zs) | büdösvirág(Bh, It, Kd, Kk) || Ro. buruána cúrului(B, Mi, St) | buruană puturoásă (Bi, Dr, Gym,Kk) | puturcáncă (Be, P) | puturoásă (Gyv).Nr. Zivatarkor ennek szagából jégesőre következtetnek.BIOTA Endl. (Cupressaceae)*B. orientalis Endl. = Thuja orientalis L. !keleti tuja; arborele vieţii. K–Ázsia (Kína,Kórea), Ms. Díszfa. Nt. cédrusfa (Kp) | csënyëte(Kszt–Zt) | csëtënyefa (Kp) | díszfenyő(T) | éltfa (Mé) | Istenfa (Kvár: Györffy1935) | mirtuszfenyő (Szu) | örökződfa (Nd) |rutafa (Gy, Szu, Szászfenes, Bonchida: Györffy1935) téliződ (Kp) | tuja (Kf, Ml, V) | tujafa(K, Tl), tújafa (Szu) || Ro. brad (B). – Megkülönböztetnekgúla és bokor alakú tuját,valamint nyílót és nem nyílót. Nr. Kicsi seprűnekhasználják az ágát (B). – A fiatal halottcsokrára kötik (Kszt–Zt).BISTORTA major l. Polygonum bistortaBLYSMUS Panz. (Cyperaceae)B. compressus (L.) Panz.; kalászkáka. Eua,H. Nedves gyepekben, homokos hordalékonszórványosan fordul elő (Ct – Fl. XI, 664).BOIBOSCHOENUS Palla (Cyperaceae)B. maritimus (L.) Palla ! zsióka. Kozn,HH–G. Árkokban szórványosan (E, Mi).BOTHRIOCHLOA O. Ktze. (Poaceae)B. ischaemum (L.) Keng. ! = Andropogonischaemum L. fenyér, bărboasa. Eua–Med,H. Napos, szikár domboldalakon gyakori,helyenként tömeges. Társulásképző.BRACHYPODIUM P.B. (Poaceae)B. pinnatum (L.) P.B. ! tollas szálkaperje;obsigă. Eua–Med, H. Napos, meszes-márgásdomboldalakon (Kf . Csinkó és Csipkés-oldal,209