péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Sokféle oka, magyarázata lehet annak is, hogy kik és miért szeretnekegy virágot, kik és miért nem kedvelnek egy másikat, miért terjedvagy miért szorul vissza egy dísznövényfaj. A buszujokot (Ocimumbasilicum), a káránzselt (Tagetes), a csokenást (Tropaeolum majus: B)inkább a románok termesztik. Erre utal egyébként az is, hogy a magyarokis inkább román nevükön ismerik ezeket a fajokat. Vannak másjellegű preferenciák is. Például a vallásos emberek a bibliai nevű virágokatkedvelik. Bábonyban csúf neve miatt nem kedvelik a tarka szépecskét(Coreopsis tinctoria ― az ottani román nyelvjárásban: ochiucurvii). Kellemetlennek, „halottbűzűnek“ tartják a ţifrust (Artemisiaannua), ezért irtják a ház körül. Mint a következőkben látni fogjuk, ahiedelmek, szokások is befolyásolják egy-egy növény sorsát.A tárgyalt növénycsoport általános díszítő funkcióján kívül nemhanyagolható el a közösség életében betöltött más szerepe sem. Vannakpéldául alkalmak, amikor különleges díszekre van szükség, amelyek meghatározottdísznövényből készülnek. Ilyen a menyasszonyi csokor, eztújabban városi hatásra több faluban a Zantedeschia aethiopicából kötik(neve is jelzi: menyasszonyvirág ― Ro. floarea miresei). Gyerőmonostorona románok fehér fagyöngyöt (Viscum album) kötnek az esküvőigyertyára. Több román faluban télizöld meténgből (Vinca minor) kötöttekkoszorút a vőlegény kalapjára (Be, Bi, Sd). Általános szokás, hogylakodalomkor zöldággal díszítik a ház kapuját, bejáratát. Akárcsak májusfakéntvagy konfirmáláskor a templomban, ilyenkor is főként nyírfaágathasználnak dísznek, ennek hiányában bükköt, gyertyánt, zelnicemeggyet(Prunus padus: Szu), hársfát (Tilia). A tortát az Asparagussprengeri szárával díszítik (Nagykapuson a neve is: tortadísz), Nyárszóna fukszia (Fuchsia hybrida) leveléből. Körösfőn a májvarózsát (Althaearosea) teszik dísznek az esküvői pánkós kosarakra. Konfirmáláskor virággaldíszítik a templomot, Nyárszón fehér kardvirággal, Körösfőn szászszorszíppel(Bellis perennis), Kispetriben zergeboglárral (Trollius europaeus),Ketesden henye boroszlánnal (Daphne cneorum). Magyarbikalontélizöld meténgből (Vinca minor) kötött koszorú van a templomban.Maguk ékítésére a kislányok koszorút fonnak többek között kékbúzavirágból (Centaurea cyanus), zergeboglárból, közönséges csarabból(Calluna vulgaris) vagy parlagi macskatalpból (Antennaria dioica).A hagyományos és leggyakoribb kalapdísz az árvalányhaj (Stipa),a rózsamuskátli (Pelargonium radula) és a májusi gyöngyvirág (Convallariamajalis). Alkalomszerűen, erdőjáráskor tűzték a kalapjukba a méhfüvet(Melittis melissophyllum: St). Havasi gyopárt is szereztek, a lánya legénynek ajándékozta (T).A dísznövények azonban nemcsak díszítenek, hanem esetenként táplálnak,gyógyítanak is. A rozsmarintból levest főztek, vagy levest ízesítettekvele, a zsájával (Salvia) Egeresen húst pácoltak, a majoránnávalmájast ízesítettek (Szu), a csombord pedig inkább fűszernövény, mintdísznövény. Még gyakoribb, mint a következő részben látni fogjuk, hogya dísznövény egyben gyógynövény is.Az elterjedés tekintetében a dísznövények esetében is meghatározótényező a faj igényessége a talajjal, de különösen az éghajlati viszonyokkalszemben. Ebből a szempontból jól megkülönböztethető a mele-140