ERYSIMUM L. (Brassicaceae) incl. Cheiranthus*E. cheiri (L.) Cr. ! = Cheiranthus cheiri L.;sárga viola; micşunele ruginite. Eua-r Med,TH–H. Gyakori kerti dísznövény a világossárgától(luetea) a vörösestarka (variegatiflora)virágú fajtákon keresztül a feketés árnyalatúvirágokig (nigroviolacea). Nt. éjszakaji-vijola(T) | patkonca viola termése van(F, Gym, Ml, Nk) | sárga-csűsvijola (K) | sárgavijola(B, Gym, Gyv, It, Jt, Kf, Kk, Kszt–Zt, Mk, Ny, Kvár) | színesvijola (Gym, Gyv) |tejesvijola (F, Gym, Ml) | télivijola (Kb, Mf,Szu) | vijola (Gym, Mé, V) || Ro. şárgо̨violo(Gyv) | vióle (Gym) | viólă gálbenă (Sz). –Elterjedésére nézve l. Szabó–Péntek 1980. –2. térvázlat.E. odoratum Ehrh. s. str.! = E. pannonicumCr.; magyar repcsény. Kz–Eu–Balk–Med, Th–TH. Száraz, füves helyeken, bokrosokban(D, Mé, Kf, Zs – Fl. III, 169; Gym –Csűrös, de másutt is) gyakori.E. repandum Höjer in L.; vetési repcsény;bărbuşoare. Eua–Med, Th. Művelt területeken,ritka gyomnövény: Sz, Gorbó (Fl. III, 155).ERYTHRAEA Borkh. l. Centaurium L.ERYTHRONIUM L. (Liliaceae)E. dens-canis L.! kakasmandikó; cocoşei,măseaua ciutei. Eu (Med-Balk), G. Lomberdőkbenközönséges és gyakran tömeges koratavaszivirág. Nt. kakasmandikó (Bh, Mf, Tl,Szászfenes, Kvár), kokasmandikó (Nm; B,Gym, Kszt–Zt, Mb, Ny, Va), kokasmandikó(K, Sz, Zs), kokasmandrikó (Kk, Nk) | kokasbandikó(Kf, Mv) || Ro. cicibótă (B, Bi, C, Ct,Dr, Kk, N, P, Sd, St, Va) | ciobotáa (C). Nr.Virágvasárnapi kokasmandrikót főztek meg, azttöltötték az állatba, hogy meginduljon a vizelete(Nk). – Bh történeti helynévanyagábanelőfordul névadó elemként. Vö. Péntek–Szabó1980. 147.EUONYMUS L. (Celastraceae)E. europaea L.! csíkos kecskerágó; salbămoale, voniceriu. Eu, Ms. Bokrosokban, élősövényekbenközönséges. Nt. gyöngyfa (Szu) |kecskerágó (Bh, Tym, Mf, Tl, Va, Zs, Szászfenes),kecskerágó (J, K, Kf, Kszt–Zt, Mv,Ny) | kutyafa (B, Gy, Mó, Nd, Nk) || Ro.lémnu cîńelu (A, B, Cţ, P, St). Nr. Az ágábólseprűt készítenek, hársfahajjal kötik össze. –A hajával kenderfonalat sárgítanak (Nk). –A kérgéből korbácsot fonnak (Cţ). Termésébőlgyöngyöt fűznek a gyerekek. – It helynévanyagábanhelynévadó elem. Vö. Péntek–Szabó 1980. 147.*E. radicans Sieb. Ch-N, Japán. Ritka,termesztett: Bh.E. verrucosa Scop.! bibircses kecskerágó;salbă rîioasă. Eua–Med, Ms. Napsütötte bokrosokban,gyakori (Gyv, Kk; Kszt–Zt–Bogdana–Csűrös).Nt. kecskerágó (Kp, Mé, V),kecskerágó (Gy, Gyv, K, Mk) || Ro. cercéimîţii (Mi) | lemn cîńésc (C) | lémnu cîńelu (Dr,N). Nr. Terméséből gyöngyöt fűznek a gyerekek.– A népi terminológia nem különíti ela két fajt, de a közöttük lévő minőségi különbségekretöbbnyire felfigyelnek.EUPATORIUM L. (Asteraceae)E. cannablnum L.! sédkender, pakóca; cînepacodrului. Eua, H. Irtásterületeken gyakori(Gy – Fl. IV, 168, de másutt is!).EUPHORBIAKutyatej; laptele cîinelui, alior. Nt. cinedónija(K) | kutyaté (B, It, Kd, Kf, Kk, KsztZt, Mb, Mé, Mó, Mv, Nd, Nk, Sz, Tl, Va, Zs,Szászlóna), kutyatej (Bh, J, Mf, Szu) | puládrákuluj (Kp) || Ro. lápt'e cîńésc (Mi, Sd) |lápt'ele cîńelu (B, Be, Bi, D, P, St). – Az utóbbiévekben eltűnt a nátriumos műtrágyától. (St).Nr. Tejoltónak használták ? | (P). – Pirosítónakhasználták: az arc megduzzadt, kipirosodotttőle (Be, It). Megfertőzte a gyerekek nemi szervét(Be) – Levével kenték a sümölcsöt (Kk). –Egerek pusztítására használják: virágját szétmorzsolják,puliszkába teszik, és az elpusztítjaaz egeret (Kk).E. amygdaloides L. ! erdei kutyatej; alior.Pont–Eu, Ch. Erdőkben közönséges. Nt. kutyatej(Nk), kutyaté (T).E. angulata Jacq.; szegletes kutyatej; laptelecîinelui. Pont–Med, H–G. A területhatárán az erdőkben bőven van (Szászfenes).E. cyparissias L.! farkaskutyatej; alior. Eua,H–G. Leromlott legelőkön, ruderális helyekenközönséges. Nt. kutyaté (Gyv, Kf, Nk, T, V),kutyatej (Sz), kutyatéj (Szászfenes: Györffy1935) || Ro. lápt'ele cîńelui (Dr). Nr. Szeplőellen használta az adatközlő: a vele való borogatástólaz arca eldagadt, később lehámlott(Gyv). – Szépítőszernek használják a nők,kenik vele az arcukat (Dr). – Eldagadt tőlea fiúcskák hímvesszője (Nk).E. epithymoides L. = E. polychroma Kerner,színeváltó kutyatej. DK–Eu (Pan–Balk), H.Napsütötte, meleg erdőkben, szórványosan:Sz, Gyv–M, It.E. esula L.; sárkutyatej. Eua, H. Napsütötteoldalakon; ritka: Bh – Bartha malma(Czucza).E. exigua L.; apró kutyatej. Med (Eu),Th. Meszes, márgás szántókon, váztalajokongyakori: Bh (Tekintő – Czucza), Gyv, Nk.E. falcata L.; sarlós kutyatej. Kz–Eu–Med,Th. Művelt területekén, utak mentén gyakori.E. helioscopia L.! napraforgó-kutyatej; laptelecîinelui. Eua–Med, Th. Házak környékén,szántókon közönséges. Nt. Ro. lápt'ele cîńelusălbát'ic (Bl).232
