péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

A hordós káposzta közé tették, hogy az pirosodjonmeg tőle (Kk).PICEA A. Dietr. (Pinaceae)P. abies (L.) Karst. ! = P. excelsa (Lam.)Lk.; lucfenyő; brad roşu. Eu, Mg. Hegyvidékenegykor erdőalkotó, ma maradványerdő(Kk–P, D, Ny–Cţ); a helynevek is őrzikaz egykori erdők emlékét (l. alább !). Díszfánakültetik házak mellé: Bh, E, Kk, Nk, Szés másutt is. Nt. (csetenyefa) (Kp, Zs) | fenyő(fa)(B, Bh, Gy, Gym, Gyv, It, J, Kp,Mé, Nd, Nk, Ny, T, Zs) | havasi fenyő (Va) |lukszfenyő (Nk, Sz, V) | molid (Bh, It, Kd,Kf, Ml) | parasztfenyő (Mf) | szëmërcefenyő(Mk) | szëmërke (Mv) | szëmërkefenyő (Kszt–Zt). Fenyőtoboz: fenyőkörti (J, K, Mb, Va) ||Ro. molíd. Fenyőtoboz: cucurúz d'e brad (A,C). Nr. Fáját építkezésre használják: gerendának,deszkának, zsindelynek; orsót esztergálnakbelőle. – A havasiak rágják a fenyőszurkot,fehér tőle a foguk. – A fiatal toboztvízzel és mézzel összefőzik, ezt fogyasztjáktüdőbaj ellen. Hasonló céllal fogyasztották afiatal hajtásokból főzött szirupot is. – Afenyőszurokból (gyantából: Colophonium) gyógytapaszt,ragtapaszt készítenek sebre, vágásra(Bh, Gym, Kszt–Zt, Mk, Mv). Vö. Kócziánet al. 1977. – J-n kelésre, tályogra teszik anagy írt: tejben vagy tejfölben vörös hagymát,bodzafa kérgének fehérjét, mézet, lenmaglisztet,szappant és fenyőszurkot főznek össze. –Kovásszal összekeverve teszik kelésre a fenyőszurkot(Kk). – Fenyőszurkot tesznek a lyukasfogba (V). – Csetenyés (fenyőággal díszített)szekérrel hozzák este haza a menyasszonyta vőlegény házához (Nyr. XVI, 42). – Hímzésekenelőfordul a csetenyefás, fenyőkörtés,fenyőágas minta. Vö. Péntek 1979. – Helynévadóelem Bh, Kszt–Zt, Mk, Mv, Np, Şhatárában. Vö. Péntek–Szabó 1980. 136.*P. pungens Engelem.; szúrós fenyő; molidînţepător. É-Am, Mg. Díszfa, ritkán ültetik:Bh (var. engelmannii).PICRIS L. (Asteraceae)P. hieracioides L. ! mezei keserűgyökér; amăruţă.Eua, Th. Bokros, füves helyeken, utakmentén közönséges gyom: Gyv! Kk; Gy,Szászlóna (var. hieracioides f. racemosa Nyár. –Fl. X, 69).PIMPINELLA L. (Apiaceae)● (*)P. anisum L. ! keleti ánizs; anason.Med, Th. Gyógynövény és ízesítő növény;többfelé ismert, de példányát nem gyűjtöttük.Nt. ánizs (Bh, Kk, Sz, T), ánis (Mb). Nr.Gyomorgörcs, hasmenés esetén kisgyermekneka termésből (Anisi vulgaris fructus) teát főznek(Bh, Mb). Vö. Kóczián et al. 1977. –Inkább a patikából vásárolták.P. major (L.) Huds.; nagy földitömjén;petrinjei de cîmp. Eu–Kauk, TH–H. Hegyiréteken: Ct, Cţ (var. rubra (Hoppe et Schleich.)Fiori et Paol.).P. saxifraga L. ! hasznos földitömjén; petrinjeide cîmp. Eua, H. Gyepekben közönséges:Mv (var. minor (Thuill.) Spr. = var.poterifolia Wallr.).PINUS L. (Pinaceae)P. nigra Arn. ! feketefenyő; pin negru austriac.Kz–Eu–Balk, Mg. Ültetett állományok.Nt. fekete fenyő (Bh, Nk) | fenyő (Kk,Mv) | lófenyő a ló farkáról kapta a nevet (V) |lugos fenyő (Mv) || Ro. pin (A, B, D, Dr,Gy, Gym, Mi, N), pt'in (P), tim (Kk) | spin(A, B). – Adatközlőinket nem mindenütt tudtukélő növény segítségével ellenőrizni, ezérta P. nigra és a P. sylvestris közötti különbségtételis bizonytalan (mint általában a fenyőkrevonatkozó ismeretek).*P. strobus L. ! simafenyő; pin strob. É-Am,Mg. Díszfa: Bh (temetőben).P. sylvestris L. ! erdeifenyő; pin. Eua, Mg.A természetes állomány pusztulóban a kelecelitőzeglápban, máshol ültetve (pl. Bh – a temetőben).Nt. csëmëtefa (K) | csetnye (It) |fenyő (J, Kk, Ml, Szu, V, Va) | lucfenyő (Bh,Kb, Kk, Kszt–Zt, Mó, Nd), lúcfenyő (B) |lukszfenyő (J, Kf) | veresfenyő (Mf, Tl), vörösfenyő(Bh, Mb, Ml, Szu, V) || Ro. brad (Be) |brădoáe (Gy) | pin (Cţ). Friss ültetés Cţ-en,Kb-ban, Nd-on, Szu-on. Nr. Szerszámnak való(V). – A tobozt fiatalon vízzel és mézzel öszszefőzvetüdőbaj ellen fogyasztják. – A fiatalhajtásokból is szirupot főztek tüdőbaj ellen.,,A tüdőnek azért jó, mert gyantás” (Mv). –A fiatal ágakból készített fürdőt használjákreuma ellen (Gym). – A tobozból teát főznekgyomorbántalmak ellen. – Tobozt ésavas szalonnát főznek össze disznónak köhögésre.Étvágytalanság esetén ugyanezt adjáka disznónak (Bh). – Lovak sebeinek kezelésérefenyőgyantát használnak (Mv). Vö. Kovács1976; Kóczián et al. 1977.PIPER L. (Piperaceae)● P. nigrum L. ! fekete bors; piper. K-Ázsia,de ma a trópusokon mindenütt termesztik.Kereskedelemből vásárolt, általánosan használt.Nt. bors || Ro. pipér. Nr. Gyomorgörcs,hasmenés esetén borsos pálinkát isznak. –Hűléskor, megfázáskor forralt bort vagy megmelegítettpálinkát fűszereznek vele. – Lyukasfogba teszik. Vö. Kovács 1976; Kóczián etal. 1977. – „Hasmenés ellen általában seprőpálinkáttöltenek a juhba, esetleg gabonapálinkát,melybe paprikát és borsot tesznek”(Ifj. Kós 1947. 20).PIROLA L. (Pirolaceae)P. secunda L,.; gyöngyvirágos körtike; perişor.Cp, H. Humuszban gazdag, sziklás talajúirtásgyepekben: Gym (Chircă–Codlea 1967).269