péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögrakója (Ny) |ászpa (Mf, V), zászpa (Bh, Gy, J, Mé, T, Tl) ||Ro. strigoáe (Bi, Bl, C, Cţ, Dr, Pi, P, St), strîgoáe(Gym, Gyv). Nr. Tudják, hogy mérgező.Megfigyelték, hogy habzik az állat szája, havéletlenül megeszi (T). Emlékeznek rá, hogy ajuh megdöglött tőle (Ny). – Úgy tapasztalták,hogy a hagymája levét kicsepegtetve átalakítnövényeket, színváltozatokat hoz létre (Szu).– Mérgezésre állatnak kukoricaliszttel vagykorpával keverték össze a zászpa magját;van, aki a padláson tartja; megfőzik a gyökerétés a szárát méregnek: tyúknak, galambnak;bosszúból mérgezik vele a szomszédasszonytyúkját, csirkéjét. Azt mondják: ,,a csirkeseggt fordit tülle a világnak” (Gyv). – Patkánytördögrakojás máléliszttel mérgeztek (Mv). –Fürdőt csinálnak a herbájából, a párájába teszika reumás lábat (Középlak). – Abortív szerkéntis használják a gyökeret (Dr). – Rühességre:a gyökeréből főzetet készítenek, abbanfürösztik meg a beteget. Fürdés után jól ledörzsölikposztóronggyal, majd rühzsírral lekenik;vagy: fürdőt készítenek, a fürdővízbekilencféle dolgot tesznek, így főzik meg, ezzelkenik be a beteg testét: büdöskővirág (kénkristály),kékpor, kátrányszappan, kénpor, korom,háj, higany, kátrány, zászpa. – Tetvességellen: a gyökér főzetével kenik az emberfejét. – Gyökerét megfőzték, azzal mosták arühes állatot. – Gyökérzetét a hajtással együttmegfőzik, tetvesség ellen használják állatokra.Vö. Kovács 1976; Kóczián et al. 1977.VERBASCUM L. (Scrophulariaceae)V. blattaria L.; molyűző ökörfarkkóró; coadavacii. Eua–Med, TH–Th. Füves, ruderalizálthelyeken, erdőszéleken gyakori; gyomként herébenis (Bh: Czucza ap. Csűrös). Nt. sárgavirág(Gym). Nr. A virágját főzik teának; cukorral,mézzel ízesítik. Köptető hatású (Gym).V. chaixii Vill. var. austriacum (Schott)Franch. = V. austriacum Schott; osztrák ökörfarkkóró;coada vacii. Eua, H. Száraz gyepekben,bokros domboldalakon: Gyv.V. lanatum Schrad. var. hinkei (Friv.) Murb.;Hinke-féle ökörfarkkóró. Szubendemikus változat(Bulgáriában is!), H–TH. Sz és Bhközött (Fl. VII, 434), Cţ.V. lychnitis L.; csilláros ökörfarkkóró; lumînărică.Eua, Th. Erdőszéleken: Gyv–J var.kanitzianum (Simk. et Walz.) Murb. ! ritka.V. phlomoides E. ! = V. rugulosum Willd.;szöszös ökörfarkkóró; coada vacii. Eu (Kz–Eu – Med), TH. Hordaléktalajon, utak menténa Kalota völgyében (Ct). Nt. ökörfarkkóró (Bh,Ny) | ökörfarok (Sz) | pakulárdohány (Mé) |tëjavirág (Gym) || Ro. coáda mńelulu (C, Kk) |coáda vácii (Mi, P, Topa) | flóri gálbene (Fi).V. phoeniceum L.; lila ökörfarkkóró; coadamielului. Pont–Kont (Eua), TH–H. Szárazabbgyepekben, szórványos: Gy, J, Zs.V. thapsus L.; molyhos ökörfarkkóró; corovatic.Eua, TH. Hordaléktalajon, ruderális:Bh (ssp. thapsus – Fl. VII, 413). Nt. ökörfarok(Szászfenes: Györffy 1935).VERBENA L. (Verbenaceae)*V. x hybrida Voss. (Hort.) ! kerti vasfű;urzicuţă. Eu (kinemesítés helye), Th–H. Kiskertekbenszórványos. Nt. verbéna (J, Kp, Va),verbénija (E, It, Jt, K, Kb, Mé, Ml, Szu, T) ||Ro. cíllogvirag (Gyv).V. officinalis L. ! vasfű; sporici. Eua (Kozm),Th–H. Ruderális helyeken, árkok menténközönséges. Nt. vasfű (It). Nr. Az eltett uborkátkeményen tartja.VERONICA L. (Scrophulariaceae)V. anagallis-aquatica. L.; póléveronika. (CpMed), H. Vizek mentén közönséges.V. arvensis L.; ugarveronika. Eua, Th.Művelt területen, gyepekben szórványos: C,Gyv, Ş.V. austriaca L. ssp. dentata (F.W. Schmidt)Wazl.; fogaslevelű veronika; sburător. Eua–Med, H. Napos, füves helyeken gyakori.V. beccabunga L. ! forrás- (deréce-) veronika;bobornic. Eua, H. Vízparti hordalékon, forrásoshelyeken közönséges.V. chamaedrys L. ! ösztörűs veronika; stejărel.Eua, H. Füves, bokros területen közönséges.Nt. Ro. codda zmăulu, (St), coáda smăulu(Mi). Nr. Ördögűzésre használják, füstöltekvele szédülés, epilepszia ellen. – Úgy tartják,hogy az ördög elszakította lábával a szárát.Ezért ha a lány magánál tartja, nem érinthetiaz ördög. Úgy kellett gyűjteni húsvét és pünkösdközött, távol a falutól, ahová nem hallszikel a kakas hangja (Mi).V. x handelii Watzl. = V. austriaca x V.teucrium: Nádas völgye Kb felé (Fl. VII,565).V. hederifolia L.; bokoralji veronika; doritoare.Eua, Th. Szántóföldeken: Dr, Kszt;Bh – Sóház (Czucza ap. Csűrös). Nt. erdeinefelejts (Szu: Györffy 1935) | kék nefelejts(uo.) | pipehur (Szászlóna, Torda: i.m.).V. officinalis L. ! orvosi veronika; ventrilică.Cp, H. Erdőkben, irtásréteken közönséges.V. orchidea Cr. = Pseudolysimachion orchideum(Cr.) T. Wrab.; kosborképű veronika;şopîrlaiţă. Kz–Eu–Med, H. Száraz gyepekben.Típusos alakban nem gyűjtöttük, többnyirea V. spicata x V. orchidea köztes alakban(= V. decipiens Nyár.): D, Gyv, Nk, St,Kf – Csipkés oldal.V. persica Poir. ! = V. tournefortii C.C. Gmel.= V. byzantina (S.M.) Hand-Mazz.; perzsaveronika; ventrilică. Eua–Med, Th. Szántóföldeken,kiskertekben közönséges és tömegesgyom. Nt. pipehúr (T).V. polita Fries. = V. didima auct.; fényesveronika. Eua–Med, Th (TH). Szántókon, par-301