*E. marginata Pursh, jégvirág. E–Am, Th.Díszvirág, szórványosan árokparton is: Kb,Kp. Nt. angyàlvirág (Kp) | fátyòlvirág (Va) |jégvirág (T). – Va-ra Hídalmásról került.E. platyphyllos L. ! nagylevelű kutyatej;laptele cîinelui. Eu–Med, Th. Árkok mentén,kiskertekben, szántóföldön közönséges; ssp.platyphyllos: Mé, Ny.E. salicifolia Host.; fűzfalevelű kutyatej;alior. Pont–Med, H. Kapus mentén szórványosan:Nk (az ülepítők körül).E. seguieriana Neck. = E. gerardiana Jacq.;pusztai kutyatej; laptele cucului. Eua, H.Napsütötte domboldalakon, a területen ritka:F, Zs,E. villosa W. et K.; bozontos kutyatej. Eua,H. Nedves réteken, ritka: Mi (Fl. II, 310).E. virgata W. et K.! vesszős kutyatej,laptele cucului. Eua (Eu–Balk–Kis-Ázsia),H. Napos, száraz lejtőkön, szórványosan: Bh(Tekintő – Czucza), Gyv, Nk (Gyerőfi-szöktető).Euphorbia-hibridek: E. paradoxa (Schur)Podp. = E. esula x E. salicifolia: Gorbó –Fl. II, 360).EUPHRASIA L. (Scrophulariaceae)E. rostkoviana Hayne! orvosi szemvidító;silur. Eu, Th. Gyepekben gyakori félparazita(Ct, Cţ, Gyv, Fi, Kf, de másutt is).E. stricta Host. = E. ericetorum Jord. = E.tatarica sensu Wetst. p.p. és E. pumila Kern. =E. brevipila Burn.; közönséges szemvidító;silur. Eu, Th. Gyepekben, legelőkön közönségesés tömeges félparazita.EVONYMUS l. EuonymusFFAGOPYRUM Mill. (Polygonaceae) excl.Fallopia* + F. esculentum Moench. ! = F. sagittatumGilib. = F. vulgare Nees; közönséges pohánka;hrişcă. Ázsia, Európában adv., Th. A területenegykor termesztették. Nt. hajdina (T) || Ro. hólbură(St).* + F. tataricum (L.) Gaertn., tatár pohánka;hrişcă tătărească. Kz–Ázsia, Th. Mint az előbbi!A terület déli határa közeléből szántóföldigyomként jelenzék (Fl. I, 474).FAGUS L. (Fagaceae)F. sylvatica L. ! bükkfa; fag. Eu, Mg. Egykora terület fő erdőalkotó fája (vö. Péntek–Szabó1980. 138), ma inkább csak maradványerdők(B, Bh, J, Mb, Mó, Sz, Kf), ill. nagy erdők(Cţ, Kszt–Zt, Ny, P), vegyeserdők vannak.A D környéki fennsík völgyeiben bükkösmaradványcserjések. Társulásalkotó (Abieto-Fagetum, Dentario-Fagetum; Carpino-Fagetum).Nt. bükk(fa), (bikfa) || Ro. fag. Termése:bükkmakk | zsír (Gym) | bükfazsír (Gy) || Ro.jir. Nr. A bükkfaerdőket (általában) tűzifánaktarolták le. Építőanyagként ritkán használatos.– Különféle szerszámokat, szekéralkatrészeket,esztovátát, szuszékot készítettek belőle.Kf-n kazetták készítéséhez használták, vázákatis esztergáltak belőle. – A makkját szedtéka disznónak, makkoltattak is az erdőn, bárazt tartották róla, hogy az <strong>ember</strong>nek fejfájástokoz, és a disznót is elszédíti. Étolajat is készítettekbelőle: megpergelték, megőrölték,malomban kipréselték. Soványan eresztett:2–3 fa alól szedtek össze egy fél zsák makkot,ebből 1–2 l olaj lett. Étkezésre, palacsintasütéshezhasználták (Kk). – Tavasszal a levelétették a gyerekek (P). – A bükkfaszén hasmenésrehasználatos (Kszt–Zt, Mk). Vö. Kócziánet al. 1977. – A zöld bükkág májusfánakis használatos, némely falvakban templomdíszítésrekonfirmáláskor. – Ismert a bükkfavirics:tavasszal megcsapolták a fát, kifúrták,bürökkel kiszívták a nedvét. Levelérőlették a babót (Mikiola fagii okozta gubacs). –Rendkívül gyakori helynévadó elem. Az egyikfalunak is névadója: Magyarbikal (első előfordulása1249–ből: Terra Bekaly), r. Bicalat.Vö. Péntek–Szabó 1980. 138.FALCARIA Fabr. (Apiaceae)F. sioides (Wib.) Aschers. ! = F. vulgarisBernh. = F. rioini Host.; sarlófű; dornic.Eua, TH. Márgás napsütötte szántókon, mezsgyékbenszórványos: Kf.FALLOPIA Adans. (Polygonaceae)F. convolvulus (L.) A. Löve ! = Pclygonumconvolvulus (L.) H. Gross. = Bilderdykia convolvulus(L.) Dum. = Fagopyrum convolvulusL.; szulákpohánka; hrişcă urcătoare. Cp, Th.Művelt területeken közönséges, néha tömeges.Nt. győtén (T, Va), győtény (Mó), győtiny(Kf, Nd, Nk), győtin (Kk) || Ro. hirán (P) |úră (Be, P).F. dumetorum (L.) Holub – Bilderdykia dumetorum(L.) Dum.; sövénypohánka; hrişcădeasă. Eua–Cp, Th. Kb, Gy.FERULAGO Koch (Apiaceae)F. sylvatica (Bess.) Rchb.! mézgabürök;mărar păsăresc. (D–Eu) Pont–Med, H. Irtás-233
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236: Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238: jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240: víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242: A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244: virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246: A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248: A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250: acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252: AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254: kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256: hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258: Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260: tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262: ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264: szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266: B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268: C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270: ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272: pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274: coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276: COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278: a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280: - A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282: DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284: DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285: E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 289 and 290: eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292: G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294: GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296: H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298: HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338:
gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340:
illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342:
hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344:
Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346:
SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348:
Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350:
THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352:
(*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354:
ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356:
ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358:
tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360:
tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362:
(Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364:
2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366:
erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368:
cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370:
dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372:
fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374:
gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376:
juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378:
kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380:
leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382:
moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384:
pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386:
ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388:
százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390:
töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392:
vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,