péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

a terminológia is tükrözi ezt a hiedelmet). –It, V, Szu határában helynévadó elem. Vö.Péntek– Szabó 1980. 147.CORONILLA L. (Fabaceae)C. varia L. ! tarka koronafürt; coronişte.Eu–Med, H. Gyepekben, mezsgyékben, élősövényekben,bokros helyeken közönséges. Nt.dögvirág (Mé) ! fehérvirág (Bh: Györffy 1935) |futó unalomvirdg (Nk) | keserü (Gy) | lóminta? (Szászlóna: Györffy 1935) | macskaköröm(V) | számoslevelü-fű (Nk) | szarvaskerep (Bh) |unalomvirág (Gyv, Mé, Nk) || Ro. măzărícheSt ). Ismerik még, név nélkül Mb-on, Tl-n.Bh-on kicsi parcellákba vetették a 40–es évekelején. Nr. Gy-n azt tartják, hogy megfeketítia búzát, az ízét is rontja (innen a neve).– Mé-n sem szeretik. Azt mondják a gyerekek,hogy ,,ne szedd, mert dög leszel”.CORONOPUS Zinn. (Brassicaceae)C. squamatus (Frosk.) Asch. ! = C. procumbensGilib.; kúszó varjúláb; talpa stîncii.Eu–Med, Th–TH. Udvarokon, utak menténgyakori, de mivel nem feltűnő, általában elnézik:Dr, F, Gyv, It, Kd, Kf, Kp, Kk, Mb,Nd, Nk, Sp, Sz, V, Zs, de bizonyára másuttis. A szekérkeréken hordott sárral terjed. Egykorgyógynövény, talán termesztették is.CORYDALIS Vent. (Papaveraceae)C. capnoides (L.) Pers. (incl. C. alba (Mill.)Mansf.). Eua, H–G. Be–KK– Pányiki-szoros(Fl. III, 92).C. cava (L.) Sw. ! = C. bulbosa sensu Fl.Eur. et Koert.; odvas keltike; brebenel. EuKis-Ázsiáig), H–G. Erdőkben, nem ritka:ssp. cava: Be, Kk, Pányiki-szoros (Fl. III,91): ssp. marschalliana: Kb (CLA. Prodan,1921).C. solida (L.) Sw., ujjas keltike; brebenel.Eua (Pont–Med), H–G. Erdőkben, szórványosan:Kb – Hója (CLA. Butujás, 1908).CORYLUS L. (Betulaceae)C. avellana L. ! közönséges mogyoró; alun.Eua–Med, Ms. A területen közönséges erdeicserje (var. (ssp.) avellana). Termesztve is:convar. pontica (C. Koch) Winkler. Nt. fájimogyoró (Bh, Mb, Sz – a jelző a Solanumtuberosum jelentésű mogyoró miatt!) | mogyoró(fa)(B, Gym, It, Kf, Kp, Kszt-Zt, Mf,Mk, Ml, Mó, Mv, Nd, T, V, Va, Zs), mogyoró-(fa) (K, Kd, Ny), magyaró(fa) (Bt, Gy, Kb,Kk, Mé, Nd, Nk, Szu). Tájfajták: nyári mogyoró(Sz); téli mogyoró (Sz); olasz mogyoróSzu) || Ro. (alún) (Be, Bi, Cţ, N, St), [alúnă](A, B), [alúńe] (B, Kk, Mi) | (túfă) (A,Be, Bi, Cţ, D, Dr, P) | (túfă d'e alúne) (Gym).A mogyorófa barkája: rînsă (P), rînză d'ealúnă (Kk), rînză d'e túfă (Cţ). Nr. Gyümölcsétinkább csak a gyerekek szedik. Fáját felhasználjákgereblyenyélnek, paszulykarónak,nyársnak szalonnasütéshez, a körösfőiek sakkfigurákatesztergálnak belőle. – A száraz mogyorófátmegégetik, az olajat kicsepegtetik egyfejszére, hamuval, korommal összekeverik, ésezzel kenik az ótvaros bőrt (vö. Kóczián etal. 1977). – Meghasított mogyoróvesszőbe füvettesznek, úgy muzsikálnak a gyerekek. Vö.Faragó 1946. 59. – Mogyoróvesszőt, –fáthasználnak szenes víz vetéshez (ha van kéznél),ismert mint az átviteli mágia és termékenységvarázsláseszköze is (vö. Salamon Anikó:Korunk XL, 1. sz., 24). – Az egész területenelterjedt, gyakori helynévadó elem (142név), falunévként is előfordul (Mogyorókereke,a régiségben Monyorokerek). Vö. Péntek–Szabó 1980. 148.COSMOS Cav. (Asteraceae)*C. bipinnatus Cav. ! pillangóvirág; fluturaşi.Kz–Am (Mexikó), Th. Termesztett dísznövény,Fsz-en szórványos, Asz-en gyakori számosszínváltozatban, félvadon is: Va (f. oec. nana !).Nt. csillagvirág (Kb) | kaporvirág (Jt) | nagypillangóvirág (It) | pillangóvirág (E, Gym,Kb, Kp, Kszt–Zt, T, V, Zs), pillangóųvirág(K, Kf, Mk, Ny, Sz) | ? tekintetesúr (Gyv) ||Ro. fluturás (B, Mi, St) | păpúcu doámne (P).– P-ról eltűnt.COTONEASTER Med. (Rosaceae)C. integerrima Medik. ! szirti madárbirs;bîrcoace. Eua, Ms. Erdős, bokros helyeken,szórványosan: Gyv, Kk, Nk, Sz – Ríszeg.CRASSULA L. (Crassulaceae)?*C. argentea Thunb. = C. portulacea L.;japán gumifa (?). D-Afr, H. Kis fát utánzópozsgáslevelű cserepes dísznövény; szórványos(Bh, B). Nt. gumifa(?).CRATAEGUS L. (Rosaceae)C. monogyna Jacq. ! egymagvú galagonya;păducel. Eua–Med. Irtásterületeken, agroteraszokoldalában, élősövényekben tömeges; –(ssp. monogyna) var. intermedia Schur: Kb;var. monogyna f. dissecta Borkh.: Gy, Csigadombfelé. Nt. galagonya (Bh, Gy, Gym, It,K, Kb, Kd, Kf, Kk, Kp, Kszt–Zt, Mb, Mé,Mf, Ml, Mk, Mó, Nd, Nk, Ny, Sz, Szu, T, V,Va, Zs), galagony (Gyv), galagónya (Kb),gàlgonya (B) | galagonyafa (Mv) | egymagos galagonya(Kk, Mó, Nd) || Ro. cacabél (P) | căcădél(Be), căcăd'ele (Dr, Fi) | chichidé (Dr) |corńíţe (Gym) | galagóńe (Sz) | măciés (C, Mi,Sd) | păducél (Bi, BI, D, Dr, N) | st'ín (A) |st'in d'e cacabél (P). A termés neve: măla(Gyv) | măláu cáprii (A, D, Kk, St) | mălápe spin (Gyv). – A legtöbb helyen megkülönböztetnekkisebb és nagyobb magvút, ill.tudják, hogy van egy- és kétmagvú. – Ml-nvalaki almát oltott galagonyába. Megélt, de azalma nem tudott fejlődni. Nr. A gyerekek mindenüttismerik, eszik a gyümölcsét. – A fá-223