T. corymbosum (E) C.H. Schultz! = Chrysanthemumcorymbosum L. = Pyrethrum corymbosumSchrank; sátorozó aranyvirág; năpraznic.Ec–Med, H. Erdőszéleken, gyepekben,szórványos, néhol tömeges (pl. irtásterületeken:C!): Ct, Cţ, Gy, Gym, Gyv, It, Kf,Mó, Mv, P, Sz, Va; Kf, Kk-P, Sz (Fl. IX,441–5). Bit. bingyóvirág (V) | csokros margaretta(TI) | pártavirág (Mé) || Ro. tătăíşe(Be).*T. parthenium (L.) C.H. Schultz ! = Chrysanthemumparthenium (L.) Bernh.; őszi margitvirág;granat. Ec–Med, Th–H. Termesztettdísznövény, megtűrt, gyakran kivadul,falusi utak, árkok mentén nem ritka: D, Gyv,It, Kk, Mb, Mv, Nk, Ny. Nt. fehír boglár (Sz),fejír boglár (Kk, Nk) | kenyírmòrzsa (K, Zs),kënyírmòrzsa (Jt) [ kockavirág (Kp) | mòrzsavirág(Zs) | romnyica (Gym), romonyica (Szamosfalva:Györffy 1935. 161) | rucaláb (E) ||Ro. bumbghíţi álbi (St) | rómońiţá (B, Bi, Dr,Gym, N, P, Sz) | rómońiţă d'e grăd'ină (Dr).Nr. E-n temetésre szokták vinni.T. vuljjare L. = Chrysantkemum vulgare (L.)Bernh.; gilisztaűző varádics; vetrice. Eua,H. Vizek, kerítések mentén, élősövényekbennéhol tömeges, pl. Nk – az ülepítömedencéknél(var. vulgare).TARAXACUM Wigg. (Asteraceae)A népi növényismeret általában nem teszkülönbséget az egymáshoz hasonló Taraxacum-fajokközt, többnyire mindegyikre a közönségesés tömeges pongyola pitypang nevétalkalmazza.T. Hoppeanum Gris.; Hoppe-féle pitypang.Alp–Kárp–Balk, H. Ml: Fl. X, 122.T. laevigatum (Willd.) DC.; szarvas pitypang.Eua–Med, H. Napos domboldalakon.Ritka: Gy – Csigadomb; Sz – Ríszeg-tető (Fl.X, 125).T. officinale Weber in Wigg. ! pongyola pitypang;păpădie. Eua (Kozm), H. Közönséges,néhol tömeges gyomnövény. Nt. békavirág (Szu,Tl, Va, Torda), bíkavirág (Kf, Kk, Kszt–Zt,Mb, Nk) | bikavirág (Mf) | cikòrija (Gy; K-vár, Szászlóna: Györffy 1935) | cikornya (Szászfenes:Györffy 1935) | csikāra (B, Va) Va-ncsak a virág neve ! | gyermëkláncfű (Bh, Mk) |hóttok virága (Szamosfalva: Györffy 1935) |kotlóvirág (Bonchida: Györffy 1935) | láncfű(Gym, It, Jt, Mb, Mv, Nd, Szu, T) | láncoslapu(Mv) | láncvirág (Tl) | nyúlsaláta (Szászfenes:Györffy 1935) | pipefű (Mó) | pipevirág(Mf, Ny) | tejesbúrjány (Kk, Sz, Tl V),tejesbúrján (Szu) | tejesfű (K, Zs) | tyúksegge(Mk: Györffy 1935) | tyúkvirág (J) || Ro. cicoare(Mi) | lăptúg (Fi, Gym), lăptúgă, lăptúgi(A, Bi, Bl, D, Dr, N, P, St, Sz) | păpădíe(C, Kk). Nr. Virágját szedik, vázába is teszik.– Levelét disznónak szedik. – Zs-on bortfőznek a virágjából. – Gömbszerűen álló terméseitfújják a gyerekek; ebből mondják meghány óra van. – A csöves tőkocsányból köhögéscsillapító, köptető hatású teát főznek.– A herbából főzött teával háziállatok sebétmossák. Vö. Kóczián et al. 1977.T. palustre (Lyons) Symons; mocsári pitypang.Eua, H. Mocsaras helyen, ritka: Mv(Fl. X, 118); Mi, Sp (f. scorzonera (Hoppe)Hegetschow. – CLA. Nyárády A. 1963); Kf– a Körös forrása alatti réten (Csűrös); Bh(f. palustre, f. scorzonera – Csűrös mts. 1969).TELEKIA Baumg. (Asteraceae)T. speciosa (Schreb.) Baumg,: Telekivirág;lăptucul oii. DK–Alp–Kárp–Balk (de aKaukázusban is!), H. Nedves erdőszéleken,a területen ritka: Sz!, Gy.TETRAGONOLOBUS Scop. (Fabaceae)T. maritimus (E) Roth = Lotus siliquosusL.; bársonykerep; ghizdei mare. Eua–Med,H. Nedves réteken szórványos a Nádas mentén(E, It, Mé, T; Mó – Fl. V, 237). Nt.lócérna (Szászfenes: Györffy 1935).TEUCRIUM L. (Eamiaceae)T. chamaedrys L. ! sarlós gamandor; dumbeţ.Eua–Med, H. Száraz irtásgyepekben,tölgyesekben, bokrosokban közönséges. Nt. bolondszàrkavirág (V).T. montanum L. ! hegyi gamandor; sugărel.Eua, H. Sziklás, leromlott napos gyepekben,mészkövön, gyakori: Gyv, Gyv, Jt, Kf, Mó,Nk, Zs, de másutt is. Nt. kűközttermő (Gyv) |kűvirág (Nk).THALICTRUM L. (Ranunculaceae)Th. aquilegifolium L.; galamólevelű borkóró;rutişor. Eua, H. Erdőszéleken, szórványos:Kf–Sz (Ríszeg, Ordományos), Szászlóna (CLA).Th. lucidum L.; fényes borkóró; rutişor.Kz–Eu – Med, H. Patakok, vizek menténmagaskórós állományokban nem ritka (Gy).Th. minus L.; közönséges borkóró; rutişor.Eua, H. Száraz gyepekben közönséges: Gyv,Mv! Gy, N, Mé (var. minutifolium Borb.;var. flexuosum (Bernh.) Sch. et K. – Fl. II,683, 638); Kf – Csipkés-oldal (Csűrös).THEA L. (Theaceae)● Th. sinensis L. = Th. viridis E. = Camelliathea Link. = C. sinensis (L.) Kuntze (Mansfeld1959 ezt tekinti érvényes névnek!); tea;ceai. DK-Ázsia, Ms. Trópusi-szubtrópusi kultúrnövény;nálunk elsősorban orosz és kínaitea van kereskedelmi forgalomban. Ezek helyettinkább helyben termő növények főzetétfogyasztják. Nt. orosz tëja | tëja || Ro.ceai. Nr. Izzasztó hatása miatt hűlés ellenhasználják. – Hasmenés ellen is jónak tartják.Vö. Kóczián et al. 1977.294
THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridaceae)= Lastrea, incl. PhegopterisTh. phegopteris (L.) Slossen = T. polypodioidesFée. Cp, H. Gyalui-havasok (Fl. I, 116).Th. palustris Schott. = Dryopteris thelypterisL.) A. Gray; mocsári pajzsika; ferigă debaltă. Cp–Med, H. Gyalui-havasok (Fl. I,98).THEOBROMA L. (Sterculiaceae)● Th. cacao L. ! kakaó; cacao. D-Am (Amazonasfelső folyása), Ms. Kakaóport üzletbőlvásároltak. Nt. kakaó || Ro. cacáo.THESIUM L. (Santalaceae)Th. linophyllon L.; lenleveiű zsellérke. Kz–Eu – Kont, H. Száraz gyepekben közönséges.THLASPI L. (Brassicaceae)Th. alliaceum L.; hagymaszagú tarsóka.D–Eu, Th. Ritka gyom: Bh (Fl. III, 396).Th. arvense L. ! mezei tarsóka; punguliţă.Eua, Th. Közönséges szántóföldi gyom. Nt.vadkáposzfa (Kk).Th. kovatsii Heuf. ! Kovács-féle tarsóka;buruiana viermelui. Balk–Dac, H. Szárazabbgyepekben, sziklás, köves helyeken szórványos:Mó, Sz, T; Magyarnádas, Dl. StrajaMare (Fl. III, 403). Nt. kásavirág (Sz).Th. perfoliatum L.; galléros tarsóka; punguliţă.Eua–Med, Th. Ruderális gyomnövény,szórványos: E, It.THUJA L. (Cupressaceae)Th. occidentalis L. ! nyugati tuja; tuie.É-Am, Ms. Gyakori díszfa, jóformán mindenfaluban, temetőben van legalább egy-két példány.– A népi növényismeret nem vagy aligtesz különbséget az életfa és a tuja közt, ígya Biota orientalisnál szereplő nevek erre afajra is vonatkoznak !THYMELAEA Mill. (Thymelaeaceae)Th. passerina (L.) Coss. et Germ. ! = Lygiapasserina (L.) Fasano; cicó; limba vrăbiei.Eua, Th. Sovány talajú, napos termőhelyeken,vetésekben szórványos. Enyhén mérgező (F,Gy, Gyv, It, J, Kf, Kk, Nk).THYMUS L. (Lamiaceae)Nt. bojtvirág (Mé) | mezei csombor (Kajántó:Györffy 1935) | mezei majorána (Szászlóna:Györffy 1935) | vadcsombord (B, It, J, K,Kszt–Zt, Mó, Nd, Tl, V), vadcsombor (B,Gy, V) || Ro. cimbríşóru (Dr, Kk) | cimbrude cîmp (Ct, Gyv, St) | cimbru sălbatic (Dr,N) sopońél (Bl), soporńél (Fi) | sorpońél (P).Nr. Teának főzik (Tl). – Tokányba teszikízesítőnek (Bl). – Jó illata van, ezért fűszerkénthasználják (Fi). – A r. lányok Szentgyörgy-napkormosták vele a hajikat, hogynőjön (Gy). – Magas vérnyomás elleni teátfőznek belőle.Th. comosus Heuff.; díszes kakukkfű; soponel.End, Ch. Méssziklákon, gipszkibúvásokonszórványos: Gyv, N, Zs; E (var. transsilvanicus(Schur) Borb. – Nyárády A. 1961) .Th. dacicus Borb. = Th. pulegoides x Thpannonicus. Kárp–Balk, Ch. Köves helyekenszórványos: Kb (Fl. VIII, 323).Th. glabrescens Willd ! incl. Th. austriacusBernh. in Rehb. – Th. pannonicus agg.; kopaszodókakukkfű. K– és Kz–Eu, Ch. Legelőkön,réteken közönséges, néhol tömeges:Kb, Gorbó–Sárd, Ct, Bh (ssp. glabrescens).Th. pannonicus All. sec. Ronn = Th. marschallianusWilld. et auct. incl. Th. kostelekyanusOpiz et Th. serpyllum ssp. dif.; nagykakukkfű; cimbrişor. K- és Kz–Eu, Ch. Szárazgyepekben, napos lejtőkön gyakori: Gorbóés Sárd között (ssp. pannonicus = Th. pannonicusAll. sensu Fl. R.S.R. – Fl. VIII, 313).TILIA L. (Tiliaceae)T. cordata Mill. ! = T. parviflora Ehrh. exHoffm.; kislevelű hársfa; tei pucios. Eu (Kaukázusig).Ms–Mg. Gyakori., helyenként (pl.Sz–Kf, Ríszeg) társulásalkotó fa, másutt tölgyesek,gyertyános-tölgyesek kísérője. Díszfánakis ültetik házak mellé, temetőkbe. Gyv –P, Dl. Leşului (Nyárády A. mts. 1966),Kszt, Mt. Horaiţa (Cs. Káptalan 1971). Nt.hársfa || Ro. tej. A helynévanyagból kikövetkeztethetőena száldob elnevezés is ismertlehetett. Vö. Péntek–Szabó 1980. 141. –Be-en megkülönböztetnek nyárit (korán virágzót)és télit (későn virágzót). Bent a falvakbelterületén nincs, csak kint az erdőben:Kk-on, V-n (vegyes erdő), It-n a Magyaróstetőn,Mi-n Köblös felé van erdő, Zsuk felé.Nr. Hársfából készülnek a létra szárai, kaszanyélnekis használják. – Kérgéből köteletsodortak, dísznek kötötték a tehenek szarvára.– A kérgével kötözték a nyírfaseprűt, ecsetetis készítettek belőle. – Ágait zöldágnak: dísznekés teszik a lányos ház kapujára. – Virágját(Tiliae flos) magában vagy keverékekben(kukoricával és mézzel keverve) főzikteának: izzasztó, köhögés elleni. – A népmesébenszent fának tekintik. Vö. Kovács1943. II, 19.TITHONIA Desf. (Asteraceae)*T. rotundifolia (Mill.) Blake = T. speciosaHook. = Tagetes rotundifolia Mill. Kz–Am(Mexikó), Th. Díszvirág, a területen ritka. Nt.feléjcs? (Kk).TORILIS Adans. (Apiaceae)T. arvensis (Huds.) Lk.; parlagi tüskemag.Eua–Med, Th. Utak mentén, gabonaföldeken:Kk (ssp. arvensis – ssp. divavicata Thell. –Nyárády 1967). Nt. kódustetü (Bh) | zsidótetü(Bh).T. japonica (Houtt.) DC. = T. rubela (Mnch.= T. anthriscus (L.) Gmel.; bojtorjános tüske-295
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236:
Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238:
jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240:
víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242:
A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244:
virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246:
A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248:
A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250:
acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252:
AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254:
kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256:
hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258:
Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260:
tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262:
ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264:
szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266:
B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268:
C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270:
ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272:
pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274:
coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276:
COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278:
a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280:
- A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282:
DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284:
DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286:
E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288:
*E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290:
eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292:
G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294:
GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296:
H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298: HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338: gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340: illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342: hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344: Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346: SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347: Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 351 and 352: (*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354: ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356: ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358: tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360: tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362: (Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364: 2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366: erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368: cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370: dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372: fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374: gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376: juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378: kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380: leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382: moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384: pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386: ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388: százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390: töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392: vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394: ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396: crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398: lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,