péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

négri (N). – Újabban terjed, It-re pl. Bardócról,Háromszékről került; Ny-n úgy tartják,hogy kb. 50 éve madár ejtette el a magot,kihajtott, azóta terjed. Nr. A gyümölcsébőlkészült bort vitaminforrásnak tartják; fogyasztjákalacsony vérnyomás, vérszegénység esetén.– A levelét (Ribes nigri folium) főzik megteának magas vérnyomás esetén. Vö. Kócziánet al. 1977.*R. rubrum L. s. str. ! ribiszke; coacăz roşu.É–Eua, de termesztve Kozm, Ms. Nálunk atermesztett alak convar. (ssp.) hortense Hedl. =ssp. rubrum. Kiskertekben gyakori. – A Linnéfélefajt (R. rubrum L.) ma általában többfeléosztják. A nagy bogyójú (var. macrocorpumBailey) és a fehér bogyójú nyugat-európai formákatKeep in Simmonds 1976, Bailey (1949–1975) nyomán a R. sationum Syme = R. vulgareJancz non Lam. alakkörébe is sorolja.Nálunk a területen elsősorban a R. rubrum ssp.rubrum, de a változatosság felmérése továbbivizsgálatokat követel. A fajok nevezéktana –jórészt éppen a kritikai áttekintés hiányában –zavaros és ellentmondásos, (vö. Mansfeld 1959;Soó 1969). Nt. aprószöllő (Kk) | piros ribiszke(Ml) | piros ribizli (Bh, Mf, T) | pirosszőlő(Mé, Va), pirosszöllő (J) | ribiszke (Szu) | [ribizli](Bt, It, J, Kb, Mé, Mó) | szőlő (Mk),szöllő (Szu) | veresszőlő (B, Kb, Mf, Mó, Szászfenes,Va), veresszöllő (Kp, V), vrsszőlő (Bh,Bt, Zs), vërësszőlő (K, Kf, Mb, Ny), vërësszőllő(Kd, Sz) || Ro. struguráş (Be, Mi, St) | strugurél(Cţ), strugure (Bi, Dr). – R. rubrum f.leucocorpum hort.: Nt. fehér ribizli (Sz).R. uva-crispa L. emend. Lam. ! = R. grossulariaL. et R. reclinata L.; egres; agriş. Eua–Med, Ms. Vadon és termesztve. – Ssp. uvacrispa(var. és f. is !): vadon él, erdőkben szórványos(A, Ct, Gy, Kf, P). Nt. Ro. agréş (Bl) |goghiţár (D). (Kszt–Zt: Mt. Horaiţa – Cs.Káptalan 1971; Mt. Bogdana in Abieti-Fagetum– Csűrös). – *Convar. (ssp. et var.) sativumDC. et Lam. – termesztett formák, kiskertekbengyakori. Nt. egres (B, Bh, J, Kb,Kk, Mf, Ml, Mó, T, V, Va), egrs (Bt, F, It,Kp, Mé, Szu), egrës (K, Kd, Kf, Mb, Ny, Sz) legrsfa (Gyv), egrësfa (Mk). Tájfajták: pirosegres (It, Kb, Kk, Mf, Mó, Szu, V); sárga egres(Kk, Szu, Va); szőrös egres (Bh, F, Ny, Szu,Va) | szőrös egrës (K, Mó); üvegegrs (Ml) ||Ro. agréş (Dr, Mi, St), agríş (N) | goghiţă (Be,Bi). Nr. Levesnek, kompótnak használják. Azüvegegres fehér, nem fogja a penész, ezért bortkészítenek belőle.RICINUS L. (Euphorbiaceae)*R. communis L. ! csudafa; căpuşe, ricin.K-Afrika, India (trópusi) H. Dísznövény, szórványos:Nk (var. lividus (Jacq.) Müll.), E(var. rugosus Müll.). Nt. csodafa (Kk, Ml,Középlak) | istenfa (Kp) | ricinus (Kk, Mf) ||Ro. ruj pă bótă ? (P). Mf-en az iskolában volt. –Kk-ra Kvárról hozták, a legjobb helyre ültették.Várták, hogy milyet nyílik.ROBINIA L. (Fabaceae)*R. hispida L. ! piros akác; salcîm roşu.É–Am, Ms–Mg. Díszcserje, a területen ritka:J, Mó, Zs. Nt. piros ákác (Bh, Sz) | rózsaszínakác (Mf) | szines akác (Kb).R. pseudacacia L. ! fehér akác; salcîm. E–Am, Ms–Mg. Ültetve és elvadultan közönséges,néhol tömeges. – Var. vulgaris A. et G.:középtermetű vagy bokros, ágai egyenesek,tüskések. – Var. tortuosa DC.: ágai kígyózóak,vékonyak, ritka díszfa: It, Mb. Nt. akác(fa)(Bh, It, Kp, Kszt–Zt, Mk, Ml, Mv, Szu, Tl,V, Va, Zs) | ákác(fa) (Km; Gy, K, Kb, Kd,Kf, Mó, Nd, Ny, Sz, T) || Ro. acáţ (A, Bi, D,Dr, Gym, Kk, N, St), acăţ (Mi, N) | acăţári(Be, P) | [salcîm] (Bi). Nr. Felhasználják szerszámfának,szekérrészek (küllők), bútor készítéséhez.– Kérgét fák kötözésére használják.– A termés főzetét fehér ruhák mosásakorhasználják (Kk). – A gyerekek eszik a virágját.– A népi gyógyászatban az akácvirág teájátmagában vagy teakeverékekben használjákköhögésre, izzasztónak, hasfájásra, májbántalmakra.– A levele burgonyával, korpávalfőzve jó hasmenés ellen (P). – Tüdőbajellen szárított akácvirágot, bodzavirágot,zsályát és ként törtek össze, fátyolszitán átszitálták,egy kávéskanálnyit vettek belőlevízzel. Vö. Kovács 1976; Kóczián et al. 1977. –A termés főzetével kezelik a korpás hajat (Kk).– Bh-on és E-en földrajzi nevekben is előfordul.Vö. Péntek–Szabó 1980. 137.RORIPPA Scop. (Brassicaceae)R. austriaca (Cr.) Bess. ! osztrák kányafű;gălbenea. Eua–Med, H. Üde talajokon, árkokmentén szórványos: Cţ !R. x brabareoides (Tsch.) Cel. = R. islandicax R. sylvestris Magyarnádas (Fl. III,238; var. reichenbachii Knaf., ugyanott).R. pyrenaica (L.) Rchb. = R. stylosa (Pers.)Mansf. et Rothm.; szálas kányafű; gălbenea.Eu–Med, H. Száraz gyepekben, köves helyekenszórványos: Gy, Kf, Mi, Szászlóna.R. sylvestris (L.) Bess.! erdei kányafű; boghiţă.Eua–Med, H. Réteken, szántókon közönségesvagy tömeges; Bh, D ! (Magyarnádas:var. terrestris (Tsch.) Nyár. – Fl. III, 237).ROSA L. (Rosaceae)Nt. rózsa (Km; E, It, J, Kb, V), ròzsa (Ml,Szu), rózsa (Asz, Fsz; Mó) | tüvisrózsa (Jt) ||Ro. rújă d'e st'in (Bi) | trandafír (Dr, E,Gym, Gyv, N, Ş), trandahír (B, Cţ). – A r.terminusok közül a rug, ruj elsősorban a spontán,a trandafir pedig a díszfajokra vonatkozik.Nr. A pirosrózsa-levél főzetével pirosra festenek.– A kalotaszegi népi díszítőművészetben,különösen pedig a hímzésben jelentős szerepe280